A belső viták mellett a jelek szerint konkrétan Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltté választása sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a Századvég decemberi felmérése szerint például tavaly októberben, az ellenzéki előválasztás második fordulója idején, még a választók 42 százalékának volt kedvező véleménye Márki-Zay Péterről, de ez a támogatottsági mutató az év végére 36 százalékra zuhant, míg az őt elutasítók aránya 56 százalékra nőtt.
A Nézőpont szintén decemberi felmérésében is azt emeli ki, hogy a több mint két hónapja tartó kampányával
Márki-Zay Péter nem tudott fordítani a pártpreferencia trendeken.
A kutatás azt is megmutatta, hogy az aktív szavazók 70 százaléka számít a jelenlegi kormány újrázására a tavaszi választáson és csak 16 százalék valószínűsítette az ellenzék győzelmét.
A felmérések szerint a baloldali tömbön belül nem volt jelentős elmozdulás a tavalyi év folyamán, az ellenzék vezető ereje továbbra is a DK, amelynek támogatottsága a biztos szavazók között 12-16 százalék között mozgott. Mögöttük a Jobbik és a Momentum viaskodott, előbbi 10-15, utóbbi 8-11 százalék közötti eredményeket ért el a felmérésekben. Az MSZP-re a szavazók 7-9 százaléka adta volna a voksát, míg az LMP nem jutott volna be önállóan a parlamentbe, ahogy a Párbeszéd sem.