Romlottak a magyarok várakozásai a baloldallal szemben

A lakosság fele arra számít, hogy romlana az anyagi helyzete, ha jövőre az ellenzék kerülne hatalomra, mindössze 16 százaléknyian vélekednek optimistán a kérdésben, a jobb életkörülmények ígérete tehát nem lehet hatékony kommunikációs üzenet a baloldal részéről a kampányban – olvasható a Real PR 93 közvélemény-kutató legújabb felmérésében.

Már ez év szeptemberében is pesszimista volt a relatív többség, 37 százalék vélekedett úgy, hogy kormányváltás esetén romlana a saját anyagi helyzete, ez az arány mára 12 százalékponttal emelkedett, már minden második választópolgár van ilyen állásponton. Ellenvéleményen, azaz az ellenzékkel kapcsolatban optimista várakozással 16 százaléknyian vannak, ezek száma nem mutat érdemi változást, 17 százalék volt három hónapja, azok aránya viszont 46 százalékról 35 százalékra csökkent, akik nem számítanak érdemi változásra anyagi helyzetükben, ha a baloldal venné át a kormányzást, illetve nem válaszoltak a kérdésre.

Még pesszimistább képet látunk, ha csak a biztos szavazók válaszait tekintjük, ekkor már az abszolút többség nyilatkozott negatívan, 52 százalék véli úgy, hogy romlanának anyagi életkörülményei, ha a baloldal győzne, a kérdésben optimista biztos szavazók száma mindössze 17 százalék. Jól látszik tehát, hogy olyan kampányüzenettel nem számíthat sikerre a baloldal, hogy „szavazz ránk, ha jobban akarsz élni”,

Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a választók jelentős részénél alapvető befolyásoló tényező a választási döntés meghozatalában, hogy az egyes politikai oldalaktól mire számíthatnak, várhatóan milyen hatással lennének életkörülményeikre, egzisztenciális helyzetükre. A kutatási eredmények szerint minél nagyobb az ilyen módon pártot választók aránya, annál kisebb a baloldal esélye.

A pártpreferenciákat illetően jellemző, hogy alapvető eltérés van a vidék és a főváros között, előbbi területen a kormánypártok, utóbbin az ellenzék támogatottsága nagyobb, az anyagi helyzet várható alakulásának megítélésében azonban nincsenek jelentős különbségek, bár itt is kedvezőtlenebb a kép vidéken, de

Vidéken éppen a lakosság fele pesszimista a kérdésben és csak 16 százalék optimista, a fővárosban 46 százaléknyi negatív véleménnyel szemben 14 százaléknyi pozitív áll.

Módszer: 1000 fős, országos reprezentatív telefonos kutatások, 2021. szeptember 20-22. december 21-23. Hibahatár: legfeljebb plusz/mínusz 3,1 százalék