A szülői hozzájárulás követelménye ráadásul abszurd helyzeteket is előidézhet
– mondta Péterfalvi, hiszen előfordulhat, hogy a szülő nem ad hozzájárulást, vagy valamilyen egyéb vita alakul ki a szülő és a gyerek között, amelyet majd végül a gyámhatóságnak kell tisztáznia. Péterfalvi hangsúlyozta azt is, hogy „az előválasztásra regisztrálók és azon résztvevők adatait kizárólag arra lehet felhasználni, amelyre hozzájárulásukat adták.”
A pártok által összegyűjtött szimpatizánsi adatokat pedig nem lehet majd „bedobni a közösbe”, azaz megosztani egymással. Erre is csak az érintett hozzájárulása esetén van lehetőség. Az elnök elmondta azt is, hogy az előválasztási rendszerbe állami nyilvántartásokat, informatikai biztonsági, azonosítási rendszereket, megoldásokat, mint például az ügyfélkapu, nem lehet bevonni.
Hangsúlyozta, hogy adatvédelmi szempontból egy esetleges sérelem, vita esetén jogorvoslati lehetőséget is biztosítani kell az érintettek számára. A NAIH elnöke kitért arra is, más jellegű adatkezelési szabályok vonatkoznak a jelöltállítási és a szavazási helyzetre. Az egyik esetben az adatkezelés célja a jelöltállítás, egy jelölt támogatása, a másikban pedig az a cél, hogy biztosítva legyen: egy szavazó csak egy szavazatot ad le.
Fotó: Ficsor Márton