A harcban elveszett, majd sokkal később megtalált kürt megszólaltatásával emlékeztek az úzvölgyi katonatemetőben csütörtökön a szovjet csapatok 77 évvel ezelőtti úzvölgyi betörésére – számolt be a Székelyhon.ro portál.
A sepsiszentgyörgyi székely határőr zászlóalj kürtjét 1944. augusztus 26-án a városból származó egyik hírvivő honvéd találta meg és rejtette el visszavonulás közben. A férfi szovjet hadifogság után 1965-ben kereste meg a rejtekhelyet. Azóta ő és családja a háza padlásán rejtegette a hangszert, melyet unokája adott át 2019-ben, az úzvölgyi katonatemető körül kialakult konfliktus hevében Tamás Sándornak, a Kovászna megyei önkormányzat elnökének. A kürt azóta Tamás Sándor irodáját díszíti.
A Székelyhon beszámolója szerint a csütörtöki megemlékezés több száz résztvevője között ott volt a 97 éves Bartha Mihály is, aki Úzvölgyén szolgáló katonaként élte át az 1944-es betörést.
„Ha tudunk együttműködni, ha kölcsönös tisztelettel és elismeréssel vagyunk egymás iránt, ha valódi egyenrangú partnerei vagyunk egymásnak, Magyarország és Románia is nagy közös sikereket érhet el Kelet-Közép-Európa más nemzeteivel közösen” – jelentette ki az államtitkár. Hozzátette: a békés és jóakaratú együttműködés ugyanakkor nem követelheti meg az önfeladást.
„El kell fogadjuk, hogy a történelmünkben vannak olyan események, amelyekre mindig is másként fogunk tekinteni, amelyeket mindig másképp fogunk megítélni. Ennek szellemében szabad mindig kimondanunk, hogy nekünk Trianon tragikus veszteség. Magyarországnak mindig szívügye lesz a székelyföldi magyarság ügye. Ehhez jogunk van, és ezt senki sem veheti el tőlünk” – szögezte le az államtitkár.
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke beszédében kijelentette: nincs tudomása egyetlen olyan romániai intézményről sem, amely pozitívan véleményezte volna, hogy a temetőben önkényesen román parcellát alakított ki Darmanesti önkormányzata.
Az Úz folyó völgyében mind az első mind a második világháborúban heves csaták folytak. A második világháború végén a szovjet csapatok három nappal a román átállást követően érték el az akkori Magyarország határát Úzvölgyénél, ahol székely határőrök teljesítettek szolgálatot. A gyengén felfegyverzett 310 fős székely határőrcsapat csak pár óráig tudta feltartóztatni a 2. Ukrán Front páncélos járművekkel felvonuló egységeit. A székely határőrök közül 70-80-an maradtak életben az ütközet után.
(MTI)
Fotó: MTI/Veres Nándor
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Zarándoklat lóháton, múlt és jelen között, a lélek legmélyebb rétegein át – június 27-én, pontban délben kerül sor a székelyföldi templomokat is bejáró film bemutatójára. A vetítést beszélgetés követi az alkotókkal és a szereplőkkel.
Mindkét áldozatot a combján és a lábszárán harapta meg a nagyvad, az egyikük kéztőcsontja is eltört.
Egy friss felmérés szerint a kivándorlás mögött elsősorban gazdasági okok húzódnak meg.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Különleges sportkonferenciát tartottak Budapesten.
Az államfő és a miniszterelnök is megszólalt.
Ukrajna, Kína és a következő hétéves költségvetés előkészítése volt az uniós csúcstalálkozó napirendjén. Első alkalommal vett részt az új magyar miniszterelnök. Kohán Mátyás írása.
