Budán is hat a nagy dugókáosz

Budáról Pestre ingázó kisvállalkozó olvasónk, aki eszközei szállítása miatt nem tud busszal, villamossal utazni, dühítő autós-tapasztalataival keresett meg minket.

Nem működő menekülőútvonalak

Úgy fejezte ki magát, hogy „Budán a hajszálerek is eltömítődtek”. Akár a II., akár a XII. vagy az I. kerületben próbál menekülő-útvonalakat keresni a befagyott nagy közlekedési útvonalak, csomópontok helyett – például Szilágyi Erzsébet fasor, Széll Kálmán tér, Margit- és Krisztina körút –, sokszor ott is ellehetetlenül a közlekedés. Szerinte erre már nem magyarázat a régi probléma, vagyis az agglomerációs autósok fővárosba özönlése, illetve az, hogy Budapest Budakeszi felőli határán nem fogadják őket P+R parkolók. Úgy látja, a június óta felújítás alatt álló Lánchíd kiesésével mindenki a Margit-, illetve az Erzsébet-híd felé törekszik, és ezt sokszor csak kerülőutakon teheti, ám éppen sokak azonos stratégiája következtében ott sincs már megfelelő áteresztőképesség. Olvasónk például hiába kerülne a budai hegyeken keresztül, elakad például a Gábor Áron és a Bimbó utcában, illetve a Pasaréti úton.

Ha már II. kerületi kérdőjelek: úgy tudjuk, hogy – éppen a jelen káoszos időkben – a tömegközlekedés is nehezül a helyiek számára. A BKK ugyanis meg akar szüntetni az 56-os villamos felújítandó vonalán két régi megállót – Nyúl utca, Nagyajtai utca –, méghozzá úgy, hogy a helyi közösségekkel nem egyeztettek. Az indok a villamos menetidejének gyorsítása, miközben például a Nagyajtai utca közvetlen közelében található az egyik legfelkapottabb református egyházközség, a Pasaréti Református Gyülekezet temploma és gyülekezeti háza. Ráadásul ez ad otthont ad a Baár-Madas Református Gimnázium és Általános Iskola istentiszteleteinek is.

De hogy is van ez valójában?

 A nagy dugósztori 

Ki gondolta volna, hogy a budapesti forgalombénulások már 2020 tavaszán, a járvány alatt megjelennek? Pedig így esett, főleg a kerékpársávok átgondolatlan fölfestései nyomán a Nagykörút Teréz-, Erzsébet- és józsefvárosi szakaszán, ami által kulcsfontosságú helyeken egy sávra szűkült az autós közlekedés. De a pandémia harmadik hulláma után kinyitott városban, idén nyáron még elviselhetetlenebbé vált a dugóhelyzet. Nagy kiterjedésű dugók ettől kezdve szinte bárhol a városban megjelennek, a Belváros fő útvonalai gyakorta egyetlen óriási egyhelyben pöfögés színtereivé váltak. Ennek oka az volt, hogy jó néhány nagyszabású közlekedésfejlesztési intézkedés egy időben indult be, illetve kezdte éreztetni „jótékony hatását”.

Ugyanis a 2019-ben a fővárost megszerző, de a pozíciókért hosszan civakodó baloldali koalíciós pártok, illetve Karácsony Gergely főpolgármester hosszas késéssel, ütemezésre nem ügyelve fogott neki felújítási beruházásoknak. Ez egybevágott azzal a nem titkolt koncepcióval, hogy eleve sávokat kell elvenni az autósok Belvárosból való kiűzésére, elterelésére. A beruházás-kivitelezések persze már nem tűrtek halasztást, az állami támogatások „szavatossági ideje” mellett azért sem, mert a miniszterelnöki székbe vágyó Karácsonynak másfél év főpolgármesterkedés után fel kellett mutatnia némi tetterőt és annak valamiféle eredményét.

A városvezetői potenciált bizonyító lépések késeinek bizonyultak, például a Lánchíd és a Blaha Lujza tér felújítása 2020 végén, illetve 2021 elején megkezdődhetett volna, hogy aztán a járvány hullámai alatt befejeződhessenek a munkálatok.

Lánchídi huzavona

Az egyik legjelentékenyebb felújítás tehát, ami összecsúszott a többivel, a Lánchídé, aminek kivitelezése csak idén júniusban kezdődhetett el. Történt ugyanis, hogy Karácsony, hivatalba lépése után nem sokkal, leállította a Tarlós István idején előrehaladt közbeszerzést, és egy hosszas késéssel kiírt új pályázat eredményeként csak idén februárban írta alá a szerződést. Milyen érdekes, hogy

A Lánchíd-ügy egyébként kezdetben a párbeszédes Dorosz Dávid akkori főpolgármester-helyetteshez tartozott. Dorosz Karácsony Gergely kampányfőnöke volt 2019-ben; szégyenszemre a Gyurcsány-párt nyomására tavaly júliusban elvették tőle a finoman szólva sem kellően ellátott feladatot és Tüttő Katalin főpolgármester-helyettesnek adták, ami aztán közrejátszhatott Dorosz lemondásában. (Bár városházi pletykák szerint ma is ő írja Karácsony Gergely egyre inkább Jakab Péter durvaságaira emlékeztető Facebook-posztjait.)

Mivel a hídrekonstrukcióhoz felvonulási terület is kellett, a pesti alsó rakpart Országház és Margit-híd közötti szakaszáról elterelték a forgalmat. Ugyanitt gyalogossétány is épül — ez szintén nagy vesztesége a közlekedés érhálózatának.

A Blahán lassan köt a beton

A Nagykörúton gépkocsival közlekedők eleve elkeseredettek voltak a korábban felfestett, eredetileg ideiglenesnek mondott kerékpársáv miatt. De szenvedéseik fokozására a körút egyik kulcspontján, a Blaha Lujza téren belefogtak a gyalogos aluljáró födémszigetelésének javításába és a tér „zöldítésébe”. Ez a júliusban kezdődött kivitelezési projekt azóta is útszűkületeket okoz a környéken és dugók formájában érezteti hatását az egész körúton, illetve a Rákóczi úton. Legutóbb éppen Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnöke mutatott rá lapunkban, hogy

Eközben folyik tovább az M3 metróvonal Lehel tér –Nagyvárad tér közötti szakaszának tavaly novemberben megkezdett infrastruktúra-rekonstrukciója is. Emiatt a Kiskörúton metrópótló autóbuszok foglalnak le sávot az autósok elől.

Autósüldözés Karácsony módra

Budán, a Hegyalja úton ezekkel egy időben összefüggővé tették a buszsávot, ami több szakaszon sávvesztést jelent – véglegesen – a szentségelő autósoknak. A cél itt egyértelműen a belvárosi Kossuth Lajos utca és Rákóczi út megvédése a gépkocsik áradatáról. De talán ezzel a sávelvétellel illett volna várni, hacsak nem volt járulékos szándék a gépkocsizók heccelése. Erre mondta Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára júniusban a Bayer Showban: „Nem kellene az autósüldözést bevezetni Budapesten.” Üdítő reakció érkezett erre pár nap elteltével: Karácsony kabinetfőnöke, Balogh Samu az Instagramon azt fejtegette, a dugókért valójában az Astoria mint szűk keresztmetszet a felelős.

Karácsony Gergely főpolgármester egyébként azzal érvelt, hogy mindazt, ami befagyott elődje, Tarlós István idején, ők megvalósítják, befejezik, egyébként is, a nyár a felújítások szezonja. Hetykén megüzente a dugók miatt háborgó Hollik István Fidesz-KDNP-s kommunikációs igazgatónak és rajta keresztül az összes autózó polgárnak:

Karácsony csak május közepén vallotta be, amit mindenki rég tudott, hogy miniszterelnök-jelöltként indul a közelgő ellenzéki előválasztáson. Azóta még leplezetlenebbül foglalkozik azzal, hogy továbbállhasson és az ország első számú vezetője lehessen. Csak éppen a budapesti káosz nem szűnik fokozódó kampánytevékenysége alatt, holott – amint egy elemző a Mandinernek mondta – a legjobb kampány az volna, ha „kompetensen vezetné a fővárost és úrrá lenne a közlekedési válságon”.

Eredménytelen hízelgés az autósoknak

Az iskolakezdés az összeomlás újabb fázisát eredményezte. Talán azért is, mert Karácsony csak látszat-előkészületet tett, kombinálva az ellenségeivé tett autósoknak szóló odakacsintással. Ez annyiból állt, hogy szétzilálta a villamosbarát lámpaprogramot, amelyet még a Vitézy Dávid-féle BKK alakított ki 2012-ben a Nagykörút új forgalmi rendjének részeként, uniós forrásból. Az akkori örvendetes változást mindenki észrevette: a 120 másodpercenként járó villamosok a 60 másodperces lámpaciklusokban tudtak egyenletesen közlekedni. A lámpaciklusok szeptember eleji megnövelése a villamosok hátrányára, az autózók előnyére ezt a típusú, közmegelégedésre szolgáló tömegközlekedést lerontotta. Vitézy Dávidot, a Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatóját idézzük hivatalos Facebook-oldaláról: „a 4-6-os villamosok a menetrendhez képest már reggel 6-tól kezdve késnek, átlagosan 2-3 perccel lett hosszabb a menetidejük. A késéseken túl további probléma, hogy a 60 helyett 90 másodperces lámpaprogramok eleve rossz hatással vannak a 2 percenként járó villamosokra, nem véletlen, hogy míg a korábbi lámpaprogramban 4 perces vagy annál ritkább követés csak elvétve fordult elő a körúton, az új lámpaprogramban ez rendszeressé vált.”

A kormányoldal meghatározó közlekedési szakembere, aki sürgeti a villamosbarát lámpaprogram helyreállítását, ideológiailag is megsemmisítőleg érvelt Karácsonyék intézkedése ellen:

A Mandinernek napokkal ezelőtt Dorner Lajos (VEKE) ugyanerről azt a megállapítást tette, a főpolgármester esetében ettől fogva Budapest zölddé és élhetővé tétele csak egy politikai terméknek számít. Szerinte a városvezető elárulta a tömegközlekedőket a jóval kisebb arányt képviselő autósokkal szemben, ráadásul az autózás semmivel sem lett jobb a körúton.

Elemzők úgy látják, az autósoknak tett gesztus oka, hogy Karácsony – nem kis részt az állandósult dugóhelyzet miatt is – népszerűségvesztést szenved el, szimpatizánsainak egy része megindult a rivális miniszterelnök-jelöltek, Dobrev Klára (DK) és Jakab Péter (Jobbik) felé.

Leporolt kampányígéret

Karácsony kampánystábjának másik közlekedéspolitikai hitelességnövelő kísérlete az volt, hogy ingyenessé tették a 14 év alatti gyermekek budapesti utazását a tanév idejére. Ez két éve beváltatlan kampányígérete volt a hajdani főpolgármester-jelöltnek. Ettől azonban a kisebb gyermekes autós szülők nem szállnak ki kocsijukból, mert ha gyermeküknek nem kell diákbérlet, akkor nekik kell venniük (ráadásul drágább) bérletet, hogy buszon vagy villamoson kísérgessék gyerekeiket. Az intézkedésre azonban, ahogy korábban, úgy most sem volt fedezet, ráadásul az állami kompenzáció (3580 forint) csak az eladott bérletek után jár, ám az intézkedés lázas kidolgozói ezzel sem törődtek.

Feltűnő, hogy a saját miniszterelnök-jelölt-jelölttel rendelkező társpártok, mindenekelőtt a DK, közlekedéspolitikai harcaiban nem álltak az LMP-ből kivált, de magát zöldnek állító Karácsony Gergely mellé, nem védték meg a klímabarát program imént taglalt elárulásával kapcsolatban sem. Sőt: a Fekete-Győr András-vezette Momentum EP-képviselője, Donáth Anna a közösségi oldalán kimondta: „a 4-6-os villamos hátráltatása hiba, (…) zöld kérdésben nincs hova hátrálni”.

Tegyük hozzá, a legnagyobb környezeti kárt, légszennyezést nem közvetlenül a fővárosi autózás okozza, hanem a hasztalan a levegőbe jutó kipufogógáz. Hiszen a baloldali főpolgármester és csapata késlekedve, átgondolatlanul fogott közlekedést felforgató nagy felújítási beruházásokba, illetve a forgalombénulásokra válaszképpen tűzoltásnak is rossz intézkedéseket hozott. 

Képek: Ficsor Márton, Mandiner