A Fidesz nyerte a pártversenyt 2021-ben, Márki-Zay nem adott lendületet az ellenzéknek

Más-más népszerűségi adatokat mértek 2021 során a különböző oldalakhoz sorolt közvélemény-kutató cégek, amelyek adatai nem is az egyes pártok, hanem a két politikai tömb támogatottságában tértek el leginkább a tavalyi év során. Ezek nagyjából a teljes népességet tekintve a 30-40 százalékos, az aktív szavazók körében pedig a 45-55 százalékos sávban mozogtak.

Nézőpont Intézet az egész évet tekintve Fidesz-KDNP előnyt mért, januárban 52 százalékon álltak náluk a kormánypártok, míg az ellenzéki tömb 45 százalékon. Az év derekára ez 52-43 százalékra módosult, míg az év végén 55 illetve 43 százalék volt a két oldal támogatottsága.

A Závecz Research-nél ezzel szemben már év elején az ellenzék vezetett (50-47) és a két-három százalékos különbség végig megmaradt. Igaz a kutatóintézet decemberi kutatása épp

A Republikon Intézet a biztos választók körében ennél pár százalékkal nagyobbra mérte a két oldal közötti differenciát az év során az ellenzéki közös lista javára, decemberben például öt százalékot (48-43).

Homokszem a gépezetben

A Republikon év végi kutatásába ugyanakkor arra mutatott rá, hogy a kormánypártok támogatottságát sem a koronavírus-járvány negyedik hulláma, sem a Völner-ügy nem döntötte be.

A Mediánnál a Fidesz vezetett szinte egész évben, érdekesség ugyanakkor, hogy a 2021 utolsó napjaiban ismertetett felmérésükben a teljes népesség körében öt százalékos Fidesz vezetést, míg a nem szavazókat, a választ megtagadókat és a bizonytalanokat nem tartalmazó biztos szavazók kategóriájában egy százalékos ellenzéki előnyt mértek.

Már ez a kutatás, illetve az abból született cikk is rámutatott ugyanakkor a népszerűségi viszonyok változására. Ahogy a a Medián kutatás kapcsán a hvg cikkírója is megjegyezte, az előválasztás óta lankad az ellenzék lendülete, és ez a fogyatkozás decemberben sem állt meg.

Ez a kutatás mérte fel azt is, hogy még

A Századvég már októberben hasonló adatokat mért, kutatásuk szerint a választók jelentős többsége Orbán Viktor és a Fidesz-KDNP győzelmét valószínűsítette 2022-ben.

Az ősz végétől kezdve egyre erősödnek azok a hangok és szivárognak ki olyan kutatások, amelyek azt mutatják, hogy a többek szemében elszabadult hajóágyúként működő baloldali miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter ténykedése többet visz az ellenzék konyhájáról, mint amennyit hozna.

Az igazi bombát egy december közepén kiszivárgott belső kutatás jelentette, amit a 444.hu szellőztetett meg azzal a felütéssel, hogy amíg az ellenzék vitatkozik, a Fidesz folyamatosan erősödik. A belső kutatás eredményei azt mutatták, hogy a teljes népességen belül 46 százalékos a Fidesz-KDNP és csak 32 százalékos az ellenzéki közös lista támogatottsága.

Az eredetileg nem a nyilvánosságnak szánt felmérésből az is kiderült, hogy

Valószínűleg az sem tett jót ezek után a baloldalnak, hogy elkezdtek össze-vissza beszélni a kutatásról, volt aki nem is tudott róla, másnak viszont konkrét információi voltak arról, hogy az ellenzék rendelte azt meg.

A DK maradt az ellenzék vezető ereje

A belső viták mellett a jelek szerint konkrétan Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltté választása sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a Századvég decemberi felmérése szerint például tavaly októberben, az ellenzéki előválasztás második fordulója idején, még a választók 42 százalékának volt kedvező véleménye Márki-Zay Péterről, de ez a támogatottsági mutató az év végére 36 százalékra zuhant, míg az őt elutasítók aránya 56 százalékra nőtt.

A Nézőpont szintén decemberi felmérésében is azt emeli ki, hogy a több mint két hónapja tartó kampányával

A kutatás azt is megmutatta, hogy az aktív szavazók 70 százaléka számít a jelenlegi kormány újrázására a tavaszi választáson és csak 16 százalék valószínűsítette az ellenzék győzelmét.

A felmérések szerint a baloldali tömbön belül nem volt jelentős elmozdulás a tavalyi év folyamán, az ellenzék vezető ereje továbbra is a DK, amelynek támogatottsága a biztos szavazók között 12-16 százalék között mozgott. Mögöttük a Jobbik és a Momentum viaskodott, előbbi 10-15, utóbbi 8-11 százalék közötti eredményeket ért el a felmérésekben. Az MSZP-re a szavazók 7-9 százaléka adta volna a voksát, míg az LMP nem jutott volna be önállóan a parlamentbe, ahogy a Párbeszéd sem.

Nyitókép: kozvelemenykutatok.hu