Nem telik el egy hónap úgy, hogy Orbán Viktor ne vétózná meg Brüsszel döntését, írja a Rzeczpospolita. A lengyel lap példaként megemlíti, hogy most a világ 130 országa kötött megállapodást a multinacionális vállalatok nyereségének minimális adóztatásáról: az adóparadicsomok helyett 15 százalékot kell fizetniük ott, ahol üzleti tevékenységet folytatnak.
Magyarország azonban nem írta alá a megállapodást,
mivel attól tart, elriasztja a külföldi befektetőket, holott erre épült a fejlesztési modellje.
Mivel az Unióban a pénzügyekben egyhangú döntésekre van szükség, összeomolhat az a globális kompromisszumos megoldás, amelyet évek alatt építettek fel – vélekedik a szerző, Jędrzej Bielecki. Tény, hogy Írország és Észtország sem akarja aláírni a megállapodást, de Budapest hozzáállása élénk visszhangot vált ki Brüsszelben. Bár várható, hogy Dublin és Tallinn végül valamilyen alku eredményeként mégis kötélnek áll (ahogy Lengyelország néhány nappal ezelőtt tette), Orbán döntéséért senki sem tud kezeskedni. Ez már Németország számára sem elfogadható. Heiko Maas német külügyminiszter úgy fogalmazott, fel kell oldani az egyhangú döntési mechanizmust az EU külpolitikájában annak érdekében, hogy leküzdjék azt a bénultságot, amelyet Magyarország hozzáállása okoz.
A Fidesz elnöke de facto ellenkező irányba tolja az integrációt, mint ahogy azt Lengyelország akarja – a nagyobb föderalizáció felé.
A két ország védi egymást például a jogállamisági feltételek megsértésének gyanúja esetén,
ám ennek a szövetségnek a költségei Lengyelország számára kezdenek magasabbak lenni, mint az előnyei. Az újságíró kijelenti, talán érdemes ezen a helyzeten változtani, még akkor is, ha ennek az a feltétele, hogy a lengyel igazságszolgáltatást az uniós normákhoz kell igazítani.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán