A kormány nem hátrál a norvég pénzek ügyében, továbbra is az EGT-szerződés megújításának vétóját lebegteti

Kereki Gergő írása

Besült a kormány „végső” aduja – írta meg a Népszava csütörtöki száma, miután a magyar kormány belengette, megvétózná a 2022-ben lejáró Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló nemzetközi szerződés megújítását, ha nem sikerül a norvégokkal megegyezésre jutni a Norvég Alapok pénzeivel kapcsolatos vitában. A vita lényegéről ebben a cikkünkben olvashat. A Népszava azután kért információkat Oslóból, hogy a múlt heti kormányinfón Gulyás Gergely arról beszélt: 2022-ben az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak meg kell újítania az EGT-szerződést, és mivel ehhez konszenzusos egyetértésre van szükség, a magyar kormány végső esetben megvétózhatja azt. A norvég külügyminisztérium szerint viszont az eredeti, 1994-es EGT-szerződés nem tartalmaz semmilyen lejárati határidőt, így meghosszabbítani sem kell jövőre, ergo vétózni sem tud a kormány.

Lapunk megkereste az ügyben Gulyás Gergelyt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszát az alábbiakban olvashatják:

„Az Európai Gazdasági Térséget – melynek tagjai az uniós tagállamok, valamint Izland, Liechtenstein és Norvégia – az EGT megállapodással hozták létre. Az EGT megállapodás szabályozza a három ország részvételét az EU belső piacán, az uniós ügynökségekben, uniós programokban, valamint pénzügyi hozzájárulását az EU-n és EGT-n belüli nagyobb társadalmi és gazdasági kohézió megteremtéséhez és az egyenlőtlenségek csökkentéséhez. Az EGT megállapodás módosításához, valamint az abból fakadó részmegállapodások időszakos hosszabbításához, illetve újabb részmegállapodások megkötéséhez konszenzusra, tehát a tagállamok egyhangú szavazatára van szükség. Várhatóan 2022-ben kerül sor az EGT és Norvég Alapok következő ciklusának, valamint az ezzel együtt tárgyalt halászati kvóták biztosításáról szóló részmegállapodásoknak a megújítására.

A jelenlegi kötelezettségek teljesítése a jövőbeni együttműködéshez szükséges bizalom alapja. Megállapodást csak olyan országokkal tudunk kötni, amelyek a megállapodásokat teljesítik, azok végrehajtásában szakmai alapon járnak el és az együttműködést nem használják fel alaptalan politikai vádaskodásokra. Mindenekelőtt azonban abban bízunk, hogy a megalakuló új norvég kormánnyal a tárgyalások ismét vissza tudnak térni a mindannyiunk számára kölcsönösen ésszerű megközelítéshez és a Norvég és EGT Alapok nem válnak a Brüsszel által gerjesztett politikai indulatok kifejezésének terepévé.”