Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója szerint a referendum színvallásra kényszeríti majd a hazai politikai erőket is: kiderül, hogy kik állnak a gyermekek jogainak védelme oldalán és kik azok, akik már ezt is feláldoznák a gender-propagandának. Kovács István, a szervezet projektvezetője hangsúlyozta: nincs semmilyen jogi alapja annak, hogy a gyermekvédelmi törvényre hivatkozva az Európai Unió forrásokat vonjon meg hazánktól.
Az Alapjogokért Központ üdvözli a miniszterelnök által bejelentett népszavazási kezdeményezést – jelentette be mai sajtótájékoztatóján Szánthó Miklós, a szervezet igazgatója, hozzátéve, hogy mindenkit arra bíztatnak, vegyen részt majd a referendumon. Mint mondta, hosszú évek óta képviselik azt az álláspontot, hogy igent mondanak a gyermekvédelemre és nemet a gender-ideológiára.
Szánthó emlékeztetett, hogy az Alapjogokért Központ hívta fel először a figyelmet arra, hogy az Isztambuli Egyezmény valójában nem a nők védelmére irányul, hanem a társadalmi nem, azaz a gender bevezetésére, elfogadására. Ez ma már több tagállamban meg is valósult.
Az igazgató kifejtette: a migrációhoz hasonlóan most is egyszerre van szó világnézeti és szuverenitási vitáról.
Szánthó szerint az Unió fokozza a nyomást, ennek jele a tegnap a hazánkról kiadott jogállamisági jelentés is.
Mint mondta a népszavazási kezdeményezés azért is előremutató, mert egy megelőző csapás lehet ebben a küzdelemben, kimondva, hogy nálunk nem valósulhat meg az, ami már számos nyugat-európai országban igen.
De a referendum egyben színvallásra kényszeríti majd a pártokat is, hiszen valahogy majd viszonyulniuk kell a kezdeményezéshez. Most majd meglátjuk, hogy a hazai politikai erők közül, kik állnak a gyermekek jogainak védelme oldalán és kik azok akik már ezt is feláldoznák a gender-propagandának és agymosásnak – fogalmazott az igazgató.
Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője arról beszélt, hogy a pedofil-ellenes törvény elleni támadások az évek óta tartó folyamat újabb állomását jelentik.
Kovács az egyes uniós vezetők fenyegetőzéseire reagálva hangsúlyozta:
Ezek a brüsszeli politikusok politikai megfontolásból támadják hazánkat, méghozzá azért, hogy befolyásolják a jövő tavaszi országgyűlési választást.
Mint kifejtette: az oktatás és a családügy nemzeti hatáskör, egyikbe sincs beleszólása az Európai Uniónak. Ennek ellenére olyan határjogi területeket találnak, amelyeket kicsit „megerőszakolva” beavatkozási lehetőséget kreálnak maguknak. Ennek egyik legsúlyosabb példája, hogy a pedofil bűnelkövetők személyes adathoz való joga felülírja azt a közérdeket, hogy nyilvánosságra kerüljön nevük és adataik.
A jogállamisági jelentés kapcsán rámutatott: az Európai Bizottságnak és intézményeknek nincs jogi felhatalmazásuk arra sem, hogy a jelentés alapján a tagállamokkal szemben eljárjanak. Emellett a jogállamisági jelentéshez szintén nem lehet pénzügyi szankciókat csatolni – tette hozzá Kovács, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az idei jelentés megalkotásában is élen jártak a Nyílt Társadalom Alapítvány szervezetei, akik elküldték saját jelentéseiket a Bizottsághoz.
A nyitóképen: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke sajtótájékoztatót tart Brüsszelben 2021. július 14-én. (fotó:MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
Ursula von der Leyen nemrég beismerte, a gyermekvédelmi törvény áll a háttérben.
Tovább lebeg kelet és nyugat között Moldova. Az EU vasárnap szembesült az orosz befolyás erejével, amely a szombati grúziai választáson is megmutatkozhat majd.
Moldova európai jövője a tét a vasárnapi EU-népszavazáson és elnökválasztáson. Ha elutasítják az uniós perspektívát, orosz befolyási övezet lesznek.
Nem először kéri ki a lakosság véleményét a kormány egy-egy témában.
Kemény szavakra sarkallta az újabb migránsbűncselekmény.
Súlyos következményekkel fenyegetőznek.
A németek a fizetésük 11 százalékát rakták befőttesüvegbe az első félévben, pedig az infláció rendben van, a reálbérek pedig folyamatosan növekednek. A csökkenés 34 milliárd eurós kiesést okoz a gazdaságban.
