Az indítványozó szerint észszerűtlenül korlátozzák az alapjogokat.
Az Alkotmánybírósághoz 32 alkotmányjogi panasz érkezett, amelyben az indítványozók az állami és önkormányzati dolgozók kötelező védőoltását elrendelő kormányrendelet alkotmányosságát kérdőjelezték meg – írja az Index. Emlékeztettek: a munkahelyek védelmével kapcsolatos intézkedésekről két kormányrendelet is megjelent október végén: az egyik a versenyszférára, a másik az állami és az önkormányzati szférára határozott meg szabályokat. A koronavírus elleni védőoltásnak az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak által történő kötelező igénybevételéről szóló 599/2021. (X. 28.) korm. rendelet a munkavállalók két csoportjára hozott szabályokat:
– azokra a munkavállalókra, akik nem állami vagy önkormányzati munkáltatónál dolgoznak – az ő számukra a munkáltatójuk rendelheti el a védőoltás felvételét;
– azokra a munkavállalókra, akik az államnak vagy önkormányzatnak dolgoznak – nekik kötelező beoltatniuk magukat.
A kormányrendelet a következő dolgozókat kötelezi a védőoltás beadatására:
– az oktatásban dolgozókat,
–a kulturális intézmények dolgozóit,
– a szociális intézményekben dolgozókat,
– a fegyveres és rendvédelmi szervek dolgozóit,
– a kormányzati igazgatási és közszolgálati tisztviselőket, a NAV személyi állományát.
Az Index hozzátette: az Alkotmánybíróság tájékoztatása szerint november 16-ig 32 indítvány érkezett, amely a kormányrendelet alkotmányosságát támadta meg. Az indítványminták alapján benyújtott alkotmányjogi panaszok esetében az elsőként előterjesztett panaszt az Alkotmánybíróság Hivatala nyilvántartásba vette. Az ügyet november 16-án szignálták ki előadó alkotmánybíróra. Az indítványozó véleménye szerint a kormányrendelet az Alaptörvényben foglalt felhatalmazáson túlterjeszkedve aránytalanul súlyos joghátrányt fűz a védőoltás felvételének elmulasztásához, és az elérni kívánt cél szempontjából észszerűtlenül korlátozza az alapjogait.
„Nem vitatom, hogy a rendelkezésre álló oltások hatásosak, és a gyártók által jelenleg ismert és publikált mellékhatásaik a pandémia következményeinek tükrében elhanyagolhatóak. Azt sem vitatom, hogy egyes, egyéni alapjogot korlátozó intézkedésekre a lakosság közegészségügyi védelme miatt szükség van. Azt azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az oltás felvételét megtagadók az egészségügyi önrendelkezéssel élve alappal hivatkoznak arra a tényre, hogy a gyorsított, ún. feltételes forgalombahozatali engedélyezési eljárásban
kifejlesztett oltóanyagok közép- és hosszú távú mellékhatásai ismeretlenek,
azaz azok felvétele a rendes eljárásban kifejlesztett vakcinákhoz képest fokozott kockázatot és kevesebb biztonságot jelent.”
Az indítványozó a kormányrendeletben megállapított rövid határidőkre tekintettel azt is kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy a panaszát soron kívüli eljárásban bírálják el, írják.
Fotó: Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt
A Bundestag történelmi lépést tett, hogy megakadályozza a szélsőséges politikai erők befolyását: új törvény garantálja az Alkotmánybíróság függetlenségét és működésének zavartalanságát.
George Simion beadványában azt állította, hogy az Alkotmánybíróság (CCR) december 6-i döntése rendkívül veszélyes precedenst teremt.
Kész szerencse, hogy magyarországi választáson egyik jelölt sem részesült előnyben egy közösségi médiafelületen.
Szakértő: A román Alkotmánybíróság döntése még azokat is képes elképeszteni, akik már sok mindent láttak.
Illegális kampányfinanszírozás és a kampánycsend megsértése miatt is indítottak óvást.
Szeptemberben is dinamikus volt a bruttó átlagkereset növekedése, igaz a megelőző hónapokhoz képest lassabb. A közszférában 14,1 százalékkal emelkedett az átlagkereset éves alapon, így elmondható, hogy ez az ágazat húzta a növekedést. A minimálbér emelésének is köszönhetően jövőre is érdemben, 4-5 százalékkal növekedhet a reálbér.
A magyar labdarúgó-válogatott csapatkapitánya nagyon fontos pillanatban talált be a Tottenham ellen.
Elvétve eshet néhány centi hó, de inkább a napsütés lesz jellemző a jövő hétre.
