L. Simon pályázik a Nemzeti Múzeum élére

Az 52 oldalas pályázatot a József-Attila-díjas író, szerkesztő, kulturális szakértő, s egyben országgyűlési képviselő a saját honlapján hozta nyilvánosságra, így az ide kattintva bárki számára elolvasható.

Arról nincs tudomásunk, hogy van-e további pályázó, de azt minisztériumi forrásunktól tudjuk, hogy a pályázók meghallgatása július 12-én lesz, s az új főigazgató augusztus 1-én áll munkába.

Amennyiben Kásler Miklós L. Simon Lászlót nevezi ki főigazgatónak, akkor L. Simonnak 30 nap áll rendelkezésre a parlamenti mandátumáról való lemondásra, hiszen a két pozíció összeférhetetlen. Ebben az esetben

Ugyanakkor a múzeumok megújítása érdekében végzett miniszteri biztosi munkáját a főigazgatóság mellett is tovább folytathatja.

Úgy tűnik, 11 évi képviselőség, több éves államtitkári és kormánybiztosi munka után L. Simon László visszatérne a kulturális életbe, s hazánk legnagyobb és legrégebbi múzeumát vezethetné, s azt az emlékezetpolitikát aktívan formáló, a közéletben és a nyilvánosságban hangsúlyosan jelen levő intézménnyé formálná.  Ehhez megvan a tudása és a tapasztalata is, impozáns a pályázat végén olvasható életrajz, benne a hat oldalas publikációs jegyzékkel.

Nemzeti emlékezet és identitás

„A tervünk nem kisebb, mint megnyitni a Magyar Nemzeti Múzeum új, dicsőséges korszakát, nem feledve sem az elődök értékes munkáját, sem az intézményi adottságokat, s különösen szem előtt tartva a kormány emlékezetpolitikai célkitűzéseit” – szól a pályázat egyik tételmondata.  

L. Simon szerint egyfelől a nagy, látványos kiállítások rendezésének versenyébe a korábbi évekhez képes sokkal jobban kell beszállnia a Nemzeti Múzeumnak, másfelől vállalnia kell a komoly hazai és nemzetközi vitákat olyan kényes témák, történeti kérdések felmutatásával, amilyenekkel az elmúlt évtizedekben a múzeum vezetése nem mert komolyabban foglalkozni. Példaként a Horthy-korszak, a Bethlen-kormány tevékenysége, a kuláküldözés vagy a kommunista rendszer egyházellenességének bemutatását hozza.

A megújuló Nemzeti Múzeum nem nélkülözheti az egyértelmű állásfoglalásokat, a tudományosan megalapozott, egyszersmind a széles közönség számára értelmezhető orientáló, identitásformáló szándékot – érvel L. Simon pályázatában.

illetve, hogy a kormányzat számára is fontos kérdéseket szellemileg előkészítjük. A tudományos diskurzus azért fontos, mert egy-egy téma alapos előkészítésével elkerülhetők vagy megelőzhetők az olyan emlékezetpolitikai kudarcok, amiket az elmúlt évtizedben számos esetben, pl. szoborállítások, újra temetések stb. kapcsán megélhettünk.”

L. Simon szerint a jelenlegi állandó kiállítás mindenképp megérett egy újabb felülvizsgálatra mind léptékét, mind jellegét tekintve; különös tekintettel a huszadik századi részre, amelyhez szerinte

Emellett célként tűzi ki, hogy a Nemzeti Múzeum legalább 2 évente képes legyen egy-egy monumentális nemzetközi szintű kiállítással – és a hozzá tartozó tudományos háttérmunkával, kongresszussal, kötetekkel, marketinggel – megjelenni. Konkrét munkacímeket is megad a pályázatában:

• A pestistől a covidig.
• Mesterséges intelligencia.
• Népvándorlástól a migrációig
• Egyházellenességtől a kuláküldözésig
• Az elkényelmesedés története. Civilizációs fejlődés?
• A hunoktól az Árpádokig. Kora-középkor a Kárpát-medencében
• 1989: rendszerváltás?

Ahogy a témákból is látszik, L. Simon elsődlegesnek tekinti a nemzeti emlékezet és identitás kérdését, ahogyan fogalmaz: újra nagy szerepet kell kapnia a Múzeumnak, mint a nemzeti emlékezet meghatározó helyszínének az értelmiségi diskurzusok elindításában, lefolytatásában.

Múzeumintegráció?

Az elmúlt fél évben felvetődött három nagy múltú, ugyanakkor részben közös gyökerű intézmény,

Noha kormányzati döntés a kérdésben még nem született, a pályázati kiírás szerint a pályázónak ki kellett térnie a múzeumi integráció kérdésére is.

L. Simon László a lehetőséggel számolva úgy érvel: a Magyar Nemzeti Múzeum a Magyar Természettudományi Múzeummal, valamint az Iparművészeti Múzeummal kiegészülve olyan intézménnyé válhatna, amelyik mind a hazai, mind a nemzetközi, Európai Unió-s kulturális térben meghatározó jelentőségű intézményként tudna fellépni.

L. Simon szeretné továbbfejleszteni a múzeumi szakember képzést is, az Örökség Kultúrpolitikai Intézettel együttműködve egyfajta

A Kommentár című folyóirat legutóbbi számában Virágos Gáborral közösen jegyzett hosszú dolgozatukban kifejtett módszertani kérdések egy részét a pályázatban is megismétli. http://kommentar.info.hu/cikk/2021/2/a-nemzet-muzeumai

Új kiállítóterek

Kinevezése esetén L. Simon László új kiállítótereket is létrehozna, amelyek alkalmasak olyan jellegű kiállítások megvalósítására, mint amilyen az Álmok álmodói volt. Újra felveti a Pollack Mihály tervezte klasszicista főépület belső udvarainak lefedését (számos hasonló nemzetközi projekt alapján), és újabb, akár régi üres ipari épületek múzeumi célokra történő alkalmazását.

• – a kenderesi vasútállomás vagyonkezelésbe vétele, benne kiállítás a Horthy-korszakról

  – a Budapest, VIII. Bródy Sándor utca 4. szám alatti Dessewffy-palota (Ádám-ház) átvétele, felújítása, időszaki kiállítóhelyként történő hasznosítása,

  – a nagycenki Széchenyi-kastély műemlék-együtteseinek átvétele (beleértve a kastélyparkot is),

  ​​​​​​​– a lovasberényi Cziráky-kastély műemlék-együttesének átvétele

  ​​​​​​​– a nyírbátori Báthory-vár és műemléki környezetének fejlesztése

  ​​​​​​​– a visegrádi történelmi helyszínek fejlesztése a Várkapitánysággal karöltve,

  ​​​​​​​– a nagytétényi kastély és kertjének műemléki rekonstrukciója, kastélypark helyreállítása

Bérkompenzáció

A benyújtott pályázatban részletesen szól a Nemzeti Múzeum és a közgyűjtemények gazdasági hátteréről, valamint a közgyűjteményi dolgozók bérrendezéséről, amiről lapunk múlt heti számában közölt írást.

Ahogy a pályázatban közzétett táblázatok és statisztikai adatok rámutatnak, a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozók átlagjövedelme jelentős mértékben lemarad az országos átlagkeresettől, a Petőfi Irodalmi Múzeum azonos idejű átlagával összevetve pedig majdnem fele annak, ezért L. Simon jelentős bérkompenzációt sürget. Tervei között szerepel a Petőfi Irodalmi Múzeumban már pilot projektként bevezetett életpályamodell adaptálása.

Nyitókép: MTI/Mohai Balázs