melyben olyan mesék és dalok szerepeltek, amelyek szakítanak a „berögzült nemi szerepekkel”. Ausztriában ekkor már több óvodában megszüntették a külön lányoknak és fiúknak való játszósarkokat, hogy „a gyerekek minél több szituációban kipróbálhassák magukat”.
„Olyan típusú mesék és játékok terjesztését támogatták volna, mint amilyenek a nagy botrányt kavart Meseország mindenkié című könyvben is szerepelnek. És tegyük gyorsan hozzá: olyanokat, amilyeneket a kormányzat a gyermekvédelmi szabályok elfogadásával korlátok közé és a szülői döntési hatáskörbe szorított” – jegyzi meg a Kontra.
Gyurcsány Ferenc kormánya ezt követően kormányrendeletben tette volna kötelezővé az óvodások érzékenyítését,
Az óvodapedagógusoktól elvárták volna a genderszemléletet, ennek érdekében a legkisebbek nevelésének országos alapprogramját is módosították. A rendelet hatályba lépése esetén az óvodapedagógusok számára előírás lett volna, hogy kerüljék a „nemi sztereotípiákat”, ezzel fennállt volna a lehetősége annak is, hogy kisgyermekek már óvodás korban szembesüljenek szexuális másságokkal akkor, amikor még nincs kialakult nemi identitásuk.
Az egyesület támogatói között voltak:
Bánáti Jánosné Ilona (Magyar Ügyvédnők Egyesülete),
Göncz Kinga (akkori MSZP-s külügyminiszter),
Danks Emese (Gyurcsány Ferenc volt szóvivője),
Gurmai Zita (szocialista EP-képviselő),
Herczog Mária (ellenzéki szociológus),
Junghaus Tímea (a Soros-szervezet, a Open Society Institute képviselője),
Király Júlia (a Magyar Nemzeti Bank akkori alelnöke),
Lamperth Mónika (az MSZP akkori belügyminisztere),
Palya Bea (énekes),
Szelényi Zsuzsa (balliberális politikus, Budapesti Európai Ifjúsági Központ),
Wirth Judit (Nők a Nőkért az Erőszak Ellen egyesület) és
Tóth Herta (Soros-egyetem, Női Érdek Szövetség).