A Momentum LMBTQ-programja: iskolai felvilágosítás, nemátalakítás

„Magyarország mindenkié. Az LMBTQ+ közösség hátrányos megkülönböztetése félmillió honfitársunknak okoz problémákat a mindennapi életben: rendszeresen érik őket kirekesztő megjegyzések, fizikai támadások, kevesebb joguk van, kapcsolataikat az alaptörvény nem tekinti családnak” – ezzel kezdődik a Momentum LMBTQ-programja. 

A lila párt azzal folytatja, hogy „bár az elmúlt években pozitív irányba változott Európa társadalmainak hozzáállása az LMBTQ-közösségekhez, sajnos számos politikus tudatosan gyárt ellenségképet belőlük. A Momentum szerint ez „különösen érvényes az Orbán-rendszerre, ahol a család definíciójának alaptörvényben történő módosításával, a transzneműek hivatalos nemváltoztatásának tiltásával, vagy éppen az oroszokról lemásolt propagandatörvénnyel

politikai haszonszerzésből megosztani és egymás ellen uszítani a magyarokat”.

Ötpontos terv

A Fekete-Győr András vezette párt azt állítja, hogy nemet mondanak a gyűlöletre: „nem élhetünk olyan országban, ahol a hatalom a saját állampolgárai jogait korlátozza,és rettegésben tartja őket, csak mert mások, mint a többség!” – írják.

Öt pontban foglalják össze, hogy milyen Magyarországot szeretnének építeni – idézzük – „a 2022-es új rendszerváltás után”. Szerintük a Momentum lesz a garancia arra, hogy:

„1. Eltöröljük az oroszokról másolt homofóbtörvényt.

2. Engedélyezzük az azonos nemű párok örökbefogadását.

3. Engedélyezzük az azonos neműek házasságát.

4. Eltöröljük a nem- és névváltoztatás jogát korlátozó 33-as paragrafust!

5. Az új alkotmányban kiterjesztjük a család fogalmát a két azonos nemű szülővel rendelkező családokra is.”

Ellentmond a nemzetközi normáknak

A részletesebb anyagban kifejtik többek között, hogy biztosítani kell a megfelelő szexuális felvilágosítást az iskolában. Úgy fogalmaznak, hogy a szexuális élet nem lehet tabu − különböző korosztályoknál más-más módon és mértékben, de természetesen kell kezelni a témát. „A szexuális orientációról és nemi identitásról ítélkezés nélküli, nyílt párbeszéd folytatása szükséges az oktatási intézményekben. Ezekben meg kell jelennie a különböző párkapcsolati mintáknak és családmodelleknek. A pedagógusok tájékozottsága és elfogadó attitűdje e témában a képzésük során megalapozandó” – írják.

Azt írják, hogy a 2020-ban életbe lépett, 33-as paragrafusként ismert törvénymódosítás a legalapvetőbb jogaiktól fosztja meg a magyar transzneműeket, ez pedig egyértelműen ellentmond a nemzetközi normáknak, az Európai Unió Emberi Jogi Chartájának, és az Európai Emberi Jogi Bizottság 20 éves következetes joggyakorlatának.

Az anyag úgy fogalmaz: „a jogszabály annak ellenére nyíltan diszkriminatív a transznemű emberekkel szemben, hogy az Alaptörvény XV. cikke szerint »Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés szerinti különbségtétel nélkül biztosítja«, továbbá ellentmond az Alkotmánybíróság korábbi döntéseinek is, amelyek szerint »a transznemű emberek számára a nem- és névváltoztatás alapvető emberi jog”.

A Momentum úgy véli, a törvénynek semmilyen kimutatható társadalmi haszna nincsen, viszont sok magyar ember életét lehetetleníti el, és teszi feleslegesen veszélyessé. Ezért vissza kell vonni, és „vissza kell állítani a korábban működő nemváltoztatás jogát, ezzel is biztosítva az alapvető jogokat a transzneműek számára”.