A magdeburgi terrorra reagált az időközi választás fideszes jelöltje – tudják, ő az, aki ellen Magyar Péter nem mert elindulni
Csibi Krisztina szerint épp az ilyen tragédiák elkerüléséért indult el a választáson.
Jelentősen nőtt a Fidesz-KDNP tábora az elmúlt egy hónapban – derül ki a cég legfrissebb felméréséből.
A Fidesz-KDNP tábora az elmúlt egy hónapban jelentősen nőtt, októberben 34 százalékon állt a kormánypárt a teljes népességen belül, most 37 százalékos – írja legfrissebb felmérésben a Závecz Research. Tartja a második helyet a rangsorban a Demokratikus Koalíció a múltkori 13 százalékot követően, most 12 százalékkal. Továbbra is a harmadik legerősebb párt, de szeptember óta kis lépésekben fogyatkozik a Jobbik tábora: 12, 11 százalék után most 9 százalékos. Az MSZP változatlanul 6 százalékot ér el a teljes választói körben, a Momentum elmozdult a 4 százalékos mélypontjáról, jelenleg 5 százalékos. Az LMP, a Párbeszéd, a Mi Hazánk és a Kutyapárt is 2 százalékon állnak.
A biztos pártválasztók csoportjában a Fidesz 47 százalékos, a második helyen a DK áll 19 százalékkal. A Jobbik az aktív szavazók 10 százalékára számíthat, az MSZP 7 százalékra. A Momentum 5 százalékos. A Párbeszéd és a Mi Hazánk 3-3 százalékos a biztos szavazók csoportjában, az LMP és a Kétfarkú Kutyapárt 2 százalékon áll ebben a körben.
Mind a Fidesz-KDNP, mind az ellenzék közös listája mögé új támogatók sorakoztak fel. A kormánypártok listáját októberben 35 százalék támogatta, ezúttal 39 százalék, 300 ezer fővel bővült a tábor. Az ellenzék tábora 39-ről 41 százalékra bővült egy hónap alatt, nagyjából 150 ezer fő csatlakozott.
A két lista versenye a kutatás szerint valamivel szorosabbá vált, a múlt havi 4 százalékos ellenzéki előny 2 százalékosra szűkült.
A választáson részvételüket biztosra ígérő és a listák között választani is tudó szavazók csoportjában lényegében döntetlen az állás. az ellenzék 49, a kormánypárti lista 48 százalékot ér el. A Závecz ugyanakkor hozzáteszi: a kiélezett verseny magával hozta a választók magas részvételi szándékát. „Négy évvel ezelőtt, 2017 novemberében az emberek 34 százaléka biztosnak, további 36 százaléka valószínűnek tartotta részvételét a parlamenti választáson. Most jóval nagyobb az aktivitás: 45 százalék biztos részvételt ígér, 37 százalék valószínűsíti” – írja a Závecz Research.
Mindez egyébként azt jelentené a Závecz szerint, hogy 82 százaléka a választóknak részt venne a választáson, amire a rendszerváltás óta nem volt példa. Emlékeztetőül: 2017-ben a részvételi 70,22 százalékos volt.
Nyitóképen: Békemenetelők. Fotó: Mátrai Dávid