Nagy Feró életébe nyerhetünk betekintést a Szilléry Évával készült interjúban, melyet az Origó adott közre. A Kossuth-díjas punk zenész szerint a „kulturális diktatúra” nem enyhült a nyolcvanas évek óta, és tulajdonképpen ugyanazok ellen lázadunk ma, akik ellen akkor.
Nagy Feró nagyon szegény sorból származik, családja a születését követően egy kocsiszínben lakott, majd egy Verőfény utcai pincelakásba költöztek. Édesapja az 1950-es években hőszigetelő-szakmunkásként dolgozott, majd kisiparos lett. Középiskolába a kőbányai Szent László Gimnáziumba járt, azonban onnan kirúgták. Később a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolára járt erősáramú üzemmérnök szakra, de nem tett államvizsgát, így nem szerzett diplomát.
Amikor Nagy Feró értesült az őszödi beszédről, és csatlakozott a demonstrációkhoz, felidézte: azt hogy „hazudtunk éjjel és nappal”, már 1956-ban, gyerekként is hallotta.
Számára gyanús volt a helyzet, hogy ki is manipulál kicsodát. Mai napig nincs megbízható információ annak kapcsán, hogy ki szivárogtatta ki és milyen szándékkal a beszédet. A tüntetések erőszakos része is számtalan kérdést vet fel Feróban, például hogy igazából kik okozták és milyen céllal az erőszakos epizódokat akkor, amikor ezekre hivatkozva ártatlan embereket vertek meg a rendőrök.
Nagy Feró szerint a „nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás” a valóságban nincs, és soha nem is lesz. „Ha betartod ezt a háromszor nyolcat, nem biztos, hogy nem halsz éhen. Egy tanár egész nap tanár, egy rendőr egész nap rendőr, egy vállalkozó is a nap huszonnégy órájában az. Ez a világ legnagyobb hazugsága. Amikor ezt a dalt írtam, egy szembesítésnek szántam: ezt ígértétek, de lehetséges ez? Hát persze, hogy nem. Ennek meg is lett az eredménye, mert egy évre betiltották a dalt, nem lehetett játszani sehol” – hangzik el az interjúban.
Fotó: MTI/Kovács Attila