Veszélyben van a tiszta választás Magyarországon a budapesti EP-delegáció vezetője szerint

Az Európai Parlament múlt héten Magyarországon járt küldöttségének vezetője szerint a jövő évi választások nem lehetnek valóban tisztességesek, ha az ellenzék nem kap megfelelő teret a közmédiában – erről Gwendoline Delbos-Corfield Strasbourgban beszélt az Euronewsnak, miután az EP-ben beszámoltak a budapesti útjuk tapasztalatairól.

Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság delegációja a múlt héten tájékozódott Budapesten a jogállami normák magyarországi érvényesüléséről, illetve a sajtó és a tudományos élet szabadságáról.

„Magyarországon egypártrendszer van.”

A delegáció vezetője az Euronewsnak egy jobbikos országgyűlési képviselőt idézve, arról beszélt, hogy Magyarországon egyfajta „egypártrendszer van”. Az, hogy „egyetlen párt kinevezte az embereit mindenhová, a médiától, az igazságszolgáltatáson át az egyetemekig, azt jelenti, hogy sok mindent tud ellenőrzése alatt tartani a választásokon” – magyarázta Gwendoline Delbos-Corfield.

A politikus reméli, hogy a választások ennek ellenére tisztességesek lesznek, de ezt kérdésessé teszi számára az, hogy „az ellenzék soha nem kap időt a közszolgálati médiában, soha nem tudja közvetlenül elérni a szavazókat, mert nem szerepel a tévében, a rádióban. Független, alternatív médiában találhatók csak meg”. Mindez szerinte „megakadályozza az igazi tisztességes választásokat”.

A francia EP-képviselő elmondta, hogy küldöttségük megbeszélésein egyáltalán nem volt fő téma az LMBT-jogok érvényesítése és a bevándorlás.

„Óriási a dezinformáció, szörnyű dolgokat írtak le rólunk, és az egész Európai Parlamentet támadták a kormánypárti magyar sajtóban, olyanoknak írtak le minket, amilyenek nem vagyunk. Ez sem segít a az embereknek abban, hogy tudják, hogy miért és mire szavaznak" – fogalmazott.

A jogállamiság nem vitatható, és nincs több definíciója

A francia EP-képviselő szerint az EU és a Magyarország közötti konfliktus elhúzódásának egyik oka az, hogy a magyar kormány szerint a jogállamiság egy vitatható dolog, aminek több definíciója létezik. Delbos-Corfield hangsúlyozta, hogy valójában „az Európai Unió olyan szövegekre és chartákra épül, melyek azt mutatják, hogy ezek a jogállamisági nézőpontok nem vitathatók és nem lehet különböző definíciójuk”. Hozzátette, hogy

A magyar kormány mellett többször nyilvánosan kiálló két szélsőjobboldali EP-képviselőről a francia Nicolas Bayről és a spanyol Jorge Buxadé Villalbáról hangsúlyozta a delegáció vezetője, hogy nem vettek részt sokszor a találkozókon vagy később érkeztek, korábban távoztak, és külön megbeszélésekre mentek a magyar kormány képviselőivel és kormánypárti szereplőkkel. Ezért nem tekinthetők semlegesnek – emelte ki Delbos-Corfield.

A zöldpárti politikus tapasztalatai alapján a küldöttség decemberben terjeszt majd be jelentést Magyarországról az Európai Parlamentben.