„Az európai intézmények működése a gyakorlatban meglehetősen különbözik attól, amit a szerződésekben vagy a könyvekben olvashatunk” – jelentette ki Trócsányi László. Rámutatott, hogy az Európa Parlamentben elvileg ugyan minden tagállam egyenlő, de . „a valódi hatalom egy szűk kör kezében van”, s a döntések meghozatala „zárt ajtók mögött történik”.
A képviselő hangsúlyozta, hogy a legfontosabb kérdés ma a „központosítás” és a „szubszidiaritás” ügye.
Útelágazódáshoz érkeztünk
Az európai intézmények úgy gondolják, hogy a tagállamok képtelenek az előttük álló problémák megoldására
és ezért a központosítás jelenti a csodaszert. A nemzeti parlamentek „sárga lapos” eljárása nem működik a gyakorlatban. Az Európai Unió Bírósága olyan joggyakorlatot alakított ki, amely a központosításnak és nem a szubszidiaritás érvényesülésének kedvez” – mutatott rá.
Trócsányi László úgy vélekedett, hogy a polgárok számára az európai intézmények érthetetlenül működnek,
ugyanakkor gyors eredményeket szeretnének látni. „Az Európai Unió azonban nem tud gyorsan haladni, noha a nemzeti kormányoktól elvárják, hogy olyan európai jogszabályok alapján reagáljanak hatékonyan, amelyek nem működnek. Jó példa erre a migráció és a jelenlegi járvány kezelése” – tette hozzá.
A központosítás nagy híve Guy Verhofstadt
Trócsányi László a központosítás nagy híveként Guy Verhofstadt belga liberális képviselőt emelte ki, aki szerinte „már nem is államokról, hanem csak európai polgárokról beszél”. Az európai démosz mesterséges úton történő létrehozását vázolják fel, ez azonban álom, amelynek nincsen alapja – fogalmazott a magyar politikus. Majd leszögezte: „A tagállamok zavarják őket, különösen a közép-európai államok, ahonnan én is származom. Már nem lehet azt mondani, hogy »a tagállamok polgárai azt akarják...«, hanem azt kell mondani, hogy +az európai polgárok azt várják tőlünk+. Nyilvánvaló, hogy a nemzeti parlamenteket és a tagállamokat félreszorítják”.
Trócsányi László kifejtette: az „európai démosz” fogalmának erőltetése csak növeli a szakadékot a skandinávok és a dél-európaiak, illetve a Nyugat és a Kelet között.
„Mintha lennének »jó állampolgárok«, akik elfogadják a központosítást, és a többiek, akik a »rossz állampolgárok«” – fogalmazott. AZ EP-képviselő az interjú későbbi részében kifejtette: „Európa ma olyan, mint a Szent Római Birodalom, amely meghozza a döntéseket és közben Közép-Európát olyan periférikus régiónak tekinti, amelynek az a feladata, hogy egyszerűen kövesse a meghozott döntéseket”. Hozzáfűzte: „Én olyan Európában szeretnék élni, amelynek nincsen központja és perifériája, ahol mindenki középen érezheti magát. És nem egy olyan Európában, ahol azt mondják nekem, mint egykor Jacques Chirac (volt francia köztársasági elnök), hogy én elveszítettem a hallgatás lehetőségét” – tette hozzá.