A liberális Denník N azt írja, a legnagyobb vitát a kampányban az ellenzék arra vonatkozó terve váltotta ki, miszerint alkotmányos többség nélkül is eltörölnék a 2011-ben elfogadott alkotmányt.
A liberális Denník N online felületén megjelent cikkében hangsúlyozta, hogy a magyar ellenzék az Orbán-rendszer megváltoztatására irányuló legradikálisabb tervével a szakemberek szerint a polgárháborút kockáztatja. A legnagyobb vitát a magyar választási kampányban az egyesült ellenzék arra vonatkozó terve váltotta ki, miszerint alkotmányos többség nélkül is eltörölnék az Orbán Viktor kormánya által 2011-ben elfogadott alkotmányt. Márki-Zay Péter, az ellenzék vezére azt állítja, hogy a jelenlegi alkotmány illegitim és ha hatalomra kerülnek, el fogják törölni és újat készítenek elő, amit népszavazással fognak megerősíteni.
A magyar Alkotmánybíróság szerint ez a demokrácia elleni támadás lenne, vagy ráadásul egy államcsínykísérlet.
Egy ilyen radikális megoldás helyességében független és ellenzéki alkotmányjogászok is kételkednek. Vannak olyan szakértők, akik azt állítják, hogy az ellenzék ezzel egy polgárháború kitörését kockáztatja. A cikk ezt követően az Alaptörvény létrejöttéről írt, kitérve arra is, hogy a szöveg előkészületeibe az ellenzéket nem vonták be és az új alkotmányt külföldről is kritizálták.
Az új alkotmány demokratikus hiányosságaira Sólyom László akkori köztársasági elnök is felhívta a figyelmet. Márki-Zay összeállított egy szakértői csoportot, amelynek feladata annak a kidolgozása, hogyan járjon el a koalíció az alkotmány megváltoztatása során. Az ellenzék alkotmányos többség nélküli alkotmányt eltörlő tervére elsőként Jakab András alkotmányjogász reagált, aki az elképzelést ostobaságnak nevezte. Jakab azt állítja, hogy valóságos a probléma a jelenlegi alkotmányos berendezkedéssel,
Az ellenzék által előrántott „jogi atombomba” szerinte azonban egy polgárháború elindításának forgatókönyve.
A Fidesz képviselői 2011-ben az ellenzék nélkül döntöttek az új alkotmányról, de erre lehetőséget kaptak amikor 2010-ben legitim módon megnyerték a parlamenti választásokat kétharmados többséggel. Jakab szerint Magyarországon nincs totális diktatúra és a forradalmi eszközök használata ezért elfogadhatatlan. Orbán Viktor kormánya az ellenzék ezen tervének nem szentel intenzív figyelmet. A miniszterelnök az év végi sajtótájékoztatóján csak röviden érintette ezt a témát. Szerinte ezt nem lehet komolyan venni és politikai blöffnek nevezte.
(Fotó: Az alaptörvény kihirdetésének ötödik évfordulója alkalmából kibocsátott bélyeg az Országházban tartott bemutatón 2016. április 25-én.MTI Fotó: Illyés Tibor)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Magyarország kicsi, de a politikai súlya óriási. Miközben az amerikai jobboldal bálványként tiszteli Orbán Viktort, idehaza egy váratlan kihívó éppen most bonthatja le az illiberális mintaállamot – véli a liberális lap.
A csoport kiemelte az ellenzék képviselői részéről tapasztalható verbális és fizikai erőszakot..
Mutatjuk a megcáfolhatatlan statisztikákat, a tényeket!
Az a politikus, aki a választások előtt menekülőutakat keres magának, inkább ne vezessen politikai közösséget. Interjú.
Az ellenzék sokszor hiszi, hogy az egybites szavazó, csak manipuláció áldozata.
„Itt van a Tisza Párt újabb óriási buktája” – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.
A német gazdaság történetének egyik legdrámaibb fordulata zajlik: a hagyományos ipari megrendelések összeomlása miatt a korábbi civil óriásvállalatok, köztük az autóipar szereplői, tömegesen állnak át fegyvergyártásra. Németország harcra készül.
Be kellene tartani az EU-val kötött szerződést, mely szerint kötelesek vagytok Szlovákia és hazánk irányába átengedni az orosz kőolajat.
