Több ellenzéki személyiség sem tudja, mi a különbség a járulék és a járadék között.
Sorra bakiznak bele a baloldal politikusai a saját népszavazási kezdeményezésük interpretálásába.
A héten a Mandiner is beszámolt arról, hogy Márki-Zay Péternek, az egyesült ellenzék miniszterelnök-jelöltjének láthatóan gőze sincs, hogy pontosan miről is szeretne népszavazást kiírni a baloldal. Emlékezetes, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy szeretnék elérni, hogy az álláskeresőknek járó támogatás ne csak harminc, hanem kilencven napig járjon. Csakhogy ez a támogatás jelenleg is kilencven napig folyósítható. Kedden Simon András kommunikációs főnök volt kénytelen a sajtótájékoztatón kijavítani Márki-Zayt: elmondta, hogy a céljuk az, hogy 270 napra, azaz kilenc hónapra nőjön az álláskeresési járadék időtartama.
Márki-Zay nem tudja, mi van a népszavazási kezdeményezésükben
A baloldal miniszterelnök-jelöltje az álláskeresési járadék időtartamával nem volt tisztában, pedig ezzel kapcsolatban is népszavazást kezdeményeztek.
Nagyobb rend azóta sem lett a fejekben a kérdésben. Legutóbb az LMP-s Csárdi Antalnak sikerült méretes kapufát rúgnia a kérdésben. Csárdi egy csütörtöki Facebook-bejegyzésében írta azt, hogy a kormányváltáshoz az is kell, „hogy népszavazással megakadályozzuk, hogy a kormány a mi pénzünkből kommunista elitegyetemet építsen, és hogy elérjük azt, hogy a munka nélkül maradt magyarok százezrei 3 hónap helyett 9 hónapig kapjanak munkanélküli járulékot”.
Az országgyűlési képviselő
A két fogalom között csupán annyi a különbség, hogy a járulékot az állampolgárok fizetni, és nem kapni szokták – ilyen például a társadalombiztosítási járulék, amit a munkavállalók fizetéséből vonnak le.
Nem Csárdi az egyetlen, aki láthatóan keveri a két fogalmat. Márki-Zay keddi sajtótájékoztatóján a miniszterelnök-jelölt segítségére siető Simon András is arról beszélt, hogy „természetesen most kilencven nap az álláskeresési járulék időtartama”.