Az Index cikksorozatából kiderül, hogy egy „hangos, primitív, agresszív banda terrorizálja” az Örs Vezér téren áthaladókat, de szót ejtenek például „a Kőbányán napi több mint 150 ezer ember életét megkeserítő állapotokról” is. A portál cikksorozatának új részében olvasói leveleket osztott meg a leghírhedtebb budapesti csomópontokról, ezek közül szemléztünk.
Kelenföld
Ismeretlen férfi, 45 éves: „Velem a nyáron történt, hogy a kelenföldi pályaudvaron zaklattak. 45 éves férfi létemre halálfélelem és rettegés töltött el, amikor a jegykiadó automatánál és a jegypénztárnál próbáltam vonatjegyet venni az aluljáróban, és odajött hozzám előbb egy, majd egy másik fiatal kéregető. Az elsőt elküldtem, hogy nem tudok pénzt adni. De amikor a második odajött, elkezdett fogdosni, és miután elküldtem, hogy hagyjon engem békén, elkezdett szidalmazni és fenyegetni, majd hangoztatta, hogy üssem meg nyugodtan, ha nem tetszik. Mindezt fényes délben, a bekamerázott kelenföldi pályaudvar aluljárójában, a vasúti jegypénztárnál, az M4 metró lejáratánál történt.[...] Hová fajultak a dolgok? Ott tartunk, hogy bizonyos területek Budapesten „No-go” zónává váltak, már nemcsak nők és gyerekek, de felnőtt férfiemberek számára is.”
K. Zsófia, 18 éves: „Körülbelül három éve még a helyzet tartható volt, régebben is voltak ott hajléktalanok, azonban azok sokszor csak zenészek vagy éppen olyanok, akik látványban valóban csúfítják az egész miliőt, azonban félni nem kellett tőlük. Viszont azóta a helyzet tarthatatlan: ha Őrmező felől indulunk, egészen a metróhoz le, még rendben van a helyzet: lányként – sokszor 12-13 éves lányokat is – rendszeresen szólítanak le ürüléküktől bűzlő, láthatóan a nap 23,5 órájában ittas alakok, tesznek megjegyzéseket a kinézetükre. [...] És amennyiben pénz kell, nincs olyan, ami szent: a fülhallgatót kiveszik a fülünkből, táskánkat kicipzározzák, zsebembe belenyúlnak-viccelődnek: mutasd a melled, és MEHETSZ. [...] Bandaháborúknál a rendőrség pajzzsal, illetve gumibottal érkezik, azonban sokszor a rendőrök elmondása szerint be se viszik őket, mert nekik kell utánuk takarítani az autót. És őket is teljesen megértem, de ez a helyzet így tarthatatlan. Utóbbi időben csak kerülőúton közlekedem, és ez régebben sem volt másként: ha nem a barátnőimmel mentem, inkább késtem, vagy hamarabb indultam, hogy a 25 perces út helyett 50 alatt érjek be, csak egyedül ne kelljen végigmennem…”
Blaha Lujza tér