Döntött az Alkotmánybíróság a bérlakástörvényről

2021. július 22. 17:25

Alaptörvény-ellenes, hogy vételi jogot kapnak azok a bérlők is, akik 25 évnél nem régebben bérelnek állami vagy önkormányzati tulajdonban álló műemléképületben lévő lakást.

2021. július 22. 17:25

Az Alkotmánybíróság (Ab) honlapján olvasható közlemény felidézi, hogy az eljárás Áder János köztársasági elnök indítványára kezdődött. Az indítvánnyal érintett törvényi rendelkezések célja, hogy a rendszerváltást megelőző kizárólagos állami tulajdon privatizációja keretében az állami és önkormányzati lakásokra korábban biztosított vételi jogból kizárt, műemléképületben lévő lakások bérlői számára lehetővé tegye a lakás tulajdonjogának megszerzését.

Nem indokolható és aránytalan

Az államfő álláspontja szerint a jogalkotói cél és a megvalósítását szolgáló – a támadott módosító törvénytervezetben alapított – vételi jog összeegyeztethetetlen a kulturális örökség részét képező épített környezet, ezen belül különösen a műemléki védelem alatt álló építmények védelmének és megóvásának alaptörvényi követelményével. Míg a jelenleg hatályos szabályozás alapján a műemléképületben lévő lakást kizárólag a műemlékvédelmi hatóság hozzájárulásával, a külön jogszabály rendelkezései szerint lehet elidegeníteni, addig az új rendelkezések a világörökségi területen és védőövezetében lévő állami és önkormányzati tulajdonú, a kulturális örökség részét képező műemléki ingatlanok teljes körére vételi jogot állapítanának meg.

A köztársasági elnök indítványa szerint ez

a kulturális értékek védelmének és megőrzésének garanciáját képező visszalépés tilalmába ütközik,

továbbá az önkormányzati tulajdonjog ilyen korlátozásának szükségessége nem indokolható és aránytalan. Az Ab a tulajdonhoz való jog korlátozásával kapcsolatban kifejtette, hogy a vételi jog a tulajdonjog megszűnéséhez vezethet, ami súlyos teher, és megköveteli a kártalanítást. Az önkormányzatnak a vételi jog folytán elvesztett lakásokért megfelelő ellenszolgáltatást kell kapnia, az értékarányosság biztosításának módját pedig a törvényhozó alakítja ki.

Nem igazolta a jogalkotó

A törvény a vételi jog jogosultjaként három alanyi kört határozott meg. Azokat, akiknek a bérleti jogviszonyuk 5 és 15 év közötti; akiké 15 és 25 év közötti; és akiké a 25 évet meghaladja. Az indokolás szerint a jogalkotó azokat a feltételeket tekintette irányadónak, amelyek alapján a most érintettekkel hasonló helyzetben lévők korábban, az 1990-es években kialakított szabályok szerint élhettek a vételi joggal. Az Ab álláspontja szerint azonban a jogalkotó által megfogalmazott céllal a törvény rendelkezései csak azok esetében vannak összhangban, akiknek a bérleti viszonya a 25 évet meghaladja. A másik két alanyi kört érintő szabályozási megoldásnak az alaptörvényben megkövetelt kivételes jellegét ugyanakkor nem igazolta a jogalkotó. Az Ab ezért alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek a 25 évnél nem régebb óta bérleti jogviszonyban állók vételi jogára vonatkoznak. 

Az Ab kifejtette továbbá, hogy a műemlékvédelemmel kapcsolatban az állam által vállalt kötelezettségre alkotmányos értelemben vonatkozik a korábban, az egészséges környezethez való jogra vonatozóan megállapított visszalépési tilalom. Ennek lényegi célja, hogy

az egyszer már elért védelmi színvonal ne csökkenjen.

Alkotmányos kívánalom, hogy a műemléki védettséget élvező ingatlanok értékesítésekor az állam megfelelő garanciákkal biztosítsa, hogy a műemlék a védettségi szintjének megfelelő kezelésbe kerüljön a tulajdonosváltás után is. Különösen lényeges garancia ez a vizsgált törvénnyel érintett lakások esetében, amelyek zöme első alkalommal kerül ki állami vagy önkormányzati tulajdonból. Az állam kötelessége, hogy a műemléket érintő jogügyletek esetében is építsen be a szabályozásba olyan garanciákat, amelyek hozzájárulnak a védelmi szint fenntartásához – mondta ki a testület. Az Ab alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a műemléképületben lévő lakások bérlői számára biztosított vételi jog gyakorlása esetén a műemlékvédelmi hatóság a műemlékvédelmi szempontokat figyelembe véve adjon hozzájárulást az elidegenítéshez, döntéshozatala során a műemlékvédelmi érdekeket ne rendelje egyéb szempontok alá. 

Hat különvélemény

A határozat meghozatalában 13 alkotmánybíró vett részt, közülük különvéleményt fogalmazott meg Dienes-Oehm Egon, Handó Tünde, Juhász Imre, Márki Zoltán, Pokol Béla és Szívós Mária alkotmánybíró. Az Ab határozata a testület honlapján olvasható.

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 10 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
zsoka50
2021. július 23. 04:28
Én 23 éve élek az Andrássy úton, egy bérlakásban, amelyet csere útján vettem meg, tehát nem Kádár papától kaptam ingyen, hanem súlyos milliókat fizettem érte, és saját tulajdonomat cseréltem. A ház az MNV tulajdona! A színvonal kritikán aluli, a házra soha egy fillért nem költöttek, az összes vezetőnek lyukas volt a zsebe, akik itt "vezettek" a házban takarítás szinte soha nem volt, az egyik MNV-s vezetőt megvette a mellettünk lévő KÖZÉRT tulajdonosa, aki megengedte, hogy a házunkon keresztül hordják be az áruikat, a KÖZÉRTESEK, ma SPAR spórolnak a kukákikkal, a horror áraik mellett, és a mi kukáinkba gyömöszölik bele gátlástalanul a romlandó szemeteiket, emiatt állandóan a csótányokkal és a patkányokkal küszködünk! a ház olyan siralmas állapotban van, hogy TV-ért kiállt! Lotz Károly freskók vannak a ház bejáratánál, és fél mxfél m-es darabokban hullanak le, senkt nem érdekel! Mi a ház lakói legalább tíz alkalommal beadtuk vételi szándékunkat mind hiába. Miután csak bérlők vagyunk, a bérleti jog eladhatatlan!!!! Miről beszélnek Önök?
121212
2021. július 22. 19:01
Azért Handó Tündében, Pokol Bélában és Szívós Máriában meg lehet bízni. Ők bármit lenyelnek.
brekker
2021. július 22. 18:27
Vannak azért jó íteletei is a bíróságoknak. Szerencsére nem az EU bíróság döntött.
Pandaka pygmaea
2021. július 22. 18:17
Most akkor mi is van? Akkor azok a bérlők, akik 25 évnél régebben bérelnek állami vagy önkormányzati tulajdonban álló műemléképületben lévő lakást, azok megvehetik?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!