Megfogalmazása szerint „a klasszikus felállás szerint bármelyik ország védelmi stratégiája négyféle összetevőből áll. Az első a semlegesség, amit vagy ő maga vagy mások garantálnak. Lehetnek tömegpusztító fegyverei – látható, hogy az az exkluzív klub, aki ebbe tartozik, nem nagyon akar mást beengedni a körbe. Lehet nagy hadereje, és lehet valaki egy szövetség tagja, illetve ezek bármelyik kombinációja. Mi az utóbbi utat választottuk, de ettől még a nemzeti érdekeinket nem adtuk, adhatjuk föl.”
Emlékeztetett a parancsnok arra is, hogy a NATO-t alapító washingtoni szerződés sokat idézett ötödik cikkelye a kollektív védelemről szól, „ám ezt megelőzi a hármas paragrafus. Utóbbi azt írja elő, hogy
minden állam köteles a saját védelme érdekében a maximumot megtenni.
A NATO támogatása nem lesz itt három perc alatt, nekünk viszont addig is kezdeni kellene magunkkal valamit” – szögezte le. „A társadalom felé pedig újra és újra azt üzenjük, hogy a magyar katona mindenkor és mindenben helytáll, megoldja, amire emberileg képes” – hangoztatta Ruszin-Szendi Romulusz.
(MTI)