Az indítványozó szerint észszerűtlenül korlátozzák az alapjogokat.
Az Alkotmánybírósághoz 32 alkotmányjogi panasz érkezett, amelyben az indítványozók az állami és önkormányzati dolgozók kötelező védőoltását elrendelő kormányrendelet alkotmányosságát kérdőjelezték meg – írja az Index. Emlékeztettek: a munkahelyek védelmével kapcsolatos intézkedésekről két kormányrendelet is megjelent október végén: az egyik a versenyszférára, a másik az állami és az önkormányzati szférára határozott meg szabályokat. A koronavírus elleni védőoltásnak az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak által történő kötelező igénybevételéről szóló 599/2021. (X. 28.) korm. rendelet a munkavállalók két csoportjára hozott szabályokat:
– azokra a munkavállalókra, akik nem állami vagy önkormányzati munkáltatónál dolgoznak – az ő számukra a munkáltatójuk rendelheti el a védőoltás felvételét;
– azokra a munkavállalókra, akik az államnak vagy önkormányzatnak dolgoznak – nekik kötelező beoltatniuk magukat.
A kormányrendelet a következő dolgozókat kötelezi a védőoltás beadatására:
– az oktatásban dolgozókat,
–a kulturális intézmények dolgozóit,
– a szociális intézményekben dolgozókat,
– a fegyveres és rendvédelmi szervek dolgozóit,
– a kormányzati igazgatási és közszolgálati tisztviselőket, a NAV személyi állományát.
Az Index hozzátette: az Alkotmánybíróság tájékoztatása szerint november 16-ig 32 indítvány érkezett, amely a kormányrendelet alkotmányosságát támadta meg. Az indítványminták alapján benyújtott alkotmányjogi panaszok esetében az elsőként előterjesztett panaszt az Alkotmánybíróság Hivatala nyilvántartásba vette. Az ügyet november 16-án szignálták ki előadó alkotmánybíróra. Az indítványozó véleménye szerint a kormányrendelet az Alaptörvényben foglalt felhatalmazáson túlterjeszkedve aránytalanul súlyos joghátrányt fűz a védőoltás felvételének elmulasztásához, és az elérni kívánt cél szempontjából észszerűtlenül korlátozza az alapjogait.
„Nem vitatom, hogy a rendelkezésre álló oltások hatásosak, és a gyártók által jelenleg ismert és publikált mellékhatásaik a pandémia következményeinek tükrében elhanyagolhatóak. Azt sem vitatom, hogy egyes, egyéni alapjogot korlátozó intézkedésekre a lakosság közegészségügyi védelme miatt szükség van. Azt azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az oltás felvételét megtagadók az egészségügyi önrendelkezéssel élve alappal hivatkoznak arra a tényre, hogy a gyorsított, ún. feltételes forgalombahozatali engedélyezési eljárásban
kifejlesztett oltóanyagok közép- és hosszú távú mellékhatásai ismeretlenek,
azaz azok felvétele a rendes eljárásban kifejlesztett vakcinákhoz képest fokozott kockázatot és kevesebb biztonságot jelent.”
Az indítványozó a kormányrendeletben megállapított rövid határidőkre tekintettel azt is kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy a panaszát soron kívüli eljárásban bírálják el, írják.
Fotó: Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
A választás estéjén Magyar Péter elszabadult: több állami intézmény vezetőjének lemondását követelte. Itt vannak a reakcióik!
Megszavazta szerdán az Országgyűlés azt a törvénymódosítást, amelyet az elmúlt napokban folyamatosan támadtak baloldalról, közben szakértők szerint is csak egy joghézagot iktatott ki.
A Tusk-kormány a „másodosztályú bírák” rendszerével igázta volna le az igazságszolgáltatást.
A legnagyobb veszélynek a 60 év felettiek, a krónikus betegek és a várandósok vannak kitéve.
A Fidesz képviselői leszavazták az erről szóló javaslatot az Igazságügyi Bizottságban.
Eléggé a zsebbe kell nyúlniuk a szülőknek, ami a fizetős oltásokat illeti. Érdemes résen lenni, van segítség. Gyermekorvost kérdeztünk.
Kiderült, kit jelöl a Fidesz az országgyűlési alelnöki pozícióra.
A létesítmény Európa egyik legnagyobb mesterségesintelligencia-infrastruktúrája lehet.
