A jelenleg kísérleti stádiumban lévő készítmény az Egészségügyi Világszervezet új koronavírus elleni stratégiájának is része.
Új stratégiát ismertetett a Covid-19 ellen a WHO, és 23,4 milliárd dollárt kért a megvalósításához. A kevésbé tehetős országokban a koronavírus-világjárvány ellen folytatott harcra vonatkozó új tervet ismertetett csütörtökön az Egészségügyi Világszervezet (WHO), és 23,4 milliárd dollárt kért a finanszírozásához a következő egy évre.
A WHO stratégiájának része egyebek mellett a Merck gyógyszergyár által gyártott, a Covid-19-betegség enyhe és közepes formái esetén szájon át alkalmazandó vírusellenes kísérleti gyógyszer felhasználása. Amennyiben a gyógyszerfelügyeleti hatóságok engedélyezik a szer alkalmazását, egy kúra költsége 10 dollárba kerülne – áll a WHO által ismertetett tervben.
A gyógyszergyár mind az Egyesült Államokban, mind Európában kérte a molnupiravir nevű készítménye engedélyezését, amely a jóváhagyása esetén az első tabletta formájú Covid-19 elleni szer lenne. Az Egyesült Államok gyógyszerfelügyeleti szerve (FDA) által korábban engedélyezett valamennyi kezelést intravénásan vagy injekcióban kell alkalmazni.
„A Covid-19-világjárvány elleni harcban továbbra is kulcsfontosságú újabb kezelési módszereket találni” – mondta Dean Li, a Merck kutatólaboratóriumainak elnöke csütörtökön. Az FDA közölte: a jövő hónapban ül össze a független szakértőkből álló bizottság, hogy megvizsgálja, alkalmas-e a szer az enyhe és közepes tüneteket mutató felnőtt páciensek esetében történő felhasználásra, akiknél fennáll a betegség súlyos formájának, illetve a kórházi ápolás szükségességének a kockázata.
Li szerint a New Yersey-i székhelyű gyógyszergyár és a Ridgeback Biotherapeutics amerikai biotechnológiai vállalat által közösen kidolgozott szer a vírus több változatával, így a delta variánssal szemben is hatékony. A Merck azt is kutatja, hogy a molnupiravirt lehet-e a vírus terjedésének megelőzésére használni olyan háztartásokban, amelyeknek egyik tagja fertőzött. A cég jövő tavaszra várja az ezzel kapcsolatos kutatások eredményét.
A WHO-nak és partnereinek 23,4 milliárd dollárra van szüksége, hogy segítse a veszélynek kitett országokat, hogy beszerezhessék és alkalmazhassák a Covid-19 elleni eszközöket mostantól 2022 szeptemberéig – olvasható a WHO közleményében, amely hangsúlyozza, hogy
„A koronavírus-tesztekhez, kezelésekhez és védőoltásokhoz való egyenlőtlen hozzáférés az egész világban meghosszabbítja a járványt, és még veszélyesebb, a betegség ellen jelenleg rendelkezésre álló eszközökkel szemben ellenálló újabb variánsok megjelenésének a kockázatát hordozza magában” – áll még a közleményben.
A 2019 végén Kínában kezdődött, azóta 5 millió emberéletet követelő világjárványnak koránt sincs vége – fejtette ki Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az ENSZ egészségügyi szakosított szervezetének főigazgatója csütörtöki genfi sajtótájékoztatóján.
„Mostanáig az egész világban felhasznált tesztek mindössze 0,4 százalékát, illetve a beadott védőoltások csupán 0,5 százalékát alkalmazták az alacsony jövedelmű országokban,
annak ellenére, hogy ezek az országok teszik ki a világ népességének 9 százalékát” – olvasható a közleményben.
A WHO főigazgatója hónapok óta hangoztatja ezt az üzenetet és legalább fél éve kér méltányos összegeket (a fejlődő országok Covid-19 elleni harcának segítésére), de a felhívása mindeddig süket fülekre talált. Tedrosz megismételte a felszólítását a hét végén Rómában csúcstalálkozón részt vevő G20-csoport (a 19 legfejlettebb ipari ország és az Európai Unió) vezetőihez intézve, kérve, hogy finanszírozzák a csütörtökön ismertetett új stratégiát.
A Covid-19 elleni tesztek, kezelések és védőoltások kifejlesztése, előállítása és méltányos elosztása terén a WHO és partnerei által 2020 április végén beindított együttműködés (angol rövidítéssel ACT Accelerator vagy ACT-A) mellé akkreditált WHO-különmegbízott, Carl Bildt volt svéd miniszterelnök Tedrosz Adhanom Gebrejeszusszal közösen tartott sajtótájékoztatóján elismerte, hogy az ACT-A kemény harcot folytatott a korábbi finanszírozás biztosítása érdekében. Hozzátette: Norvégia és a Dél-afrikai Köztársaság vezeti közösen az adománygyűjtő akciót.
„Erős jelzéseket várunk tehát a hét végi római G20-csúcstól”
– mondta Bildt. A vakcinákra és a tesztekre egyenként 7 milliárd dollárt szánnak, míg további 5,9 milliárd dollárt terveznek fordítani az egészségügyi rendszerek fejlesztésére, 3,5 milliárd dollárt pedig a kezelésekre, egyebek mellett vírusellenes kortikoszteroidokra és orvosi oxigénre.
A Covax program, amely az ATC-A-n belül a védőoltásokkal foglalkozik, mintegy 400 millió adag koronavírus elleni védőoltást szállított több mint 140 alacsony és közepes jövedelmű országba, ahol továbbra is alacsony az átoltottsági arány – közölte Szumija Szvamináthán, a WHO tudományos főtanácsadója.
„Tudjuk, hogy körülbelül 30 ország csak a Covaxtól függ, nincs más vakcinaforrásuk” – tette hozzá a főtanácsadó. Mintegy 82 ország várhatóan nem tesz eleget a WHO globális tervének, amely szerint az év végéig a lakosság 40 százalékát be kellene oltani, de néhány közülük elérheti ezt a célt, ha megindul a vakcinaszállítás – tette hozzá Szvamináthán.
(MTI)
Borítókép: MTI/EPA/Merck & Co.
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
A megmozdulás egyik szervezője korábban nemcsak a Soros-egyetem érdekében petíciózott, de még a járványvédelmi korlátozások ellen agitált.
Bajban a Pfizer.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
A publicista nem kímélte a liberális lapokat.
Az amerikai elnök akár kényszert is alkalmazna, hogy az emberek olcsóbban juthassanak gyógyszerekhez.
A magyar miniszterelnök a közösségi médián keresztül üzente meg a skandináv ország népének, hogy nyugtalankodik, miután szerinte a gyenge kormányzás és a hagyományos értékek feladása miatt barbárság gyökeresedett meg az országban.
Ukrajna a 120 milliárd dollárosra becsült 2026-os hadikiadásainak csak a felét képes állni, a többit nyugati partnerektől várja.
