Korózs Lajos, az Országgyűlés népjóléti bizottságának elnöke szerint ebben a kormányzati ciklusban 25 éves mélypontjára került az egészségügy finanszírozása.
Az MSZP jogosnak tartja az egészségügyi szakdolgozók követeléseit, az ellenzéki párt szerint a szakdolgozóknak elegük van az alulfizetettségből, a túlterheltségből és abból, hogy nem hallgatják meg őket. Korózs Lajos, az Országgyűlés népjóléti bizottságának szocialista elnöke vasárnapi online sajtótájékoztatóján azt mondta, ebben a kormányzati ciklusban 25 éves mélypontjára került az egészségügy finanszírozása, az ágazatra a GDP 4,5 százalékát költi csak a kormány, míg az európai átlag 7 százalék.
Az ellenzéki politikus kitért arra: bár a „kormányzati propaganda” szerint ebben az évben és jövőre több pénz jut egészségügyre, ez valójában a megemelt orvosbérek finanszírozási többlete, és az ágazat működtetésére egy jottányit sem fordítanak többet, mint az előző években. Elavult a géppark jelentős része, humánerőforrás-hiány van, hosszúak az ellátási várólisták – emelte ki Korózs Lajos.
A bizottsági elnök úgy fogalmazott, ma a magyar egészségügy lélegeztetőgépen van, és nem véletlen, hogy az ágazatot sokan hagyták ott. Nem lehet elhinni Kásler Miklós miniszternek, hogy ezrek térnek vissza az ágazatba – vélekedett. Korózs Lajos kiemelte, a szocialista párt választási programjában kiemelkedő helyen szerepel az egészségügy, így egyebek között az, hogy külön minisztériumnak kell felügyelnie ezt a területet. Emellett az európai uniós átlag szintjére kell felhozni az ágazat finanszírozását, mert most uniós átlagban Magyarország költi szinte a legkevesebbet egészségügyre és a magyar emberekre – tette hozzá a képviselő.
(MTI)
Fotó: Korózs Lajos MSZP-s képviselő felszólal a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének létrehozásáról szóló törvényjavaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. május 27-én.MTI/Koszticsák Szilárd
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
A megszorításairól ismert egykori miniszterelnök kiadta az ukázt: a baloldal ne álljon a Tisza Párt útjába a hatalom megszerzésében.
Az MSZP egykori elnökének felesége kiállt a kormány békepárti politikája mellett.
Így reagált az egészségügyi államtitkár, miután Kóka János arról beszélt egy most napvilágot látott podcastben, hogy a kórházak felét be kellene zárni.
Rába Tímea szerint elfogadhatatlan a Tisza Párt elnökének viselkedése.
A német szövetségi kancellária vezetője szerint a kormány túl sokat költ az egészségügyre, de ennek ellenére csak átlagos eredményeket érnek el.
Deák Dániel szerint ez is azt bizonyítja, hogy „a Tiszával a régi baloldali világ próbálja átmenteni magát, amely korábban az MSZP-t is szolgálta”.
A 2015-ös nagy migrációs hullám alapjaiban formálta át Nyugat-Európa nagyvárosainak társadalmi és kulturális arculatát.
Tóth Máté szerint az Egyesült Államok már akkor is geostratégiai előnybe került, ha egyetlen hordó nyersanyagot sem termelnének ki a dél-amerikai országban.
