A politikus-jogász szerint az sem szokványos, hogy a vádban említett összeg „egy részének sem találták nyomát”, és arra sincs semmilyen tárgyi bizonyíték, hogy „a pénz áramlása nem egyirányú volt”.
Véleménye szerint „mivel ebben az ügyben a tárgyi bizonyítékok hiányoznak, kiemelt jelentőségük van a vallomásoknak". A Szegedi Törvényszék két tanácsa korábban húsz vádlott vonatkozásában előkészítő ülést tartott, közülük hét – a bűnösségét beismerő és az ügyészséggel egyezséget kötő – vádlott ügyében jogerős döntést is hozott. A bíróság a vádlottakra másfél és három év három hónap közötti börtönbüntetést szabott ki úgy, hogy hárman nem bocsáthatók feltételes szabadságra.
Tavaly januárban a Szegedi Törvényszék valamennyi büntető ügyszakos bírája elfogultságot jelentett be, ezért a Szegedi Ítélőtábla az eljárás lefolytatására a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki. A jelenleg Surányiné Pólik Edina vezette tanács előtt folyó tárgyaláson Czeglédy Csaba emlékeztetett: 2018 tavaszán folyamatosan azt lehetett olvasni a kormánypárti sajtóban, hogy az elcsalt milliárdokból ellenzéki pártokat és kampányaikat finanszírozta.
Véleménye szerint ezt a bűntetőügyet arra kívánták felhasználni, hogy „bedöntsenek két ellenzéki pártot”,
így a tisztességes eljárás keretében az is felmerül, hogy az ügynek nem büntetőjogi, hanem politikai mozgatórugói voltak, hiszen olyan elemei is vannak, amelyek koncepciós eljárásra utalnak, éppen ezért a bíróságnak foglalkoznia kell ezzel, és ebben is állást kell foglalnia – tette hozzá. Az ügy következő tárgyalását október 19-én tartják.