Az adatvédelmi vizsgálat szerint törvényesen alkalmazták a Pegasus-szoftvert

2022. január 31. 14:00

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat alkalmazta Magyarországon a Pegasus-kémszoftvert, de minden megfigyelés és azzal kapcsolatos eljárás törvényesen zajlott – állapította meg vizsgálatában a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH). A szervezet elnöke, Péterfalvi Attila hangsúlyozta, hogy nem sikerült megszereznie az állítólagos magyarországi megfigyeltekre vonatkozó háromszáz telefonszámot tartalmazó listát, ugyanakkor akár bűncselekmény gyanúját is felvetheti, hogy konkrét személyek személyes adatai és telefonszámai hogyan kerültek az Amnesty International-hez.

2022. január 31. 14:00
null
Baranya Róbert
Baranya Róbert

A Pegasus kémszoftver magyarországi alkalmazásával kapcsolatban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) által hivatalból lefolytatott vizsgálat eredményeiről számolt be sajtótájékoztatóján a hivatal elnöke, Péterfalvi Attila.

Az elnök felelevenítette, hogy a vizsgálatot a Direkt 36 hírportálon megjelent tényfeltáró cikk alapján indította, amely szerint az elmúlt években több országban telepíthették az izraeli NSO Group Pegasus nevű kémszoftvert újságírók, üzletemberek, jogvédők és ügyvédek mobiltelefonjaira.

A hírek ötvenezer érintett telefonszámról szóltak, amelyeket lehallgathattak. Ehhez az ötnevezres adatbázishoz a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat és az Amnesty International jogvédő szervezet jutott hozzá. Az ügyről megjelent cikkek szerint a kénszoftvert a magyar állam is megvásárolta és használta.

Péterfalvi elmondta:

Többször is megpróbálta megszerezni az Amnesty International-től és annak nemzetközi titkárságától a magyar állampolgárok számait tartalmazó listát, de nem járt eredménnyel. 

Ezzel párhuzamosan helyszíni vizsgálatot tartottak a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál valamint megkeresték a titkos információgyűjtések engedélyezésére jogosult Igazságügyi Minisztériumot is.

Az elnök a vizsgálat kapcsán elöljáróban elmondta, hogy a részletes megállapításokat tartalmazó dokumentumok minősített adatokat tartalmaznak, így azokat 2050 decemberéig titkosították.

A nyilvánosságra hozható eredményekről Péterfalvi közölte: az eszközt Magyarországon a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat használta.

„A vizsgálat során nem merült fel olyan adat, amely szerint a technikai eszközt a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a vonatkozó jogszabályok, közigazgatási szervezetszabályozó eszközök előírásainak, valamint szerződéses jogviszony esetén a szerződésben vállalt kötelezettségeknek megszegésével alkalmazta volna” – mondta Péterfalvi.

A technikai eszközt a Szakszolgálat kizárólag a bűncselekmények és terrorcselekmények megelőzése és felderítése céljára használja

 –  tette hozzá.

A NAIH elnöke kitért arra is, hogy a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben nem tudnak arról, hogy az izraeli védelmi minisztérium megtiltotta volna Magyarországnak a szoftver használatát. A hatóság megállapításai szerint a megfigyeléseket lehetővé tevő igazságügyi miniszteri engedélyek mind formai, mind tartalmi részről megfeleltek a törvényi előírásoknak.

Péterfalvi elmondta azt is, hogy a szoftver alkalmazásával érintett és a sajtóban azonosított személyek közül többekkel szemben folytattak titkos infiormációgyűjtést.

A NAIH vizsgálata során nem sikerült tisztázni azt a kérdést, hogy a magyar személyekhez köthető telefonszámok miként kerülhettek nyilvánosságra.

Ugyanakkor ha a lista az Amnesty International birtokába került, és az meghatározott természetes személyekhez köthető személyes adatokat tartalmaz,

az feltehetően kizárólag a személyes adatok jogosulatlan továbbításával valósulhatott meg 

– szögezte le Péterfalvi, aki szerint szintén felveti az adatkezelési szabályok megsértését a magyar telefonszámok leválogatása.

Erre tekintettel nem zárható ki, hogy bűncselekmény történt, ezért a Hatóság büntetőeljárás megindítását kezdeményezi a nyomozó hatóságnál – jelentette be Péterfalvi.

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Összesen 143 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Silcon
2022. január 31. 21:19
Privát véleményem szerint nem kellett volna közölni azt sem, hogy használjuk, meg azt sem, hogy melyik szolgálat. Mert valakiknek már ez is információ. Bőven elegendő, ha a vizsgálat lényegi megállapítását közlik csak: a lehallgatások törvényesen történnek.
Akitlosz
2022. január 31. 18:44
Nürnbergben is hoztak törvényeket mégis máig pattognak miattük a sárga csillagosok. Az, hogy mi törvényes és mi nem az a bíróságokon számít jogi ügyekben.
Bandi0723
2022. január 31. 18:41
Nem az a probléma, hogy használták a szoftvert! Inkább az, hogy egy civilnek mondott szervezet nyilvánosságra hozta! Az államoknak joga van az ilyen tevékenységhez, ha a nemzetbiztonságról van szó! Egy civilnek hazudott szervezetnek, viszont nincs joga hackerkedni! Sem nyilvánosságra hozni, az esetlegesen megfigyeltek nevét! A megfigyeléshez ügyészi kezdeményezés és bírósági végzés kell! Ja és alapos gyanú, hogy a megfigyeltek állambiztonsági kockázatot jelentenek. Szerintem.
antioxi
2022. január 31. 18:00
Szopás fiúk.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!