Az Alapjogokért Központ szerint az Európai Unió Helyreállítási és ellenállóképességi alapja (RRF) nem adomány, hanem olyan hitel, ami adósságspirálba viheti a tagállamokat.
Kovács István, a jogi elemző intézet stratégiai igazgatója keddi budapesti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a 2008-as pénzügyi és gazdasági világválság uniós kezelésének következtében a „régi nagy tagállamok” végletesen eladósodtak. A koronavírus-járványra utalva közölte, hogy az EU ismét válsággal szembesült, amire válaszként az intézményrendszer „iszonyat hitelbe veri magát” és a tagállamokat.
Kovács István álláspontja szerint a magyar belpolitikában a helyreállítási alap baloldali olvasata, hogy az egy brüsszeli „adomány”, amelyért cserébe az EU elvárja, Magyarország tartsa be az európai normákat, amelyek között a jogállamiságot említette. A baloldali vélekedésre reagálva a stratégiai igazgató azt hangoztatta: „több sebből vérzik ez az állítás”. Az Alapjogokért Központ álláspontját tolmácsolva hangsúlyozta: a helyreállítási alap nem adomány, hanem olyan hitel, aminek következtében fennáll annak a veszélye, hogy adósságspirálba kerülhetnek a tagállamok.
Nem véletlen, hogy nagy régi eurozóna-tagállamok sem veszik fel ezt a hitelt”
– mondta. Kovács Attila, a központ uniós projektvezetője a többi között úgy vélte: hogy mivel a tagállami vezetők tavaly nyáron ellenálltak a többéves pénzügyi keretre való örökkötvény-kibocsájtás ötletének, ezért
az Európai Bizottságnak (EB) „kellett találnia egy olyan utat”, amivel hitelfüggőségbe szorítja a tagállamokat.
Mint hozzátette, a helyreállítási alap összege mintegy 670 milliárd euró, aminek mintegy fele – 300-350 milliárd euró – hitel. Ezt a lehetőséget mindössze hat-hét tagállam – köztük Lengyelország, Szlovénia, Portugália, Görögország, Olaszország – igényelte, tehát – álláspontja szerint – az EB által kínált megoldás nem találkozik a tagállamok véleményével.
Kovács Attila úgy látta: a helyreállítási alap precedenst teremt arra, hogy 30 évre eladósítsa magát az unió, ami a többéves költségvetések tárgyalásakor, például 2027-ben újra visszaköszönhet. Az uniós projektvezető kitért arra is, hogy a helyreállítási alap kilépett a normál keretrendszerből és a politikai zsarolás eszköze lett. A magyar terv elfogadásáról úgy vélte, Brüsszel a jövő tavaszi választások előtt „fog találni olyan fals kifogásokat”, amikkel késleltetheti annak elfogadását.
(MTI)
Fotó: Alapjogokért Központ
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Pierluigi Collina bemutatta azt a speciális mezt, amelyet az összecsapáson közreműködők viselnek majd.
Ukrajna tudatosan manipulálhatja a kőolajvezetéken érkező szállításokat egy orosz közgazdász szerint. Magyar Péter a választások másnapján leszögezte: nem fog blokkolni, folyósítják a 90 milliárd eurós hitelt Ukrajnának.
Csak találgatásokat hallani arról, mi zajlott pontosan a VAR-szobában.
A kérdés „csupán” az: vajon joggal?
„A család és munka mellett szinte lehetetlen lett volna teljesítenem.”
A megszólalás új megvilágításba helyezi a magyar–ukrán vitát.
Hódmezővásárhely polgármestere az Indexnek adott interjúban arról is beszélt, hogy semmi értelme a polgármesterek ciklusát korlátozni.
Több mint 90 percen át mindent tudott hárítani Dél-Afrika.
