A Terror Háza Múzeum főigazgatója a IV. Budapesti Demográfiai Csúcson, a Nők a családban című beszélgetést felvezető előadásában fejtette ki gondolatait.
Schmidt Mária a Nők a családban című beszélgetést felvezető előadásában úgy fogalmazott: „csak aki remél, szül gyermeket”. Hozzátette:
Ateista, relativista, nihilista világa „megfoszt bennünket a reménytől”. A főigazgató kifejtette: Európának és Magyarországnak nem a világ túlnépesedésével kell foglalkoznia, hanem azzal, hogy minden eszközzel elősegítse azoknak a kívánt gyermekeknek a megszületését, akikről a fiatalok ma sok esetben lemondanak.
A 21. század feminizmusának nem lehet más célja, mint annak tudatosítása, hogy az anyaság érték, és az anyaság a nő igazi hivatása”
– mondta. Beszélt arról is, hogy a második világháború után Európa szovjetizált, keleti részén a nők egyenjogúsítását tűzték ki célul, a nyugati, amerikanizált világ a nők helyét a családban, háztartásban anyaként és feleségként jelölte ki. Felidézte, hogy Magyarországon 1945-től megszűnt az egykeresős családmodell, a nőknek helyt kellett állniuk a munkában és a családban egyaránt. Ehhez az állam igyekezett olyan szociális ellátórendszert kiépíteni, amely könnyített a helyzetükön. A szocialista állam a gyermekeket közjónak tekintette, támogatta a gyermekvállalást és a nevelést – mutatott rá.
Ezzel szemben – folytatta –, a nyugati világban nem igazán épültek ki a gyermekek felügyeletét, közétkeztetését vállaló állami intézmények, bölcsődék, óvodák, napközi otthonok. Az 1960-as években a munkaerőhiány miatt nem a nőket, hanem vendégmunkásokat állítottak be dolgozni. A kétkeresős családmodell kialakulásának folyamata Nyugaton csak az 1980-as években indult meg.
A két modell közötti különbség jelentős. Magyarországon az önálló keresettel rendelkező női modell megszilárdult, a magyar nők egyenjogúsága természetessé és megkérdőjelezhetetlenné vált. „1990-ben, amikor térségünk amerikanizálódására is sor került, a női emancipáció és a feminizmus képviselői (...) figyelmen kívül hagyták, hogy a női egyenjogúság területén ők vannak hozzánk képest több mint három évtizedes lemaradásban” – tette hozzá. Szavai szerint „a magyar nők mind virtuózak, hiszen egyszerre teljes értékű anyák, feleségek és munkaerők”.
eltűntek, ritkaságszámba mennek a nagycsaládok. A 21. század második évtizedében a nyugati társadalmak meghaladták a vallást, a családot, a nemzetet, kizárólag az egyén kiteljesedését és az önmegvalósítást tekintik életcéljuknak. Nagy Anna, az Egyszülős Központ Alapítvány elnöke – Rácz Zsófia fiatalokért felelős helyettes államtitkár, a beszélgetés moderátorának kérdésére – elmondta: az Európai Unióban a gyerekek egyharmada egyszülős családban él. A központ Magyarországon az elmúlt három évben hetvenféle szolgáltatást nyújtott 22 ezer egyszülős családnak.
Julija Stepanenko lett parlamenti képviselő, parlamenti alelnök arról beszélt, hogy a lett emberek támogatják azokat a kezdeményezéseket, amelyeket Magyarország tett a demográfiai politikában. Lettország is küzd demográfiai problémákkal, évente tízezer gyermekre lenne szükség a népességcsökkenés megállításához – jegyezte meg. A balti államban az elmúlt évtizedben bevezettek az anyáknak szülési szabadságot és ellátást, de a 2008-as válság lehetetlenné tette, hogy ezeket megtartsák. Most az állam egyfajta állami garanciát ad a családoknak lakásvásárlási hitelekhez.
Sharon Slater, az ENSZ konzultatív szervezeteként működő Family Watch International elnöke kijelentette: feministának tartja magát, mert azt gondolja, hogy a nőknek a férfiakéval egyenlő lehetőségekre van szükségük, de mára a feminista mozgalmat „teljesen eltérítették az útjáról”.
Gál Kinga fideszes európai parlamenti (EP) képviselő szomorúnak nevezte, hogy mára nem lehet az EP-nek olyan határozata, amelyben az anyaság, a család pozitív értelemben szerepel. Úgy fogalmazott: „Az 1920-as évek feministái csalódottak lennének, mert minden, ami a feminizmus nevében történik, nem a nők érdekét szolgálja, és az édesanyák ellen van. Egy nő életében a legfontosabb, hogy lehetőséget kapjon arra, hogy megélje az anyaságot, és manapság minden ez ellen hat.”
(MTI)
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
A nyugatiak száz évvel ezelőtt egyszer már az életünkre törtek.
A történész szerint a vasárnapi választás nem csak Magyarországról szól.
A nemzeti szuverenitás a migráció elleni fellépés volt a fókuszban az első Patrióta Nagygyűlésnek, melyet az Országházban tartottak számos európai uniós politikussal. A résztvevők szerint olyan Európára lenne szükség, ahol önazonos büszke nemzetállamok vannak, az országukban jogellenesen tartózkodó migránsokat pedig ki kell toloncolni.
A brüsszeli vezetők a kezdetek óta élesen támadják az Orbán Viktor által életre hívott európai pártcsaládot, de hiába próbálják „elföldelni” őket, már új szelek fújnak Európában.
Vádolom az Európai Unió és az Európát vezető országok politikai elitjét, különös tekintettel miniszterelnökeiket és elnökeiket, vezető politikusaikat és meghatározó médiamunkásaikat.
Egyszerűen lesöpörték az asztalról a magyar javaslatot.
A klímaváltozással foglalkozó tudósok azt vizsgálják meddig emelkedhet a nyári hőmérséklet a melegrekordokat döntő kontinensen.
A fotón úgy tűnik, mintha Martin Reichardt náci karlendítést tett volna, amit a poltikus tagad.
