Dinamikus fejlődés alatt van az előválasztás intézménye – Molnár Zsolt a Mandinernek

Huszonhét körzetben közösen támogat jelöltet az MSZP, a Párbeszéd és az LMP, Karácsony Gergelyt is együtt ajánlják kormányfőnek, a Válasz Online szerint össze is olvadna a három párt. Így lesz?

Ez a hír kicsit lesre futott, bár van mögötte tartalom, hiszen a Párbeszéddel már évek óta pártszövetségben működünk, az LMP és a Párbeszéd pedig korábban egy párt volt. Logikusnak tűnik tehát a felvetés, de az összeolvadásnál nem tartunk. Egy biztos: közös igazodási pontunk Karácsony Gergely, a többi egyelőre találgatás.

Közben a főpolgármester által meghirdetett 99 mozgalom is önálló javaslatokat tesz. Ezeket az MSZP is támogatja?

Egy részüket igen. A mozgalomban az MSZP részéről Nemény András és Brunner Tibor polgármesterek is részt vesz, azt gondolom, a párt és az erős legitimációval bíró, szakmai jelleget mutató mozgalom viszonya helyes arányt talált meg. Ebből a civil kezdeményezésből azonban véleményem szerint nem lesz párt.

Kicsit bonyolult. Elemzők szerint ráadásul, mivel nincs politikai hátországa, Karácsony ezzel a lépéssel akarja meghaladni például az MSZP-brandet is.

A világ változik,

illetve a civil világ bevonása a politikába. Kifejezetten jónak tartom, hogy a pártokon kívül más típusú szereplők is megjelennek a közéletben, a 99-en túl ilyen a Mindenki Magyarországa Mozgalom vagy például a Pálinkás József által fémjelzettt Új Világ. Karácsony Gergely azonban konszenzus felé tudja vinni ezeket a kezdeményezéseket, erős integráló képessége van.

Azzal számolnak, hogy meg is nyeri az előválasztást?

Természetesen, ezért dolgozunk, ezt tartanánk helyesnek. Nem csak választást szeretnénk ugyanis nyerni, hanem utána kormányozni is, erre a jelenlegi főpolgármester lehet a garancia. Már Zuglóban és a fővárosban is megmutatta, hogy alkalmas erre a feladatra, ráadásul annak idején ő vetette fel először a telejskörű ellenzéki együttműködés előfutárának tekinthető technikai koalíció ötletét.

A 2019-es önkormányzati választás után átment a DK-ba a frissen polgármesternek választott Kiss László és Szaniszló Sándor, most épp Molnár Gyula és Szakács László lépett le, de említhetném Szanyi Tibort vagy Botka Lászlót is. Lassan elfogy az MSZP?

Más-más okok vezettek a távozásukhoz, és tegyük hozzá rögtön, hogy a szocialista pártba többen lépnek be minden hónapban, mint ahányan ki.

Csakhogy a csatlakozók kevésbé ismertek, míg az említett politikusok eléggé.

A szocialista párttak megllapodást kötők sora Vajda Zoltántól Szelényi Zoltánon át Nemes Andráig ér, aki nem mellesleg korábban DK-jelölt volt. Mindhármukban több közös jövőt látunk, mint a most távozókban. És akkor még udvariasan fogalmaztam.

Tóth Bertalan pártelnök örömlányos magatartásról beszélt. De vegyük Molnár Gyula esetét! Ő egy, az MSZP, a Párbeszéd és a DK elnöke által aláírt dokumentumot mutatott be, amely szerint ha mandátumot nyer, a DK-frakcióba ül. Nehezményezi, hogy a pártvezetés mégis emiatt záratta ki. Hogy van ez?

Tisztázzuk: abban a szerződésben nincs szó arról, hogy az MSZP támogatja Molnár Gyula indulását, csupán annyi olvasható benne, hogy tudomásul vesszük a politikus döntését, és nem indítunk vele szemben jelöltet. Ez nagy különbség.

De ha a jelenlegi pártelnök „tudomásul vette”, ahogy az irat fogalmaz, miért indult a volt pártelnök ellen később etikai eljárás?

Az alapszabály szerint nem volt más lehetőség, amennyiben valaki egy másik párt frakciójához csatlakozik, ez automatizmus. Akármit mond, ezt Molnár Gyula is pontosan tudta.

Burány Sándor MSZP-sként tagja a Párbeszéd-frakciónak, sőt, nélküle az nem is létezne.

Arról született egy külön megállapodás, ráadásul a Párbeszéd szoros szövetségesünk, közös miniszterelnök-jelöltünk és egyéni jelöltjeik vannak. Ezt a kettőt nem lehet összehasonlítani, mert a DK-ra ez nem igaz.

Mégsincs túl jó üzenete annak, hogy ezek a politikusok lelépnek az MSZP-ből, és úgy tűnik, mintha a DK előszeretettel „falatozna” a partnereiből, le akarja dominálni a baloldali térfelet. Milyen összefogás ez?

Az, hogy ki uralja az ellenzéki oldalt, leginkább a miniszterelnök-jelölt személyétől, másodsorban az előválasztás, majd a választás eredményétől függ.

kinek mekkora frakciója lesz, és hogyan fog a jövő reménybeli kormányzása alakulni! Ami pedig a veszteségeinket illeti, maradjunk annyiban: az MSZP ezzel kalkulálva továbbra is egy zöld és baloldali jövőt tervez Karácsony Gergely vezetésével. Túl fogjuk élni a távozásukat. A szocialista párt természetesen sikerre törekszik az előválasztáson, de nem kívánja uralni az ellenzéki térfelet, a cél a kormányváltás.

És mi lesz, ha a bíróság megsemmisíti a szocialista párt tavalyi tisztújításának eredményét? Igaz, hogy erről folyik egy eljárás?

Az MSZP legutóbbi tisztújításának eredményét, valamint a megváltozott alapszabályt a bíróság jogerősen bejegyezte. A Pest megyei szervezet kizárt tagjai valóban indítottak egy keresetet, az ennek nyomán indult procedúra keretében pedig megtettük az írásos észrevételeinket. Érdemi tárgyalás még nem volt. Biztosak vagyunk az igazunkban. Egyébként a felperesek olyan szempontokat támadnak, melyek nagy részét már a bejegyzési eljárásban vizsgálta a bíróság.

Nézzük a közös lista kérdését! Egyes sajtóinformációk szerint már zajlik a könyöklés, nem mindegy, melyik párt hány befutó helyet szerez. Hol tart ez a folyamat?

Minden pártlistára igaz, hogy nem mindegy, ki hanyadik helyen van. Egyelőre erről még semmilyen egyeztetés nem történt, erre csak az ősz folyamán, az egyéni jelöltek és a közös miniszterelnök-jelölt kiválasztását követően kerül sor. Értelmetlen is lenne ez most. Fontos szempont, hogy mind a hat pártnak legyen frakciója a következő parlamentben.

Amúgy a Párbeszédnek és az MSZP-nek közös frakciója lesz?

Még erről is korai lenne beszélni. Jelen állás szerint több érv szól a külön képviselőcsoport mellett, ám hogy a jövő mit hoz, nem lehet tudni.

Előválasztás. Zuglóban az MSZP-s Tóth Csaba már az ellenzéki pártok által kiötlött etikai kódex megsértéséről beszél, mondván, olyan nemtelen támadások érik a Momentum által indított Hadházy Ákos részéről. Ebből mi lesz?

Az etikai kódexet minden pártnak be kell tartania, de én különbséget tennék a Momentum és Hadházy között. Miközben verseny van, alapvetően korrekt együttműködő partnerek vagyunk, Hadházy azért ebből a szempontból nehezebb eset. Bízom benne, hogy mire az előválasztás ténylegesen is elindul, mindenki az adott választókerületről, Zugló jövőjéről fog beszélni. Tóth Csaba kétszer nyert már egyéni mandátumot a XIV. kerületben, vezetésével Karácsony Gergelyt és Horváth Csabát is polgármesternek választották.

Azért itt több van személyes indulatnál. Hadházy lényegében korrupcióval vádolt meg egy MSZP-s politikust.

Úgy vélem, ezt az indulatot a teljes ellenzéki oldal összeférhetetlennek tartja, különösen úgy, hogy az illető semmilyen konkrétumot nem tud megfogalmazni. Mindenesetre bízom benne, véget ér ez a korszak, és végre megismerhetjük Hadházy Ákos gondolatait Zuglóval, a közös kormányzással, a társadalmi onszenzus-teremtéssel kapcsolatban. Ezekről még keveset hallottunk.

Fekete-Győr András is vamzerezett egyet, ő Mesterházy Attilát nevezte kvázi Fidesz-ügynöknek.

Ezt azóta sikerült tisztázni, az MSZP elnöke a sikeres kormányváltás érdekében minden szükséges lépést megtett, kezelve az elmúlt hónapok ilyen jellegű nehézségeit. Az efféle nyilatkozatok talán a Momentum identitásának kezdeteihez vezethetők vissza, az MSZP-vel azonban szerintem már rendezett a viszonya. Az egy korrekt mondat volt a részéről, hogy a zuglói választók döntik majd el, ki lesz az országgyűlési képviselő-jelöltjük.

Ilyen éles meccs nem lesz túl sok helyen. Ahogy telnek a napok, sorra jelentik be a visszalépéseket, egymás támogatását a pártok. Már a Telex is arról ír, a pártalkuk miatt több helyen már most ki lehet hirdetni a győztest. Ez így nem színjáték?

Először is: ilyen még nem volt Magyarországon, most kell tartalommal megtölteni az előválasztás politikai kultúráját. A cél az, hogy mind a 106 egyéni körzetben megtaláljuk a legesélyesebb jelölteket a Fidesz legyőzésére. Fontos a választói akarat ezzel kapcsolatban, de nem kell minden pártnak mindenütt jelöltet állítania. Az pedig, hogy visszalépések vannak, nem jelenti azt, hogy ne lehetne verseny.

Hogy ne vádolhasson elfogultsággal: a Telex szerint legfeljebb 15-20 helyen várható éles előválasztási verseny. Ez nem túl sok.

Vitatkozom ezzel az állítással, két kezemen meg tudom számolni azon helyeket, ahol valóban nem lesz érdemi verseny. Kétségtelen: Szabó Tímeát, Szél Bernadettet, Varju Lászlót, Hiller Istvánt vagy Márki-Zay Pétert már most közös jelöltnek lehet tekinteni. De ők sokat tettek azért, hogy ez így legyen!

Egy momentumos külpolitikus vetette fel az Élet és Irodalomban, hogy talán nem is akar ilyen állapotban választást nyerni az ellenzék. Elszólás?

Ismerem az ellenzéki vezetőket, mindenki meg akarja nyerni a választást, persze sokaknak sokféle elképzelésük van a jövőről, ám ezek összeegyeztethetők. A cikkből egyébként én inkább azt olvastam ki, hogy ez egyfajta veszélyként fogalmazódott meg, bár nem tisztem megvédeni a szerzőt, nem is ismerem Radnóti urat. A következtetése nem elfogadható, de azért túldimenzonálni sem kéne.

Czeglédy Csabát hogy-hogy nem támogatja az MSZP?

Az LMP-vel kötöttünk átfogó megegyezést, ennek megfelelően Szombathelyen Ungár Pétert támogatjuk.

És a Jobbik által ismét elindított Bíró Lászlót?

Szerencsen egy széleskörű támogatással, az MSZP által javasolt, köztiszteletben álló jelölt indul, akit a Párbeszéd, a DK, a Momentum és az MMM is támogat.

És ha a Mazsihisz vagy Setét Jenő civil aktivista által is elfogadhatatlan Bíró mégis nyer az előválasztáson, támogatják majd?

Abban az esetben igen, hiszen a döntés a választóké, de mi azon dolgozunk, hogy ez ne így legyen. Szerintünk ugyanis van nála alkalmasabb jelölt.

Hol tart a közös programalkotás, illetve az olyan lesz-e, hogy bármelyik, még versenyben lévő miniszterelnök-jelölt-jelölt felvállalhatja majd?

A tervezet formálódik, ám a véglegesítést csak a kormányfő-jelölt ismeretében lehet megtenni. Nélküle nem lehet választási programról beszélni, legfeljebb alapvetésekről. A jogállamiság, a médiaszabadság vagy az Európai Unióval való elköteleződés ügyében például szinte teljes egyetértés van már most is a hat párt között, de szakpolitikai kérdésekben lehetnek, sőt lesznek is eltérések. Ott van például a nemzetpolitika. Leszögezem: az MSZP támogatja a határon túli magyarok szavazati jogát, ám annak mikéntjéről szeretnénk majd egyeztetni. Tartalommal kellene megtölteni ezt az intézményt, a pártlistára való szavazás nem ad valós érdekképviseletet. Hosszú távon

de rengeteg más közjogi megoldás jöhet még szóba.

Rögtön itt egy másik példa: a Jobbik megszavazta az úgynevezett pedofiltörvényt, a többi ellenzéki párt még a parlamenti ülést is bojkottálta. Azért ez elég éles ellentét.

A Jobbik álláspontja valóban eltérő ebben a kérdésben, sőt, akár más területeken is, ezt tiszteletben tartjuk, ám a jelenlegi választási rendszer megegyezésre kényszerít bennünket. Mint mondtam, vannak különbségek, ezért sem vagyunk egy párt. A közös célok azért lényegesen erősebb kohéziót tudnak teremteni közöttünk, mint az ideológiai eltérések.

Csakhogy ezek szerint az említett jogszabály kapcsán a kormány az ellenzék Jobbikon kívüli részétől itthon, de másoktól nemzetközi szinten is megkapja, hogy gyűlöletkeltő és homofób. Jakab Péterék ugyanazon véleménye azonban nem vált ki hasonló reakciókat. Sőt, maradnak szövetségben.

Ebbe a törvény beletuszakoltak oda nem illő kérdéseket. A pedofíliával szembeni zéró tolerancia teljesen helyes, ennek a bűncselekménynek a legsúlyosabb morális és büntetőjogi megítélés alá kell esnie. De ennek mi köze van a homoszexuálisokat érintő szabályozáshoz? Ezt a helyzetet nem a Jobbik állította elő, hanem a kormány, így a felelősség is az ővé.

akik a számukra a kisebb rosszat jelentő megoldást választották. Ha majd megalakul a Karácsony-kormány, akkor is lesznek a koalíciós partnerek között viták, hiszen még a baloldali pártok sem gondolják ugyanazt a világról. Szép, nemes és megoldható feladat lesz így vezetni az országot, aminek az európai kultúrában nagy hagyománya van.

Ha már példák: az ennyire „sokszínű” kormányok néhány évnél tovább nem húzzák, elég csak Szlovákiára, Franciaországra vagy Olaszországra gondolni.

A népfrontkormányoknak mindig vannak nehézségei, ám a résztvevők felelősségtudata rendkívül erős, a tét ugyanis most nagyobb, mint az említett országokban valah volt. Egyúttal visszatérnék arra is, hogy Karácsony Gergely képes megteremteni a nemzeti egységet, ami sikerre vezetheti az ellenzéki összefogást.

Egyelőre azonban Budapesten kellene egységet teremtenie, ami az autósok esetében alighanem meg is valósult: mindenki szenved az egyszerre elindított beruházások miatt kialakult dugóktól. Van személyes tapasztalata a torlódásban szitkozódásról? Hogyan viseli a kialakult helyzetet?

Nagy baj lenne, ha maga a főpolgármester végezné a közlekedésszervezést. Erre vannak a szakemberek.

De a felelősség az övé.

Kétségtelen, ilyen értelemben mindenért, azért is, ha rossz idő van. Ettől függetlenül óriási kihívásról van szó, a helyzetet pedig csak nehezíti, hogy az előző ciklusban nagyon sok projekt elmaradt, amit most kell bepótolni. Karácsony szinte a lehetetlennel küzd, csodákat nem várhatunk tőle, miközben a kormány büntetőpolitikája miatt Budapest ismét forráshiánnyal küzd. A dugók egy bizonyos szintje egyébként adottság, ugyanakkor

Szakemberek bevonásával érdemes lenne ezek helyszínét újragondolni. Ettől függetlenül vitathatatlan: Karácsony a rendkívül nehéz helyzetben is fenntartja a főváros működését és a sokpárti koalíciót. Bizonyított.

Más téma. Közös levélben fordult az uniós vezetőkhöz a hat miniszterelnök-jelölt, lényegében azt kérve, Magyarország maradhasson az EU tagja. Miért volt erre szükség? Ki akar kilépni?

Azt gondolom, minden évben lazul az Orbán-kormány elköteleződése az Európai Unió iránt. Hogy a miniszterelnök valóban kiléptetné hazánkat a közösségből, vagy csak lebegteti, nem tudjuk, hiszen nem látunk a fejébe. De azt fontosnak tartottuk jelezni, hogy Brüsszelben érezzék: az ellenzék, illetve a magyar választópolgárok elsöprő többsége ragaszkodik a tagsághoz, ami az elmúlt évtizedek legnagyobb vívmánya. Zéróra kell csökkenteni annak lehetőségét, hogy bekövetkezzen a Huxit.

A látszat mégis az, hogy az ellenzék megint külföldre megy panaszkodni a kormányra.

Nem hiszem, hogy így lenne, az MSZP leghatározottabb álláspontja, hogy Magyarország jövőjéről a magyar választóknak kell dönteniük. Csakhogy néha azt látjuk, az európai kapcsolatok tekintetében Orbán Viktor hazárdjátékot folytat. Ezért tartottunk fontosnak egy egyértelmű kiállást az Európai Unió mellett.

Ismét kampányt indított az MSZP a szabadstrandokért, noha számításaink szerint ilyenből legalább száz van az országban, a legtöbb a Balatonnál. Pontosan mit akarnak elérni?

Radikális követelésünk van: a természetes vizeknél lévő strandok mindegyike legyen szabadon és ingyen elérhető bárki számára. Megjegyzem, az északi parton szinte alig van szabadstrand. A szolgáltatásokért nyilván, de azért, hogy csobbanjunk egyet, nehogy már fizetni kelljen! Ezek jórészt önkormányzati területek, ezért követeljük, hogy a települések kieső bevételeit az állam kompenzálja. Nagyjából évi tízmilliárdos összegről van szó, egy futballstadion árának negyedéről. A partmenti védősávok megőrzése érdekében Alkotmánybírósághoz, az irreálisan magas belépőjegyek miatt pedig a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordulunk.

Ez miért a szocialisták külön akciója?

Megkeressük az összes ellenzéki pártok, sőt még a Fidesz-KDNP képviselőit is, hogy támogassák az alkotmánybírósági eljáráshoz szükséges beadványunkat. Meglátjuk, mire jutunk.

_

fotók: Ficsor Márton