Olyan gazdasági csoda van Romániában, hogy el is zavart a nép mindenkit, aki felelős érte
A káprázatos makrogazdasági számok mögötti valóságtól sikítva menekültek a választók vasárnap. Kohán Mátyás írása.
Márki-Zay Péter szerint 2010 előtt nem baloldali volt a kormány – hangzott el az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.
„Nem a programokban van a legnagyobb különbség, hanem hogy ki tudja megszólítani a bizonytalan, eddig fideszes szavazókat, ez a második forduló lényege. Stratégiai kérdés az, hogy ki tudja megnyerni a választást, ki az, aki képes összetartani egy széles koalíciót, és ki az, aki képes betartani az ígéreteit” – mondta Márki-Zay Péter péntek este az ATV-ben, miután Dobrev Klárát követően őt is megkérdezték a baloldali előválasztás tanulságairól.
Dobrev kiemelte, hogy Magyarországnak egy markánsan baloldali politikára van szüksége, és hogy Márki-Zay Péter szerinte nem képes egyben tartani a baloldali egységet, és kifejezni annak baloldali szándékait és programját. Mint megírtuk: Dobrev hangsúlyozta a többsávos adózást, a határon túli magyarok jogkorlátozását és az euró bevezetését.
Nekem éppen a baloldali ismerőseim szokták mondani, hogy 2010 előtt nem baloldali volt a kormány.
Elszálltak a rezsiköltségek, elszállt az államadósság, nem volt roma felzárkóztatás, és olyan antiszociális intézkedéseket hoztak, mint a 13. havi nyugdíj elvétele. Hála a Jóistennek, hogy az MSZP és a DK is azt ígéri, nem hoznák vissza a 2010 előtti időszakot. De kinek hiszik majd ezt el a választók?” – tette fel a kérdést Márki-Zay, aki szerint ha Dobrev Klára nyerné az előválasztás második fordulóját, jogosan kérhetné számon mindezeket.
Márki-Zay szerint „szó sem lehet adóemelésről”, bár nem zárkózott el Dobrev Klára kétkulcsos javaslátától sem. A hódmezővásárhelyi polgármester azt tudná elképzelni, ha egy második adókulcs csökkentené a legalacsonyabb jövedelműek adóját.
Ez szerinte a gazdaság állapotától függ majd, de „a Fidesz rendkívül rossz helyzetben fogja átadni az államháztartást, ahogyan azt tették 2002-ben is”.
Egyetértett Dobrevvel az euró bevezetésében, és hogy a ciklus végére csatlakozzon az ország az ERM-rendszerhez, de ez is attól függ majd, hogy „milyen katasztrófát örökölnek a Fidesztől”.
A határon túli szavazók kapcsán Márki-Zay Péter külön képviselői helyeket biztosítana a határon túli magyaroknak és a levélszavazást kiterjesztené minden Kárpát-medencén kívül élő magyarra, így a nyugati diaszpórára is.
Márk-Zay hisz az atomenergiában, ezért is folytatná a Paks 2 beruházást, amit Dobrev Klára leállítana, annak ellenére, hogy kiderült, épp férje kormánya kezdte meg annak előkészítését. Ezzel a Greenpeace és a HVG által szervezett vitán maga Márki-Zay Péter szembesítette, akinek állításait azonban nyíltan meghazudtolta.
Németországban nem úgy befolyásolta az atomerőművek leállítása az energiamixet, hogy annak örültek volna a zöldek.
Sőt, Finnországban a zöldek kifejezetten atompártinak számítanak Óriási hiba leállítani az atomerőműveket, majd felpörgetni helyettük a szénerőműveket” – véli Márki-Zay Péter, aki ebben a kérdésben Emmanuel Macron francia elnökkel áll egy állásponton.
„Most arra kérek mindenkit, hogy még bírjuk ki ezt az egy napot, utána minden egyes ellenzékinek kézen fogva, a szeretet jegyében kell közösen küzdeni a rendszerváltás érdekében” – zárta az interjút Hódmezővásárhely polgármestere, aki megerősítette: ha Dobrev Klára nyeri az előválasztást, annak eredményét el fogja fogadni.
Fotó: Attila KISBENEDEK / AFP