ez a mutató. Kijelentette, a kormány fegyelmezett, feszes költségvetést működtet, ezért döntött már tavaly év végén a tartalékok növeléséről, és ezért látott idén lehetőséget a beruházások átütemezésére.
A kabinet a tavalyi év végén a magas gazdasági növekedésből kiindulva „350 milliárd forintos kiadási plafont vezetett be, tehát a tárcák már ennyivel kevesebbet költöttek” – mondta. A kormány emellett arra is látott lehetőséget, hogy beruházásokat időben hosszabb távon valósítson meg, mivel Magyarország az idén is az uniós beruházási rátánál magasabb szintet ér el – fogalmazott a tárcavezető. Hangsúlyozta, a kabinet ezeken kívül nem tart szükségesnek további kiadáslefaragást, az eddigi lépések pedig 755 milliárd forinttal könnyítik az idei büdzsé kiadási oldalát, ami megadja az esélyét annak, hogy 2022-ben a tervezett 5,9 százalékosnál egy százalékponttal kisebb hiány valósuljon meg. Varga Mihály elmondta, az olaj későbbi világpiaci árától függ a 480 forintos üzemanyagár-sapka február 15. utáni sorsa, amit egyelőre nem lehet megjósolni.
Az inflációval kapcsolatban a monetáris politikának kell a legfontosabb döntéseket meghoznia
A tárcavezető megerősítette, az uniós helyreállítási program fejlesztési pénzeinek fedezete rendelkezésre áll a költségvetésben, ha az Európai Bizottsággal (EB) nem sikerül megállapodni, ezek a programok akkor is el fognak indulni. A kormány képviselője rendkívül felelőtlen magatartásnak nevezte, hogy az EB „szemmel láthatóan politikailag motivált szempontok alapján mérlegeli Lengyelország és Magyarország esetében ezeknek a támogatásoknak a szabaddá tételét”. Magyarország is hozzájárulását adta ahhoz, hogy a helyreállítási alap pénzeinek hitelei rendelkezésre álljanak – mondta Varga Mihály, aki kijelentette,
ez a pénz jár Magyarországnak.