Kétszázharminc éve született Széchenyi István

Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”

A magyar történelem egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport területén végrehajtott reformok fűződnek, így sok tekintetben a modern Magyarország egyik megteremtőjének tekithető. Könyvei, a Hitel, a Világ és a Stádium óriási hatást gyakoroltak kora szellemi életére.

1842-ben ő javasolta a budai alagút építését is a Várhegy keresztülfúrásával a Lánchíd budai hídfőjénél. Szélesebb körben is köztudott, hogy a hajózás és hajógyártás megalapítása az Óbudai Hajógyár létrehozásával, a balatoni gőzhajózás megteremtése valamint a Vaskapu szabályozása és a Tisza-vidék árvízmentesítése is nevéhez fűződik. Ugyanakkor ő állt a korszerű bortermelés, a selyemhernyó-tenyésztés, a cukorgyártás, a gázvilágítás, az országos vasútfejlesztés előmozdítása mögött is.

Neve a magyar lóversenyzés és lótenyésztés számára is kikerölhetetlen, sőt ő volt a mai napig sikeres magyar evezőssport meghonosítója is Magyarországon: 1841-ben megalapította az első Hajós Egyletet, a Csónakdát, és beindította a rendszeres evezősversenyeket. Kezdeményezésére nyílt meg 1837-ben Pest-Buda első magyar nyelvű színháza is, mely 1840-től a Nemzeti Színház nevet viselte. 

Fotó: Schoefft József: Széchenyi István, Wikipedia