Ezt nem láttuk jönni: egy friss nemzetközi felmérés szerint a diákok egyre kevésbé tudják használni a számítógépet (!)
A magyar nebulók ugyanakkor jóval az EU-s átlag fölött teljesítenek. Csehország pedig szárnyal. Francesca Rivafinoli szemlecikke.
Nyolc karon, 25 alapszakon és 38 mesterszakon tanulhatnak a hallgatók műszaki, informatikai természettudományi, gazdasági és társadalomtudományi területeken a BME-n.
A műszaki és informatikai képzési terület népszerűségének további növekedésére számít az ország vezető műszaki felsőoktatási intézménye. 2022 szeptemberétől a BME speciális szakembereket képző űrmérnök és építmény-informatika mesterképzést is indít – olvasható a BME szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóközleményében.
Azt írják: 2021. november 26-án induló Online Nyílt Napok – https://nyiltnap.hszi.bme.hu/ – programsorozaton az új képzésekről is tájékozódhatnak majd a felvételizők. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) nyolc karon, 25 alapszakon és 38 mesterszakon tanulhatnak a hallgatók műszaki, informatikai természettudományi, gazdasági és társadalomtudományi területeken.
A hallgatók űripari projektekbe kapcsolódhatnak be
A jövő szeptemberben induló űrmérnök mesterképzés 5 műegyetemi kar együttműködésében jön létre; a hallgatók űripari projektekbe kapcsolódhatnak be akár az egyetemen, akár ipari partnereknél. A megszerzett tudást mind a hazai, mind a nemzetközi űrszektorban kamatoztathatják, a kutatási területen kiemelkedők pedig akár doktori (PhD) képzésen is folytathatják tanulmányaikat.
Az angol nyelvű építmény-informatikai mérnökképzéssel hiánypótló és az építőiparban is teret nyerő digitalizációt középpontba helyező programmal reagál az igényekre a BME. Az itt végző hallgatók az épített környezettel és létesítményekkel kapcsolatos kihívások informatikai, valamint építőmérnöki tudást igénylő problémáinak megoldására is alkalmassá válnak.
“Számítunk arra, hogy 2022-ben a gazdasági mellett a műszaki és az informatikai képzési területet választó jelentkezők száma is növekedni fog. Sőt, a természettudományi képzési területen is növekedést várunk. Már csak azért is, mert a Műegyetemen minden karon olyan szakembereket képzünk, akik nemcsak most, hanem tíz–húsz év múlva is alkalmasak lesznek a kor problémáinak megoldására” – mondta Bihari Péter, a BME oktatási rektorhelyettese.
102 ezren jelentkeztek
2021-ben a nappali felsőfokú alap-, mester- és osztatlan képzésekre közel 102 ezren jelentkeztek Magyarországon. A leggyakrabban a gazdasági képzési területeket választják, de az előző évhez képest nőtt a műszaki és az informatikai képzési területet választók száma is – derül ki a felvi.hu adataiból.
A műszaki területre jelentkezők egyharmada a Műegyetemet választja első helyen: a 2021/22-es tanévre műszaki képzésre első helyen jelentkező 10 588 felvételizőből közel 3400-an a Műegyetemet választották. A műszaki és az informatikai képzési terület növekvő népszerűségét az is magyarázza, hogy a BME-n végzettek kezdő fizetése tíz százalékkal magasabb a szektorban tapasztalt átlaghoz képest, sőt egyes mesterszakokon már a végzés után néhány évvel elérhetik akár a havi egymillió forintos átlagot is – derül ki a HVG 2022-es felsőoktatási rangsorában második helyen szereplő egyetem által közölt adatokból.
Emellett a HVG legfrissebb felmérésben a műszaki képzési területen belül négy alapszak esetében külön intézményi rangsort állított, ahol a BME építészmérnöki, gépészmérnöki, mechatronikai mérnöki és villamosmérnöki alapszakos képzései első helyezést értek el.
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Róka László