Kocsis Máté: Az identitások fellazítása a szuverenitás elvesztéséhez vezet

Kocsis Máté a Sátoraljaújhelyen megrendezett Kárpát-medencei Nyári Szabadegyetem pénteki, a nemzetről és szuverenitásról tartott ötpárti kerekasztal-beszélgetésén azt mondta, hogy a mai európai közbeszéd, a liberális mainstream média mindhárom identitást támadás alá vette.    

– közölte. A Fidesz, a KDNP, az LMP, az MSZP és a Jobbik országgyűlési képviselői részvételével tartott beszélgetésen Kocsis Máté arról beszélt, hogy a szuverenitás a nemzeti dimenzióban „egy nemzet felnőttkorát” jelenti, törékeny békeállapotot, amelyhez – tette hozzá – a szolgaságon és a lázadáson keresztül vezet az út.    

ezért sem lehet meglepő a nemzeti szuverenitáshoz az európai átlagnál jobban ragaszkodó magyarok hozzáállása – mondta.    

A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta, szuverén az lehet, akinek erős identitása van, és tudja, hogy miért akar önmagához, saját közösségéhez és nemzetéhez tartozni, ezt azonban nem adják ingyen. „A nagyhatalmak másokét veszik el”, a kis országok pedig a sajátjukért küzdenek – folytatta – , a magyaroknak pedig egyfajta adottságuk, hogy a szuverenitásukat harccal vívják ki. Magyarország álláspontját ezért „közép-európai szemmel” érdemes megítélni – jelentette ki.    

Magyarország azzal az eltökéltséggel lépett be az Európai Unióba, hogy a szuverenitását nem adja fel, a jelenlegi európai vitákban azonban ennek „lépésről-lépésre történő feladását várják el tőlünk” – hangoztatta a Fidesz frakcióvezetője.    

Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője a globalizációt, az integrációt és a migrációt említette a nemzetpolitika aktuális kérdései és kihívásai között, hangsúlyozva, minden nemzetnek tisztában kell lennie saját képességeivel és értékeivel.    

– mondta. Elképzelését felvázolva a kereszténydemokrata politikus azt mondta: Magyarország jövője mindenképpen az erős, szuverén állam, amely együttműködő, stabil az értékrendje és az identitástudata.    

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője szerint a nemzetpolitika soha nem lehet pártpolitikai viták tárgya, mint mondta, „mindannyiunk felelőssége, hogy ezen a területen sikeresebbek legyünk”. Azt mondta, az elmúlt időszakban az uniós politikusoktól „elképesztő nyilatkozatok és támadások érték a külhoni magyarokat”, ez a politikai elit nem mutat érzékenységet és kellő figyelmet az őshonos nemzeti kisebbségek problémáinak megoldása iránt.    

Szimbolikus jelentőségű volt a Székely Nemzeti Tanács polgári kezdeményezésének sikere, amit a pártpolitikán felülemelkedve sikerült megvalósítani – tette hozzá az LMP-s politikus.

Mesterházy Attila, az MSZP országgyűlési képviselője szerint definícióként és jogilag sem lehet pontosan meghatározni azt, hogy mitől szuverén egy ország, de vannak olyan nemzetközi összefogást igénylő témák, amelyekben mindenképpen együttműködés szükséges.    

A magyar kormány olyan politikát alkalmaz a határon túli magyar szervezetekkel kapcsolatban, amely erősíti a függésüket Budapesttől – mondta az ellenzéki politikus, megjegyezve, az igazi cél az ilyen szervezetek önálló, saját képviselete lenne. A hatpárti ellenzéki együttműködésben a Jobbik a garancia arra, hogy a határon túli magyar közösségek jogit nem csorbíthatja semmi – mondta Brenner Koloman, a Jobbik országgyűlési képviselője a beszélgetésen. Az Országgyűlés alelnöki tisztségét betöltő ellenzéki politikus emlékeztetett: az elmúlt években több százezer magyar hagyta el az országot, kénytelen volt Nyugat-Európában állást találni.    

Rájuk tekintettel többek között levélszavazás rendszerének felülvizsgálatát és kiterjesztését szeretné elérni a Jobbik a 2022-es választás megnyerése esetén – tette hozzá Brenner Koloman.   

Ide most haza lehet jönni, van miért hazajönni, a fiatalok tudnak családot alapítani, házhoz jutni, gyermekek után támogatáshoz jutni, autót vásárolni, ingyenesen nyelvvizsgázni és díjmentesen beszerezni a tankönyveket – sorolta a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője.   

Simicskó István reagálásában elmondta, az uniót létrehozó tagállamok szuverének, és a jövőjük a legfontosabb kérdés az egész közösségben. Mesterházy Attila szerint az Európai Unió szupranacionális szervezet, Magyarország az önkéntes csatlakozásával bizonyos jogköröket, „szuverenitásunk egy darabkáját” átruházta egy nagyobb szervezetre. Keresztes László Lóránt véleménye szerint a kormány nem volt képes biztosítani a szülőföldön maradás feltételeit, Brenner Koloman pedig a szuverenitással kapcsolatban arról beszélt, az eltérő identitás miatt „kiegyezés” szükséges Nyugat- és Kelet-Európa között, a britek unióból történt kilépése, a Brexit után pedig ez a kérdés már stratégiai kérdéssé vált.

(MTI)

Fotó: Kocsis Máté, Facebook