Varga Judit szerint Brüsszel mindent elkövet az ellenzéki választási győzelemért

Szó sem lehet róla, hogy bántalmazó szülőhöz kerüljön a gyerek – nyomatékosította az igazságügyi bizottság előtt Varga Judit igazságügyi miniszter a közös szülői felügyeletre vonatkozó tervezett módosítás kapcsán. A tárcavezető éves meghallgatásán a szocialista Varga László vetette fel, hogy három civil szervezet ( a NANE, a Patent Egyesület és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség) közösen kérte: ne fogadják el ebben a formában a módosító javaslatot, mert az a bántalmazók kezébe adna többletjogokat.

Varga Judit válaszában rámutatott, a szóban forgó szervezetek is tagjai annak a tárca által létrehozott Családjogi Civil Munkacsoportnak, amely ezt a témát is tárgyalta, ám ahelyett, aggályaikat ott vetették volna fel, az ellenzéki médiában támadták meg a tervezett módosítást. Mint fogalmazott erős csúsztatás azt feltételezni, hogy minden válás a bántalmazásról szól.

Varga Judit felhívta a figyelmet, hogy nagyon sok szervezet kérte már a kormányzati javaslattal megegyező irányú változatást, az említett munkacsoport megalakulásakor is ez téma vetődött fel először.

– hangsúlyozta a tárcavezető. Az Igazságügyi Minisztérium által a három civil szervezet véleményére reagáló közleményében is aláhúzta: a módosítás egyértelműen a gyermekek mindenek előtt álló érdekét szolgálja.

A jövőben várható brüsszeli támadásokra vonatkozó kormánypárti kérdésre Varga Judit elmondta:

A nyomás növekedni fog – vetítette előre a miniszter.

Varga Judit ugyanakkor feltette a kérdést: ha annyira féltik Brüsszelben a jogbiztonságot, hogyan fordulhat elő, hogy amíg a Sargentini-jelentés szavazat-számlálási módszeréről csaknem három évig kellett várni a bírósági döntésre, addig az európai jogtörténelem legfontosabb kérdéséről, hogy van-e konkrétan megfogalmazható definíciója a jogállamiságnak és lehet-e ehhez konkrét szankciókat kapcsolni, gyorsított eljárásban akarnak döntést hozni.

A miniszter reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság végrehajtja majd azt a politikai megállapodást, hogy addig nem indítják meg a kondicionalitási eljárást, amíg a bíróság nem dönt a magyar keresetről.

Elmondta azt is, hogy semmilyen változtatást nem terveznek a választási törvényben a jövő évi országgyűlési választásokig. A miniszter éves beszámolójában külön kitért a járványhelyzettel kapcsolatos jogalkotási feladatokra, amelynek keretében összesen 541 rendeletet adtak ki, a hitelmoratóriumtól kezdve, a költségvetési átcsoportosításon át a bírósági perek menetének biztosításáig.

Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hazánk ma már a világ élvonalában van az igazságügy digitalizációjában, de a bíróságokat a járvány rá is kényszerítette arra, hogy alkalmazzák a legújabb megoldásokat.

Varga Judit hangsúlyozta: a bírói illetményemelés harmadik fázisa január 1-én életbe lép. Ezt bezzeg az Európai Bizottság elhallgatja a jogállamisági jelentésében – jegyezte meg. A büntetőjog területén elvégzett munka kapcsán elmondta: ma már evidenciának számít, hogy a közbiztonság magas szintű hanzánkban,

A kormány büntetőpolitikájának egyik alapelve, hogy az egyénnek nem csak jogai hanem kötelességei is vannak a közösség felé. Az elkövetőnek pedig nem lehet több joga, mint az elkövetőnek.

Az ülés után a miniszter facebook-posztjában azt írta, hogy az ülésen jelen lévő párbeszédes Tordai Bence – aki egyébként végigunatkozta az ülést – csak annyira volt képes, hogy provokálja őt a folyosón.  Egyben arra kérte a bizottság tagjait, inkább segítsék az áldozatvdelmi munkát. 

A nyitóképen: Varga Judit és Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára a bizottsági meghallgatáson. (fotó:MTI/Soós Lajos)