Innováció, fejlesztések és értékőrzés Mindszenty városában

Az Év Polgármestere díjat adta Balaicz Zoltánnak, Zalaegerszeg első emberének a belügyi tárca képviselője, az ország minden pontjáról érkező internetes lakossági szavazatok alapján, a Városi Polgármesterek Találkozóján, Szarvason. A városvezetőt ennek apropóján látogattuk meg, először az irodájában, majd körbejártuk a települést is.

Ősi, nem pedig „csinált” város

Indítsunk a történelem felől: Balaicz Zoltán képes a „zalaiság” és a „zalaegerszegiség” híveivé tenni azokat, akiknek városáról, megyéjéről mesél. Családtörténete mindkét ágon összefonódik a megyéjével, apai ágú ősei horvát származásúak voltak, de a családfakutatás szerint 1750 körül Lenti környékén élve már magyarul beszéltek, nagyapja katonaként részt vett Erdély visszacsatolásában és a doni harcokban. Édesanyja vonalán a nemesi Kustán család kerül képbe Kustánszegről; a dédapa például az első világháborúban szerzett vitézségi érmet és így tovább. De az is élvezetessé teszi visszapillantásait, hogy eredetileg magyar-történelem szakos tanár, az ELTE-n történelem bölcsész diplomát is szerzett.

A lokálpatrióta és a misszionárius kettős hevületével – no meg derűvel – említi a tréfás kivagyiságot tükröző megyei találós kérdést is:

Magyarázatként rábök egy történelmi térképre, mely bizonyítja: régen Zala megye sokkal kiterjedtebb volt, például még a Balaton-felvidék is hozzá tartozott. Persze, hogy megtudjuk tőle a város nevének értelmét. Göcsej tájegységben sok településnév -szegre végződik. A szeg beszögellést jelent, így Zalaegerszeg az a Zala folyó és másik két patak közé beszögellődő település, ami az égerfáról kapta a nevét.

Balaicz Zoltán megelőz minket annak a kérdésnek a föltevésével, hogy „csinált város”-e Zalaegerszeg, amint azt évtizedek óta ellendrukkerek terjesztik. Mert hiszen mi is látjuk, hogy bár gyönyörű és rendezett helység, viszonylag kevés a történelmi épülete, és talán az sem véletlen, hogy a zalaegerszegi Városháza egy szocreál hangulatú építmény.

Az országelsőnek értékelt polgármester itt nem csak arról számol be, hogy

illetve ideológiai okból vezettek át egy kétszer két sávos műutat a történelmi belvároson, amivel megszüntettek egy ősi közösségi találkozóhelyet. Azt is szóba hozza: 1247-ből való Zalaegerszeg első írásos említése, kereken 600 éve, 1421-ben pedig már városként említették! 

Megtudjuk Balaicz Zoltántól első ismert elődjének nevét is az akkori oklevélből: „Mihály deák”. Decemberben avatják e hajdani városbíró szobrát, akinek keresztneve mellett a „deák" szó arra utal, hogy írástudó volt, ami nagy dolognak számított akkoriban egy vidéki városban. Szó esik még a törökről, arról, hogy miután Nagykanizsát 1600-ban elfoglalták, Zalaegerszeg lett a megyei végvárrendszer központja, olyannyira, hogy az itteni várkapitány a főkapitány helyettesének számított. Kitér arra is a városvezető, hogy hosszú ideig több zalai helység között ingadozott a megyeközponti szerep, mígnem 1732-ben Zalaegerszegen épült meg a megyeháza.

Évtizedek óta padlón az ellenzék

A korábban emlegetett „Mindszenty városa” kifejezésbe még belekapaszkodunk, de már a jelen zalaegerszegi helyi politikai viszonyok okán. Abból a ritka adottságból indulunk ki, hogy Gyimesi Endre győzelmével Zalaegerszegen 1994 óta fideszes a polgármester. Ráadásul 2006 óta folyamatosan minden egyéni körzetet is ez a párt nyer! A képviselőtestületben az öttagú ellenzékből is az egyik Mi Hazánk-os, a másik meg lokálpatrióta civil; ezen felül csak egyetlen DK-s, MSZP-s és jobbikos van. Megkérdezzük tehát a polgármestert: a nemzeti-keresztény erők nem azért is tartósak és erősek Zalaegerszegen, mert „visszaköszön” „Mindszenty városa”, pontosabban hatása ma is él? Hiszen Mindszenty József későbbi hercegprímás összesen 27 éven keresztül élt Zalaegerszegen, 1917-ben érkezett ide hitoktató tanárnak, 1919-44 között negyed évszázadig volt Zalaegerszeg plébánosa.

Balaicz úgy fogalmaz,

De ő tágabban foglalja össze a lakosság zöme tartós politikai irányultságának okait: „Van egy olyan polgári, és lokálpatrióta kötődés a városban, ami értékrendbeli. Mind nagyon büszkék vagyunk a városunkra, a sportéletünkre éppúgy, mint a történelmi nagyságokra, máig is sorolják az egerszegiek: Zrínyi Miklós, Deák Ferenc, Csány László, Mindszenty József... Ezek a kis mozaikok mind összerakódva a helyiek lelkületében hasonló gondolkodású politikai értékrend irányába terelik őket. Én is pontosan ezt képviselem.”

Elég hamar véglegesült Balaicz Zoltán „önkormányzati emberré” válása, bár huzamos ideig párhuzamosan tanított is. Hazatért az egyetemről, és Szalay Annamária, akkori országgyűlési képviselő, illetve elődje, Gyimesi Endre felkérték, hogy a műszaki felsőoktatás helyi elindítását koordinálja. Ennek elfogadásával pont 20 éve, 2001 november elsején került a Városházára, 2006-tól önkormányzati képviselő, 2010-ben már alpolgármester, 2014-től polgármester a Fidesz-KDNP színeiben. Nagy személyes sikerről van szó a számok alapján is: 2014-ben a voksok 64, 2019-ben már 70 százalékát kapta.

Elve a konszenzus, szerinte fontos, hogy megadják egymásnak a tiszteletet a különböző nézetű helyi politikusok. Zalaegerszegen mindez megvalósul, fontos ügyekben, előterjesztésekben nagy arányban együtt szavaznak a képviselők, pártállástól függetlenül. 

Egyedülálló fejlesztések

Helyben az ellenzék főleg a járműipari tesztpálya 2017-ben induló kivitelezési projektje miatt mozgolódott, talán mert idegenkedést keltett a beruházás nagysága és kormányzati koordinációja. Az tény, de nincs rajta semmi szégyellnivaló, hogy a – zalaegerszegi kötődésű – Palkovics László innovációs és technológiai miniszter járta ki, hogy itt épülhessen meg a hatalmas próbapálya. Az ellenzék berzenkedése Balaicz szerint helytelen volt. Hitet tesz amellett, hogy az állami létesítmény 265 hektáron, 45 milliárdos beruházásként óriási vívmány, hiszen ezzel, amint Orbán Viktor miniszterelnök is mondta,

A kontinensen nincs még egy ilyen kiterjedt, hagyományos, önvezető és elektromos autók vizsgálatára, kutatás-fejlesztésre is alkalmas próbapálya; teljes kiépítése ez év végén fejeződik be.

Ráadásul a polgármester szerint máris egyfajta „gazdasági ökoszisztéma” kezd kialakulni körülötte. Idejött például az osztrák AVL autóipari kutatóvállalat 150 fős egysége, vagy éppen a Rheinmetall német gyáróriás, amely a Lynx (értsd: hiúz) harcjárműveket gyártja majd, 60 milliárdos beruházás nyomán. Ez félezer munkahelyet jelent. Mindez hatással van az egyetemi képzésre, a szakképzésre, nem csoda, hogy Palkovics László miniszter, Vigh László országgyűlési képviselő és a polgármester közösen azt is kieszközölték, hogy 6,5 milliárdos állami ráfordítást nyerjen a szakembereket biztosító Ganz Ábrahám Technikum.

Továbbra is mozgásban és fölértékelődőben van Zalaegerszeg azért is, mert

így európai jelentőségű közúti-vasúti terminál és logisztikai központ épül, ugyancsak 500 munkahelyet teremtve. Egyébként 2014 azaz Balaicz Zoltán polgármesteri működése óta 4000 új munkahely jött létre a városban, és mindaz, ami mostanában épül, további 1500 álláslehetőséget jelent majd.

Logikus tehát, amit említ a polgármester: „A 2000-es évek közepén még a munkanélküliség volt a fő problémánk, amit például a Zalahús, a Zalabaromfi, vagy a ruhagyár megszűnése okozott, viszont ma már több területen a munkaerőhiány a megoldandó kérdés.” Az utánpótlásért, tudniillik hogy minél többeket idevonzzanak az új álláskínálatok betöltésére a megyéből, illetve hazacsábítsák a másutt tanuló fiatalokat, mindent meg kíván tenni a városvezetés. Ez visszatükröződik a Zalaegerszeg 2030 Gazdaságfejlesztési Stratégiából is. Nemcsak az egyetemi képzést és a szakképzést erősítenék, hanem olyan fejlesztésekbe is belevágtak, melyek az „élhetőséget” fokozzák, mondhatnánk a végletekig.

Komplexumok az élménykínálat jegyében

Nézzünk pár ilyet is, immár egy városi nézelődés keretében! Az Alsóerdei úton száguldunk kifelé a városból, már mindenünnen színesedő erdők, dombok integetnek. A házsorok elfogyván, balra egyszer csak dimbes-dombos labirintus: a most átadott Bringapark, 5000 négyzetméteren. „Ügyesebb gyerekeknek való, hiszen jobb itt gyakorolni, mint gép előtt ülni.” 

Ennél jóval nagyobb az új, feltáruló Alsóerdei Sport és Élménypark, a korábbi napközis tábor helyén. A Modern Városok Program keretében építik, 5,2 milliárdos beruházással. Több egységre oszlik a szabadidőközpont, az erdei kalandpark például nagyszerű játékos kihívás lesz több nemzedék bátrabbjainak: különböző nehézségi fokokon lehet végigmenni a fák közötti mászó és csúszópályákon, illetve meg lehet küzdeni egy mászófallal.

Mivel sokan járnak Egerszegről Szlovéniába, Ausztriába síelni, épült egy négy évszakos sípálya is, amely által itthon, biztonságos körülmények között tanulja meg a gyerek a sízés alapjait. „A jövő fele is nyitni kell” – indokolja a városvezető, miért készült ezen felül egy virtuális valóságba elrepítő épület is, ahol VR (virtual reality, virtuális valóság) szemüveggel lehet síelni, vadászni, egyéb játékokat játszani.

Az élményparkból mutat át Balaicz Zoltán a szemközti oldalon található TV toronyra. Eddig is látogatható volt, de a Modern Városok Program alsóerdei projektjének második ütemében megújul majd ez is. Például „skywalk” teraszt építenek, olyan „égjárásra” alkalmas helyet, ami egy kiugró, üvegfalú, üvegpadlós szoba, a minden irányú panoráma érdekében. Meg is jegyzi a polgármester: „Ha már van ez a csodálatos természeti környezetünk, használjuk ki.” Valóban: Zala az egyik legerdősültebb megye, egyharmadát erdők borítják, ráadásul a Dunántúli-dombság változatosságával. Mondhatni, Zalaegerszeg maga is egy rendkívül „zöld” város, a polgármester érdeklődésünkre adatolja a benyomást: városgazdálkodási cégüknek 1,5 millió négyzetméter zöldfelületet kell rendben tartani.

Városszerte más olyan beruházásokba botlunk, melyek a megyei jogú városok fejlesztésére kitalált Modern Városok Program részeként valósulnak meg. A belvárosban egy hatalmas uszodakomplexum nőtt ki a földből. „Eddigi uszodánk még ’69-ben épült pici, 25 méteres és 5 pályás volt – indokol Balaicz. – A Modern Városok Program tárgyalása során kértük a miniszterelnöktől, hogy ha lehet, támogassa, hogy a város méltó uszodát kapjon. Első szóra megtette, így 9,5 milliárdos támogatással épül a régi helyén egy új 50 méteres, 10 pályás uszoda, 300 fős lelátóval, kiszolgáló-épületekkel, mellé tanuszoda, hogy a gyermekeink tanuljanak meg biztonságosan úszni. De újjászületik a külső medence, azaz a hagyományos városi strand is.” 2022 tavaszán át is adják.

Mindszentytől a ZTE-ig

Mutat a városvezető a kommunisták által mostohán kezelt, az 1960-as, 70-es évben részben elpusztított régi városmagban egy csaknem 10 milliárdos múzeumegyüttes-beruházást is, az említett program cégére alatt. A híres Göcsej Múzeumot érdemben még sosem újították föl. Látjuk, hogy az 1890-es, eklektikus stílusú épülettel éppen ez történik, 1,85 milliárdból, mellette azonban újonnan húzzák fel a Mindszenty József bíborosnak emléket állító múzeum- és zarándokközpont építményét, 8,3 milliárdból. Külön szint fogja bemutatni a kommunista diktatúra egyházüldözését hazánkban. Logikusnak találjuk, hogy ez a Mindszentyneumban
valósuljon meg, hiszen a Zalából elkerülő későbbi hercegprímás, bíboros-érseket 1948-ban bebörtönözték, megkínozták.

A történelmi városmag középpontjában, a Mindszenty téren Balaicz Zoltán a nevezetes zalaegerszegi végvár bronz makettjéhez vezet minket. Innen lehet betájolni térben, múltat és jelent. Ezek olykor fedésben vannak. Például a török idők után elbontott vár bejárata helyén ma a régi vármegyeháza bejáratát találjuk.

egy nemrég befejezett felújítási projekt jóvoltából teljes pompájában. Ugyancsak a tér szélén az 1787-es első városháza épületét találjuk: ide költözik be nemsokára a Mathias Corvinus Collegium megyei központja.

Annyi időnk még kell legyen, hogy kinézzünk a város északi iparterületének roppant gazdasági fejlesztéseihez. Útközben azonban elzúgunk a ZTE stadion mellett. A polgármester megjegyzi, 2002-ben, az első Orbán-kormány idején elindult a felújítás – pont az évben, amikor a zalaegerszegi labdarúgócsapat megnyerte az NB1-et –, ám a szocialista Medgyessy-kormány 2004-ben leállította, pénzhiányra hivatkozva. 13 évet, azaz 2017-ig kellett várni, hogy befejeződjön a rekonstrukció. Laza asszociációra ad okot, mikor azt is látjuk, hogy a város egyik leglepusztultabb – hámló vakolatú és szigetelésű – épülete a helyi MSZP-székház.

Tesztpályával a jövőbe

A Ságodi úton az Északi Ipari Parkhoz közelítve a tájban ma már jól kimagaslik az említett Rheinmetall gyár szerkezetkész épületegyüttese. Mögötte az a létesítmény, ami miatt a cég a zalai városba települt. Nevezetesen: a teljesen állami kézben lévő, már „élesben” működő Zala ZONE Járműpari Tesztpálya, kanyargó és köröző, néhol hullámokat vető
aszfaltalakzataival.

Az üvegpalota hatású fogadóépületben Jósvai Szilárd senior mérnök csatlakozik hozzánk, aki két és fél éve óta dolgozik itt; előtte 11 évet húzott le Németországban egy autóipari beszállítócégnél. Tipikus esete annak, hogy jó munkakínálattal hazacsábíthatók a szakemberek. „Korábban már többször megfordult bennem és feleségemben a gondolat, hogy haza kéne költözni, nőjenek fel a gyerekek itthon. Kapóra jött hát az állásajánlat, hiszen volt már tesztpályás tapasztalatom, csak annyi a különbség, hogy Németországban tesztpályás felhasználó voltam, itt meg az üzemeltetői oldalra kerültem.” A mintegy 10 pályamodulból 7 elkészült, vevőket már 2018 óta fogadnak.

Szilárd méri fel, hogy a vevőknek milyen manőver-végrehajtási igényük van milyen járművel, sebességgel. Rajta múlnak az engedélyezések, az esetleges kikötések, korlátozások.

Szilárd elmagyarázza, az utóbbi rendszerek az önvezető funkciók „előszobái”, az ilyen jármű tud maga kormányozni, fékezni lehatárolt körülmények között. De az Európában is szinte egyedülálló zalaegerszegi tesztpálya már az autonóm – önvezető – autók kifejlesztéséhez, teszteléseihez is hozzájárul. 

Városnéző utunk végén azért csak megkérdezzük az Év Polgármesterét, ilyen beruházási sikereket el tudna-e érni egy ellenzéki városvezető is. Balaicz Zoltán így felel: „Sem egy miniszter, sem egy kormány nem tud segíteni, ha az adott városnak, közösségnek nincsenek támogatható, megvalósítható, ésszerű programjai és elképzelései. Ismerjük a mondást: a céltalan hajósnak semmilyen szél sem kedvez. Vannak olyan ellenzéki vezetésű városok, ahol szintén vannak jó elképzelések és a kormány azokat éppúgy támogatja, mint Zalaegerszeg világos céljait."

Fotók: Ficsor Márton