Magyarország erős növekedési jeleket mutat az idei évben – állapította meg az OECD magyar gazdasági helyzetről szóló országjelentése (Economic Survey of Hungary 2021), amelyet pénteken hoztak nyilvánosságra. Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára a jelentést bemutató sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a magyar gazdaság számára a legnagyobb kockázatot nem a gazdasági tényezők, hanem a koronavírus-járvány negyedik hulláma jelenti. A magyarországi egészségügyi rendszer helyzete és a nemzetközi piacok alakulása jelenleg nagyban befolyásolja a kis méretű, de rendkívül nyitott magyar gazdaság növekedését. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy 2020 előtt a magyar gazdaság helyzete rendkívül stabil volt: a költségvetési hiány az EU-átlag alatt maradt, és a kormány megszüntette a devizadósságból eredő pénzügyi kockázatokat.
Sikeres adóreform, növekvő minimálbér
Az államtitkár megerősítette, hogy a magyar gazdaság a vártnál sokkal ellenállóbbnak és alkalmazkodóbbnak bizonyult: a gazdasági növekedés az elemzők meglepetésére már 2020 második felében 2 százalék körül alakult, idén pedig akár 6 százalék fölött is lehet. Kifejtette, hogy az elmúlt 10 év sikeres magyar adóreformja a jövedelem és vállalati teljesítmény helyett a fogyasztásra összpontosított. A leegyszerűsített magyar adórendszerben a 15 százalékos egykulcsos jövedelemadó és a 9 százalékos társasági adó nemzetközileg is versenyképessé teszi az ország gazdaságát. Kiemelte, hogy a magyarországi munkaerőpiac jól reagált a koronavírus okozta gazdasági válságra: a munkanélküliség jelenleg 4,2 százalék, de még ennél is fontosabb, hogy 2021 júliusában már közel 4,7 millió ember dolgozott Magyarországon. A kormány tervei szerint 2030-ban elérhetjük a 80 százalékos foglalkoztatottsági szintet. A magyar minimálbér növekedési pályán van, de még hosszú út vezet az OECD átlag eléréséhez – tette hozzá.
Az OECD pozitív hangvételű jelentése
Alvaro Pereira, az OECD közgazdasági főosztályának országjelentésekért felelős részlegének szakértője online előadásában megerősítette, hogy a jelentés szerint Magyarország erős gazdasági növekedési jeleket mutat annak ellenére, hogy a legtöbb országhoz hasonlóan a koronavírus-járvány tavaly súlyosan visszavetette a gazdasági növekedést. Alvaro Pereira hangsúlyozta, hogy idén tavasszal a 3 százalékos inflációs cél fölé emelkedett a magyarországi pénzromlás üteme és az inflációs nyomás továbbra is magas. Az elöregedő magyar társadalom miatt egyre kisebb méretű és egyre idősebb lesz a magyar munkaerő-állomány, ami tovább növeli a nyugdíjas réteghez kapcsolódó állami költségvetési kiadásokat. A közgazdász kiemelte, hogy 2020-ban a magyarországi munkanélküliségi arány nőtt, de az EU-s átlagnál kisebb mértékben. Úgy vélte, hogy a bérnövekedés az elmúlt évekhez hasonlóan 2021-ben is stabil lesz, hozzátéve, hogy a termelékenységnek –, amely az OECD átlagnál jóval alacsonyabb – a bérnövekedéssel párhuzamosan kell emelkednie.