Növekvő brüsszeli nyomásra számít az igazságügyi miniszter, aki éves bizottsági meghallgatásán beszélt a közös szülői felügyeletre vonatkozó kormánypárti módosító javaslatról valamint egyebek mellett a büntetőjog területén elért eredményekről. Varga Judit később arról írt facebook-posztjában, hogy az egyébként az ülést végigunatkozó párbeszédes Tordai Bence csak arra volt képes, hogy provokálja őt a folyosón az ülés után.
Szó sem lehet róla, hogy bántalmazó szülőhöz kerüljön a gyerek – nyomatékosította az igazságügyi bizottság előtt Varga Judit igazságügyi miniszter a közös szülői felügyeletre vonatkozó tervezett módosítás kapcsán. A tárcavezető éves meghallgatásán a szocialista Varga László vetette fel, hogy három civil szervezet ( a NANE, a Patent Egyesület és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség) közösen kérte: ne fogadják el ebben a formában a módosító javaslatot, mert az a bántalmazók kezébe adna többletjogokat.
Varga Judit válaszában rámutatott, a szóban forgó szervezetek is tagjai annak a tárca által létrehozott Családjogi Civil Munkacsoportnak, amely ezt a témát is tárgyalta, ám ahelyett, aggályaikat ott vetették volna fel, az ellenzéki médiában támadták meg a tervezett módosítást. Mint fogalmazott erős csúsztatás azt feltételezni, hogy minden válás a bántalmazásról szól.
Varga Judit felhívta a figyelmet, hogy nagyon sok szervezet kérte már a kormányzati javaslattal megegyező irányú változatást, az említett munkacsoport megalakulásakor is ez téma vetődött fel először.
– hangsúlyozta a tárcavezető. Az Igazságügyi Minisztérium által a három civil szervezet véleményére reagáló közleményében is aláhúzta: a módosítás egyértelműen a gyermekek mindenek előtt álló érdekét szolgálja.
A jövőben várható brüsszeli támadásokra vonatkozó kormánypárti kérdésre Varga Judit elmondta:
A nyomás növekedni fog – vetítette előre a miniszter.
Varga Judit ugyanakkor feltette a kérdést: ha annyira féltik Brüsszelben a jogbiztonságot, hogyan fordulhat elő, hogy amíg a Sargentini-jelentés szavazat-számlálási módszeréről csaknem három évig kellett várni a bírósági döntésre, addig az európai jogtörténelem legfontosabb kérdéséről, hogy van-e konkrétan megfogalmazható definíciója a jogállamiságnak és lehet-e ehhez konkrét szankciókat kapcsolni, gyorsított eljárásban akarnak döntést hozni.
A miniszter reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság végrehajtja majd azt a politikai megállapodást, hogy addig nem indítják meg a kondicionalitási eljárást, amíg a bíróság nem dönt a magyar keresetről.
Elmondta azt is, hogy semmilyen változtatást nem terveznek a választási törvényben a jövő évi országgyűlési választásokig. A miniszter éves beszámolójában külön kitért a járványhelyzettel kapcsolatos jogalkotási feladatokra, amelynek keretében összesen 541 rendeletet adtak ki, a hitelmoratóriumtól kezdve, a költségvetési átcsoportosításon át a bírósági perek menetének biztosításáig.
Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hazánk ma már a világ élvonalában van az igazságügy digitalizációjában, de a bíróságokat a járvány rá is kényszerítette arra, hogy alkalmazzák a legújabb megoldásokat.
Varga Judit hangsúlyozta: a bírói illetményemelés harmadik fázisa január 1-én életbe lép. Ezt bezzeg az Európai Bizottság elhallgatja a jogállamisági jelentésében – jegyezte meg. A büntetőjog területén elvégzett munka kapcsán elmondta: ma már evidenciának számít, hogy a közbiztonság magas szintű hanzánkban,
A kormány büntetőpolitikájának egyik alapelve, hogy az egyénnek nem csak jogai hanem kötelességei is vannak a közösség felé. Az elkövetőnek pedig nem lehet több joga, mint az elkövetőnek.
Az ülés után a miniszter facebook-posztjában azt írta, hogy az ülésen jelen lévő párbeszédes Tordai Bence – aki egyébként végigunatkozta az ülést – csak annyira volt képes, hogy provokálja őt a folyosón. Egyben arra kérte a bizottság tagjait, inkább segítsék az áldozatvdelmi munkát.
A nyitóképen: Varga Judit és Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára a bizottsági meghallgatáson. (fotó:MTI/Soós Lajos)
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Azonnal Varga Juditról írtak a kommentelők.
Még ő sem tudott szó nélkül elmenni amellett, amit Magyar Péter művelt gyermekei édesanyjával.
Végre leült egy pszichológussal. A következő lépés, hogy egy felkészült pszichológussal ül le.
Mary Khan-Hohloch szerint Németországot valóban lenne miért elmarasztalni a jogállamisági kérdések kapcsán.
A miniszter többek között a Magyar Péterrel való régi barátságáról is beszélt a Blikk Talkban.
„Arra buzdítunk mindenkit, hogy a politikai csatákat ne az NMPP-n keresztül vívják meg, hanem támogassák a program törekvéseit, segítsék a megvalósítását” – írták a közleményükben.
Nem csitulnak az indulatok.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban jelezte: a tárgyalások kulcskérdése a Donbász sorsa – emlékeztetett a Reuters.
