Egy csomó kérdésben arra jutottak a magyarok, hogy mivel a kormány békében hagyja őket, ők cserébe lojálisak lesznek hozzá – nyilatkozta a politikai elemző a Gemištnek.
Nem véletlen, hogy senki sem mer kampányolni a kötelező oltással – jelentette ki Ceglédi Zoltán a Gemištnek. A jogász, politikai elemző szerint attól tényleg van idegenkedés. Ha csak szigorítások és korlátozások vannak, abban bízhat még az ember, hogy ezt ő a maga szintjén kijátssza, megoldja. Látjuk, hogy a fővárosi elit, a rihi-röhörésző fővárosi online portálok újságírói írnak arról szörnyülködve, miféle titkos éttermek vannak a lezárások alatt, meg nem hordják a maszkot a nyitvatartó kaszinóban – miután ők elmentek oda – fogalmazott a portálnak. Ceglédi azt mondta, úgy viszonyulunk ma ezekhez a szabályokhoz, mint ahogyan sokan az adófizetés bizonyos elemeihez: persze, magas az adó, de majd kijátszom, veszek költségszámlát.
Az elemző úgy véli, a magyar társadalom kötött egy dealt a Fidesszel – és nem a járványkezelés volt az első. Egy csomó kérdésben arra jutottak a magyarok, hogy mivel a kormány békében hagyja őket, ők cserébe lojálisak lesznek hozzá. A Fidesz filozófiáját kiválóan példázza Ceglédi szerint a kata mint adónem: meghagyom a kereseted nagy részét egy bizonyos plafonig, de cserébe ne kérj tőlem rendes nyugdíjat. „Ugyanez látható az egészségügynél is: az állami rendszer úgy szar, ahogy van, cserébe kifejezetten segítem a magánegészségügy terjeszkedését, az állami rendszerben viszont üldözöm a hálapénzt – az a pénz rendesen, számlás magánszolgáltatóknál kössön ki” – jelentette ki.
arra készült és abban bízott, hogy a hiány meghaladhatja a 7 százalékot, de ezt az EU és az IMF nem engedte. Ekkor a kormány úgy döntött, hogy a külföld felé bebiztosítják magukat az alacsonyan tartott hiánnyal, a többit pedig majd megbeszélik odahaza az állampolgárokkal. Az elemző kijelenti, Orbánék számos tekintetben kapitalista módszereket alkalmaznak dacára annak, hogy állítása szerint a verseny számos dimenzióban nem tud megjelenni, miután a fideszes gazdasági hátország számos dologra rátenyerel.
Az ellenzéknél nincs olyan, hogy egységes kommunikáció – mondja az elemző –, nagyon kevés olyan megszólaló, és még kevesebb olyan téma van, akit és amit lehet az ellenzék közös álláspontjaként értelmezni. Különösen igaz ez a járványra: a koronavírus esetében ötletszerű Facebook-posztok jönnek a politikusoktól, akik biztosra menve azt írják ki, hány ember halt meg, hiszen az egy negatív hír, nem az ő, hanem a kormány hibája, megtörtént már, megítélésében pedig viszonylag egységes – fogalmaz.
Ceglédi emlékeztetett, hogy
amiben az egészségügyet Komáromi Zoltán viszi – csakhogy a koronavírus kapcsán nincsen olyan kidolgozott ellenzéki álláspont, amelynek az artikulálására őt felkérték volna. Ő azt mondja, amit gondol, de ez még nem jelenti azt, hogy ez egy kidolgozott álláspont lenne. Az elemző a feles többségű alkotmányozással kapcsolatban azt mondta, úgy nézett ki, hogy kialakul egy közös ellenzéki álláspont, hogy ezt inkább nem kéne, majd jött egy témahiány, és berántották Fleck Zoltánt, aki azóta is a dobtáras alkotmányozással próbálkozik. A témahiány mint vákuum beszívta tehát a radikális álláspontot – fogalmazott.
A járványkezeléssel kapcsolatban elmondta, a Fidesz sokkal kiszámíthatóbb: „Ismerjük a szempontjaikat: mivel a kormányzásuk arra épül, hogy az emberek tudnak dolgozni, pénzt keresni, adót fizetni, működtetni a gazdaságot és kifizetni akár a magánegészségügyi ellátást, ezért ezt a lehető legkevesebb lezárással és korlátozással kezelik”.
Ceglédi úgy véli, az ellenzék jóval nagyobb és beavatkozóbb államban hisz, amely sokkal több korlátozást hajt végre, nagyobb újraelosztással dolgozik, ami adóemeléseket is jelent, és jóval több dologban dönt az emberek helyett, cserébe pedig azt ígéri, az állami egészségügy sokkal jobb lesz, úgy, hogy az egészségügyi szereplők sokkal nagyobb beleszólást kapnak az egészségpolitikába a mostanihoz képest. Az elemző emlékeztet arra, hogy
láthatóan az ellenzékkel működik együtt. Állítja, hogy az „ellenzéki kormányzás” sokkal kiszámíthatatlanabb lenne: az egyik oldalon ott vannak azon közgazdászok, akik a költségvetésnek a bevételi oldalára is figyelnének, és ehhez nem csak adót emelnének, a másik oldalon viszont ott állnak azon szereplők, akik tizenkét év várakozás után egy nagyobb, beavatkozóbb államot szeretnének működtetni.
„A miniszterelnök részéről deklarált, hogy a járványt szeretné minél előbb letudni – abban viszont nem vagyok biztos, hogy minden ellenzéki szereplő túl szeretne rajta lenni” – jelentette ki Ceglédi Zoltán az interjúban.
(Fotó: Ceglédi Zoltán Facebook-oldala)