A miniszteri biztos pénteken mutatja be a Harmincból tíz című, a magyar nemzetpolitika elmúlt tíz évét összegző kötetet.
Szili Katalin szerint a határon túli magyar közösségek mindegyikében konszenzus van az autonómiaigény kérdésében. Az autonómiakoncepciók összehangolásáért felelős miniszterelnöki megbízott a Temesvári magyar napok keretében Kalmár Ferenc nagykövettel, a szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztossal közösen mutatja be pénteken a Harmincból tíz című, a magyar nemzetpolitika elmúlt tíz évét összegző kötetet.
Nem szeretnének félelmeket kelteni
Szili Katalin a könyvbemutató előtt az MTI-nek telefonon elmondta: a könyv teljes képet kívánt mutatni tíz év magyar nemzetpolitikájának az eredményeiről, és rámutat a nemzetközi, európai szabályozás hiányosságaira is a nemzeti kisebbségek védelme területén. Hozzátette: a könyv nem tudományos igénnyel készült, de megteremti a közös tudást az autonómia, nemzetpolitika kérdéseiben is.
A miniszterelnöki megbízott a magyar törekvések alapvetéseként jegyezte meg, hogy nem szeretnének a szomszédos többségi társadalmakban félelmeket kelteni. A magyar közösségek számára olyan megoldásokat keresnek, amelyek a saját identitását megélni akaró ember számára máshol már biztosítottak. Szili Katalin elmondta: azért szövetkezett a könyv megírásában Kalmár Ferenccel és munkatársaival, mert úgy látja, hogy a kisebbségi vegyes bizottságokon keresztül lehet a legtöbb eredményt elérni.
Gyuláról Budapestre
Kalmár Ferenc is azt hangsúlyozta az MTI-nek adott nyilatkozatában, hogy a magyarság sehol nem kér olyan megoldásokat az identitás megőrzésére, amelyek máshol Európában ne működnének. A nagykövet úgy látta: az autonómiaformákról szóló párbeszéd megkezdése ellen szól, hogy egyes országok kirekesztő módon értelmezik a nemzetállam fogalmát. Úgy vélte azonban, hogy a 21. században már inkább a befogadó nemzetállami fogalom kellene hogy domináljon.
A miniszteri biztos a román-magyar vegyes bizottságról elmondta: miután április végén Gyulán aláírták a bizottság 8. ülésszakát lezáró jegyzőkönyvet, október közepén Bukarestben elkezdődik a kilencedik ülésszak. A 18 pont, amelyben a korábbi ülésszakban nem sikerült megegyezni, átkerül a kilencedik ülésszak programjába.
(MTI)
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
A publicista nem kímélte a liberális lapokat.
Szóba került a magyar-szlovák viszony, a Nélküled, az ellendrukkerek és a közép-európaiság.
„Mindenki hazatalál végül” – fogalmazott a miniszterelnök politikai igazgatója.
Az informatikai támadás elhárításán kollégáink folyamatosan dolgoznak.
Az eset miatt háborogtak Angliában.
Ami új, még nem biztos, hogy jobb. Tényleg azt hiszitek, hogy az unokátok jobb lesz, mint a nagyitok volt?
