Erdő Péter: A világnak ma égetően nagy szüksége van a keleti és nyugati kereszténység egységes tanúságtételére

A világnak ma égetően nagy szüksége van a keleti és nyugati kereszténység egységes tanúságtételére – mondta Erdő Péter bíboros, Esztergom-budapesti érsek szombaton Budapesten. Erdő Péter a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson a Kossuth téren megtartott szentmisén úgy fogalmazott: a keleti és nyugati kereszténység egysége „magának Krisztusnak az akarata, hiszen ő azért imádkozott, hogy tanítványai egyek legyenek”. 

A bíboros megköszönte I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárkának, hogy részt vesz az eucharisztikus kongresszuson és „szimbolikus jelentésben gazdag” tettnek nevezte, hogy „eljött közénk és szólt hozzánk” a mise előtt. Erdő Péter emlékeztetett: I. Bartolomaiosz 2000-ben Budapesten az ortodox egyház számára is szentté avatta Szent Istvánt. Ezzel arra emlékeztetett, „hogy első királyunk halálakor, 1038-ban még egységben volt a keleti és a nyugati kereszténység”.    

A bíboros felidézte:

Nem ajándékképen, „hanem megrendült könyörgéssel, oltalmát és védelmét kérve, hiszen nem maradt utána örökös”.

Szent István előre láthatta, hogy a fiatal kereszténységet és az európai népek közösségébe még alig beilleszkedett magyarságot végveszély fenyegeti „ezen a széljárta vidéken, amelyet sokan a népek országútjának tekintettek” – vélekedett. „A Szűzanya elfogadta a felajánlást és magyarság és kereszténység immár ezer éve együtt járja a történelem útját minden kisértésen és nehézségen át, mindig megújulva és újjászületve” a legreménytelenebb helyzetekből is – mondta a főpásztor.    

Erdő Péter szólt arról is:

Az eucharisztikus kongresszus jelképe ezért egy kereszt, amelyben magyar a környező országokban élt szentek és boldogok ereklyéit helyezték el Szent István és Szent Gellért korától napjainkig. „Mert a szentek mutatják meg nekünk, hogy hogyan tudjuk mai életünkben Krisztus jelenlétét hordozni ezerféle helyzetben, találékony és áldozatot vállaló szeretettel” – fogalmazott. 

Hozzátette: a kereszt az elmúlt években járta Magyarország és a szomszédos országok városait. Felhívás volt imádságra, bűnbánatra és a szentek példájának megismerésére. Több mint 70 ezer kilométert tett meg. A vatikáni apostoli palotából indult, ahol Ferenc pápa áldotta meg, és vasárnap, a Hősök terén fejezi be missziós útját, azon a szentmisén, amelyet szintén Ferenc pápa fog bemutatni.    

Erdő Péter az érseknek azt mondta, a kereszt a staféta, amely emlékezteti a következő kongresszus házigazdáit, hogy készüljenek a világeseményre. 

A szentmise résztvevői megtöltöttek a Kossuth téren elhelyezett széksorokat. A kordonokon kívülről és a térre vezető utcákban állva is sokan kísérték az eseményt. A szertartáson részt vett mások mellett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke. 

A szentmise végén a hívek az oltáriszentséget kísérve fáklyás menetben vonultak a Hősök terére. Az oltáriszentség előtt mentek az Apostoli Szentszék által elismert lovagrendek, a szerzetesek és a papság, a püspöki konferencia tagjai, majd a történelmi zászlók hordozói. Őket követte az oltáriszentséget hordozó kocsi, a közjogi méltóságok és állami tisztségviselők, a diplomáciai testület tagjai, népviseletbe öltözött csoportok, a katonaság, a cserkészek, majd a hívek.  

A több tízezres menet az Akadémia utca-Széchenyi István tér-József Attila utca-Andrássy út útvonalon haladt. Amikor a menet eleje a Hősök terére ért, az utolsó hívek akkor hagyták el az Erzsébet teret. 

(MTI)

Borítókép: MTI/Máthé Zoltán