Jelentősen visszaesett a bűncselekmények száma az elmúlt tíz évben

A kormány büntetőpolitikájának eddigi eredményeit értékelték a felszólalók az Igazságügyi Minisztérium által rendezett hétfői konferencián.

A kormány a 2010-es választások után a következetes büntetőpolitika mellett tette le a voksát. Szigorú, de tettarányos törvényekkel kívánta helyreállítani a rendet és javítani az állampolgárok biztonságérzetét – jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter, aki szerint ennek érdekében újították meg a korábban több ezer módosításon átesett büntetőjogi kódexeket.

2010-ben a büntetőpolitikában új korszak kezdődött, amelynek Varga Judit szerint az egyik kulcseleme, hogy az egyénnek nem csak jogai hanem kötelességei is vannak a közösség felé.

– mondta a tárcavezető.

„Ennek érdekében a törvény teljes szigorával csapunk le gyermekek elleni bűncselekmények elkövetőkre, zéró toleranciát hirdettünk a pedofil-bűnözőkkel szemben, felszámoltuk a börtönbizniszt, alkotmányos alapjoggá emeltük az önvédelmet, a társadalom alapegységét jelent családot büntetőjogi védelemben részesítettük és a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőit kizártuk a feltételes szabadlábra bocsátás lehetőségéből” – mondta a miniszter. 

Varga Judit szerint a sikeres munkát támasztják alá a statisztikai eredmények is, amelyek alapján a lakosság biztonságérzetét leginkább befolyásoló, köznyugalmat megzavaró és arra jelentősen kiható bűncselekmények száma példátlan mértékben, csaknem hetven százalékkal csökkent. 2010 és 2021 között az ismertté vált bűncselekmények száma 450 ezerről 160 ezerre esett vissza.

A köznyugalom elleni bűncselekmények száma 13600-ról 8700-ra, a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények száma 5200-ról 2000-re csökkent tíz év alatt. Ugyanebben az időszakban a vagyon elleni bűncselekmények aránya a korábbi egyharmadára esett vissza.

Varga Judit kitért arra, hogy az áldozatok védelme és támogatása érdekében kialakított rendszer segítségével tavaly csaknem 15 ezer emberen tudtak segíteni. Jelenleg az országban nyolc városban működik Áldozatvédelmi Központ, de a cél az, hogy 2025-re valamennyi megyeszékhelyen legyen ilyen intézmény. 

Pintér – akinek saját bevallása szerint szívügye a bűnüldözés – kifejtette: bár szükség van az előbb az említett objektív adatokra, ugyanígy azokra a szubjektív biztonsági mutatókra is, amelyek az állampolgárok visszajelzéseit tartalmazzák. A Belügymisztérium ennek érdekében például az önkormányzatokat és az iskolákat is felkéri az értékelésre.

A visszajelzések pedig arról tanúskodnak, hogy az állampolgárok a bíróságokat, az ügyészséget és a belügyi szerveket tartják legmegbízhatóbb intézményeknek.

A belügyminiszter fontos változásnak nevezte, hogy a szabálysértési ügyek felderítését a rendőrség visszavette az önkormányzatoktól. Ugyanakkor a polgárőrök, mezőőrök, vadőrök, bevonásával társadalmasították a bűnüldözést. Pintér kitért a közfoglalkoztatás bevezetésével járó pozitív fejleményekre és arra, hogy a büntetés-végrehajtási intézményekben lehetővé tették a tanulást és a munkát.

Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal elnöke többek között eljárásokat gyorsító büntetőjogi változtatásokat méltatta, így például a tárgyalás mellőzésével hozott büntetővégzéseket, amelyek aránya jelentősen megnőtt és különösen hasznos volt a koronavírus-járvány alatt. Szintén sokat segített a célok elérésében az előkészítő ülés és a távmeghallgatás bevezetése.

A nyitóképen: Varga Judit beszédet mond az Amire Magyarország büszke lehet - A nemzeti büntetőpolitika sikerei, vívmányai 2010-2021 között című tanácskozáson (fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)