A hadsereg fejlesztésének nincs céldátuma, ami zajlik, az egy lezárhatatlan folyamat része – jelentette ki Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagy, a Magyar Honvédség közelmúltban kinevezett parancsnoka a Magyar Hírlapnak adott interjúban, amely a szombati számban jelent meg.
Elmondta, hogy vezetése alatt „óriási irányváltásra nem kell, és nem is szabad számítani”. Hozzátette, hogy elődje, Korom Ferenc „elindította a honvédséget egy felívelő pályán, amit tovább kell, tovább fogunk vinni”.
”Arra törekszünk, hogy a fejlesztések révén legyen mihez nyúlni, azaz már előzőleg felhalmozzuk a megfelelő emberi, anyagi és technikai készleteket azért, hogy senki ne akarjon belénk kötni” – fejtette ki Ruszin-Szendi Romulusz.
A parancsnok elmondta: „A veszélyt mi állandóan elemezzük, és időben fogunk szólni, ha érzékeljük a lehetséges konfliktust. Vagy ha beüt a krach – teszem föl – egy pandémia formájában, akkor rögvest képesek leszünk cselekedni.” A NATO-n belüli együttműködésről Ruszin-Szendi Romulusz úgy vélte, hogy „a szövetségi érdekek nem feltétlenül egyeznek meg a nemzetállamokéval”, és „a nap végén minden kormány a saját állampolgáraiért tartozik elszámolással, nem máséért”.
A szövetségi tagság nem jelenti nemzeti érdekeink feladását
Megfogalmazása szerint „a klasszikus felállás szerint bármelyik ország védelmi stratégiája négyféle összetevőből áll. Az első a semlegesség, amit vagy ő maga vagy mások garantálnak. Lehetnek tömegpusztító fegyverei – látható, hogy az az exkluzív klub, aki ebbe tartozik, nem nagyon akar mást beengedni a körbe. Lehet nagy hadereje, és lehet valaki egy szövetség tagja, illetve ezek bármelyik kombinációja. Mi az utóbbi utat választottuk, de ettől még a nemzeti érdekeinket nem adtuk, adhatjuk föl.”
Emlékeztetett a parancsnok arra is, hogy a NATO-t alapító washingtoni szerződés sokat idézett ötödik cikkelye a kollektív védelemről szól, „ám ezt megelőzi a hármas paragrafus. Utóbbi azt írja elő, hogy
minden állam köteles a saját védelme érdekében a maximumot megtenni.
A NATO támogatása nem lesz itt három perc alatt, nekünk viszont addig is kezdeni kellene magunkkal valamit” – szögezte le. „A társadalom felé pedig újra és újra azt üzenjük, hogy a magyar katona mindenkor és mindenben helytáll, megoldja, amire emberileg képes” – hangoztatta Ruszin-Szendi Romulusz.
(MTI)
Fotó: MTI/Ujvári Sándor
Ha egyszer lesz egy dokumentumfilm arról, hogyan nézett ki az USA a 2020-as évek közepén, ez a jelenet – a jövőbe beszélő kínai diáklány, mögötte két egymást püfölő amerikai – nyugodtan mehetne az intróba.
„Még egy ok arra, hogy mindenki vegyen részt a Voks 2025-ön, és mondja el azt, hogy mit gondol” – jelentette ki a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója.
„Évekig potyautasként támaszkodtunk az amerikai biztonsági garanciákra” – mondta a német kancellár.
Boris Pistorius a NATO növekvő elvárásai miatt legalább 60 ezer új katonát követel a Bundeswehr létszámának bővítésére.
Személyesen tájékoztatták a NATO főtitkár-helyettesét a volt vezérkari főnök botrányáról.
Felborzolta a kedélyeket az orosz felderítő repülőgép.
Sőt: háromból három hitelminősítő nem hallotta meg.
Szerintük mindent rosszul csinált.
