Szeptember 16-án teltházas koncertet adott a Platon Karataev a Müpában. Az eddig ismert, gyászfolyamatról éneklő, értelmet s Istent kereső angol nyelvű dalok után az én mélységeit kutató magyar szerzeményekben, úgy tűnik, a zenekar rátalált saját hangjára. Beszámolónk.
»Platon Karatajev: paraszt-katona Lev Tolsztoj Háború és béke c. regényében. Fiatalkori kihágása miatt sorozták be katonának; ötvenéves kora táján, Moszkva eleste után került francia fogságba. Értelmes, ügyes kezű, tevékeny ember volt, sugárzott belőle az orosz paraszt életrevalósága, derűs fatalizmusa, életbölcsessége és bajtársias lelkülete. A szmolenszki visszavonulás alkalmával a franciák betegen hurcolták tovább, s mikor már nem bírta a fáradalmakat, lelőtték. Pierre Bezuhovra, aki fogolytársa volt, maradandó hatást gyakorolt a többhetes együttlét.« (Arcanum/Irodalmi alakok lexikona)
Az idén ötéves Platon Karataev szeptember 16-án a MÜPA-ban bemutatta a korábbi párkapcsolati gyászról szóló For Her és az értelem- és Istenkereső Atoms után a hamarosan megjelenő, immáron magyar nyelvű Partért kiáltó című album főbb dalait. A dalok egy részét az együttes követői már hallhatták – főleg Balla Gergely és Czakó-Kuraly Sebestyén (a két frontember) akusztikus előadásában –, ám a Müpa-ban a teljes zenekar összeállt, kiegészülve két vissza-visszatérő vendéggel, hogy immáron teljes hangszereléssel ismerhesse meg azokat a nagyközönség.
„fagyott csontok az égen a csillagok/fagyott csontokban dermedt vér én vagyok”
A For Her-nél és az Atoms-nál érzékelhető, a nyelvi akadályokból adódó távolságtartás immáron a múlté. A dalszövegek talán még költőibbek lettek, az írók még jobban megnyíltak, leomlott egy fal. Saját bevallásuk szerint
Az új dalokban az érzéseik, gondolataik mindenféle nyelvi szűrők nélkül, sokkal elemibben jelennek meg.
A karantén alatt született album munkálatai közben vissza-visszatértek a „régi” dalokhoz, melyekhez fordításokat készítettek. Nem szó szerintieket, ám az üzenetek magyar nyelven még tisztábbak, élesebbek. Dalok szólnak arról, hogy milyen érzés a nagy egész szempontjából a saját jelentéktelenségünkre ráébredni, vagy hogy hogyan lehet a szabadság bénító erejű.
„a lombkoronaszinten / kérded hol van Isten”
Felemelő érzés volt a zenekart immáron magyarul hallani, ahogy örömzenélnek. Eleinte látszott, hogy feszengenek, hiszen ismeretlen érzés volt számukra a Müpában, ülő közönség előtt játszani, ám az első pár szám után a hallgatóság értő figyelmétől felbátorodva belelendültek. Végül, saját bevallásuk szerint, az eddigi leghosszabb koncertjüket adták.
Felcsendültek az Aphelion és a Light Trap ismerős dallamai magyar szöveggel, a fent említett Partért kiáltó album címadó dala további új szerzemények kíséretében.
Tisztelegtek az előző zenészgeneráció előtt a Kaláka ős-folkjával, a Valaki jár a fák hegyén taktusaival,
a Vágtázó halottkémek két dalának feldolgozásával, illetve Arvo Pärt előtt, a szakrális minimalizmussal átitatott My Heart’s in the Highlands című számának saját fordításával.
„s lesz a mostból lassan a régvolt már”
A zenekar harmadik albuma várhatóan januárban jelenik meg. Az új lemezen magyar nyelvű dalok szerepelnek majd, de hogy megmaradjon a zenekar külföldi jelenléte, a lemez főbb dalait angolul is tervezik kiadni. Az Atoms szakrális kérdései után a Partért kiáltó fő témája a víz, a lemezen az egzisztenciális „én-kérdések” kapnak teret. Várhatóak az új albumon grandiózus, „nagyot robbanó dalok”, ahogy csendesebb, imaszerű kórusdalok is.
A szövegközi címek idézetek az együttes dalaiból.
Képek: Platon Karataev // sinco
Tokaj-Hegyalja térsége mindig káprázatosan szép volt, és Bodrogkeresztúr, ahol mindenfelől látszanak a tokaji szőlődombok és a Zemplén tekintélyes vonulata, egészen különös miliőt áraszt magából. Petri Lukács Ádám írása.
Győrbe érkezett a Mandiner Klubest – közélet, kvíz és élő zene egy estén!
Ha komolyan vesszük a Nobelt, akkor joggal várjuk el, hogy olyan Nobel-díjasaink legyenek, akik szeretnek magyar Nobel-díjasok lenni.
Már most készül a fennállásának 30. évfordulóját ünneplő Bon-Bon a 2026-os nagykoncertjére. Hogy tudtak három évtizeden át a közönség szeme előtt maradni? Miért kerülték a celebműsorokat? Szolnoki Péterrel és Török Tamással beszélgettünk. Interjúnk.
Korszakos alkotó, aki egyszerre volt a magyar népi kultúra és zenei őshagyomány megmentője és az új irányokat kereső modern művészet úttörője. Rajcsányi Gellért írása.
Nyolc-kilenc éves korától állandó kemény munkában volt része. De a természet rendjét úgy megismerte, hogy doktorálhatott volna belőle. Csóti György írása.
Egyesek összefüggésbe hozták az esetet azzal, hogy robbanás rázta meg Románia legnagyobb orosz kőolajfinomítóját is.
Magyar Péter számára ma már semmi sem drága. Sem 1956 öröksége. Sem a határon túli honfitársaink, sem egy 33 éve megrendezett, a pesti srácoknak emléket állító, felemelő és méltóságteljes esemény.
