Jelentősen visszaesett a bűncselekmények száma az elmúlt tíz évben

2021. október 11. 15:00

Radikálisan csökkent a bűncselekmények száma 2010 és 2021 között, Magyarország így a világ egyik legbiztonságosabb országává vált – jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter egy hétfői konferencián. Pintér Sándor belügyminiszter sikertörténetnek nevezte a büntetőpolitikában elért eredményeket.

A kormány büntetőpolitikájának eddigi eredményeit értékelték a felszólalók az Igazságügyi Minisztérium által rendezett hétfői konferencián.

A kormány a 2010-es választások után a következetes büntetőpolitika mellett tette le a voksát. Szigorú, de tettarányos törvényekkel kívánta helyreállítani a rendet és javítani az állampolgárok biztonságérzetét – jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter, aki szerint ennek érdekében újították meg a korábban több ezer módosításon átesett büntetőjogi kódexeket.

2010-ben a büntetőpolitikában új korszak kezdődött, amelynek Varga Judit szerint az egyik kulcseleme, hogy az egyénnek nem csak jogai hanem kötelességei is vannak a közösség felé.

A kormány az elkövető-központú felfogással szemben az áldozatokat állítja a középpontba, az elkövetőnek nem lehet több joga mint az áldozatoknak.

– mondta a tárcavezető.

„Ennek érdekében a törvény teljes szigorával csapunk le gyermekek elleni bűncselekmények elkövetőkre, zéró toleranciát hirdettünk a pedofil-bűnözőkkel szemben, felszámoltuk a börtönbizniszt, alkotmányos alapjoggá emeltük az önvédelmet, a társadalom alapegységét jelent családot büntetőjogi védelemben részesítettük és a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőit kizártuk a feltételes szabadlábra bocsátás lehetőségéből” – mondta a miniszter.

Varga Judit szerint a sikeres munkát támasztják alá a statisztikai eredmények is, amelyek alapján a lakosság biztonságérzetét leginkább befolyásoló, köznyugalmat megzavaró és arra jelentősen kiható bűncselekmények száma példátlan mértékben, csaknem hetven százalékkal csökkent. 2010 és 2021 között az ismertté vált bűncselekmények száma 450 ezerről 160 ezerre esett vissza.

Ezzel ma hazánk, az Eurostat kimutatásait is figyelembe véve, a világ egyik legbiztonságosabb országává vált.

A köznyugalom elleni bűncselekmények száma 13600-ról 8700-ra, a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények száma 5200-ról 2000-re csökkent tíz év alatt. Ugyanebben az időszakban a vagyon elleni bűncselekmények aránya a korábbi egyharmadára esett vissza.

Varga Judit kitért arra, hogy az áldozatok védelme és támogatása érdekében kialakított rendszer segítségével tavaly csaknem 15 ezer emberen tudtak segíteni. Jelenleg az országban nyolc városban működik Áldozatvédelmi Központ, de a cél az, hogy 2025-re valamennyi megyeszékhelyen legyen ilyen intézmény.

Pintér Sándor belügyminiszter sikertörténetnek nevezte a vizsgált tíz évben elért eredményeket.

Pintér – akinek saját bevallása szerint szívügye a bűnüldözés – kifejtette: bár szükség van az előbb az említett objektív adatokra, ugyanígy azokra a szubjektív biztonsági mutatókra is, amelyek az állampolgárok visszajelzéseit tartalmazzák. A Belügymisztérium ennek érdekében például az önkormányzatokat és az iskolákat is felkéri az értékelésre.

A visszajelzések pedig arról tanúskodnak, hogy az állampolgárok a bíróságokat, az ügyészséget és a belügyi szerveket tartják legmegbízhatóbb intézményeknek.

A belügyminiszter fontos változásnak nevezte, hogy a szabálysértési ügyek felderítését a rendőrség visszavette az önkormányzatoktól. Ugyanakkor a polgárőrök, mezőőrök, vadőrök, bevonásával társadalmasították a bűnüldözést. Pintér kitért a közfoglalkoztatás bevezetésével járó pozitív fejleményekre és arra, hogy a büntetés-végrehajtási intézményekben lehetővé tették a tanulást és a munkát.

Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal elnöke többek között eljárásokat gyorsító büntetőjogi változtatásokat méltatta, így például a tárgyalás mellőzésével hozott büntetővégzéseket, amelyek aránya jelentősen megnőtt és különösen hasznos volt a koronavírus-járvány alatt. Szintén sokat segített a célok elérésében az előkészítő ülés és a távmeghallgatás bevezetése.

A nyitóképen: Varga Judit beszédet mond az Amire Magyarország büszke lehet - A nemzeti büntetőpolitika sikerei, vívmányai 2010-2021 között című tanácskozáson (fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Összesen 55 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.

Sorrend:

Nonoo

2021. október 12. 11:14

Jucus, mint gazságminiszter, a családirtásokról nincs véletlen statisztikád az utóbbi 10 évre vonatkozólag? A gyermekjogok csorbulásaról is vezetsz valami fecnit? Vagy nincs időd rá, mert sok magolnivaló panelmondatot kell betanulnod ha véletlen nyilatkozol külföldi újságíróknak? Ráérnél a George Clooneyval való kávézás után esetleg a valósággal és az igazsággal is foglalkozni? Tudod a gazdád kormányában a gazsággal már sokan foglalkoztok és sajnos hiába raktak téged avatárként az élére, nem sikerült igazságnak látszatni a gazságaitokat. Csak a te pofid lett banyásabb tőle ....

Válasz erre

balbako_

2021. október 11. 16:48

Sikerült a munkaalkalmak növelésével, a család után járó kedvezmények munkához és a gyermekek taníttatásához kötésével a kilátástalan mélyszegénységből - a bűnözés melegágyából - tömegeket kiemelni ez a statisztikában is megmutatkozik.

Válasz erre

kulalak

2021. október 11. 16:45

A bűnözési statisztika együtt mozog a munkanélküliséggel. Utóbbi húzza az előbbit

Válasz erre

Zokni

2021. október 11. 16:33

Egy hasonló propaganda bejelentéshez pár megjegyzés 2018-ból: ,,.. .Íme néhány olyan törvény- vagy jogszabályváltozás, ami a rendőrségi munkán kívül is hat a statisztikai adatokra, és olykor sok tízezerrel csökkenti a regisztrált bűncselekmények számát: A szabálysértési törvény 2012-es változása óta már nem 20 ezer forint, hanem 50 ezer forint az az értékhatár, amitől bűncselekménynek számítanak a vagyoni kárt okozó cselekmények. 50 ezer forint alatti kár esetén szabálysértésnek minősülnek. Így 2012-ről 2013-ra 60 ezer vagyon elleni bűncselekmény tűnt el a bűnügyi statisztikákból. Más jogszabályi változások is rendesen belepiszkáltak az utóbbi években a bűnügyi statisztikába. Ahogy azt korábban megírtuk, 2013 nyarán lépett hatályba az új Büntető Törvénykönyv, ami teljesen felborította a statisztika módszertanát, tartalmát és adatgyűjtési rendszerét is. Lettek például új tényállások, megszűntek régiek, megváltoztak definíciók és csoportosítások. Így esett például, hogy hirtelen 69 ezerrel csökkent az okirattal visszaélések száma. Ennek a varázslatos javulásnak az a magyarázata, hogy a Btk. változás előtt ha eltűnt egy iratokkal teli tárca, minden egyes irat külön bűncselekménynek számított, de most már összevontan kezelik ezeket. A statisztikai adatokat befolyásolhatja a halmazatok megítélése is: ha például betörnek egy stadionba, ahol feltörnek húsz öltözőszekrényt, akkor azt számíthatják húsz betörésnek is, és egyetlen folytatólagosan elkövetett betörésnek is – függően attól, hogy mutatkozik-e szándék arra nézve, hogy kevés (vagy kevesebb) bűncselekmény szerepeljen a statisztikákban.” (a régi Index) Ezeket az infókat a Mandi nem aktualizálta. Hogy mért nem?

Válasz erre