Ruszin-Szendi Romulusz: A katona mindig és mindenben helytáll

Elmondta, hogy vezetése alatt „óriási irányváltásra nem kell, és nem is szabad számítani”. Hozzátette, hogy elődje, Korom Ferenc „elindította a honvédséget egy felívelő pályán, amit tovább kell, tovább fogunk vinni”.    

”Arra törekszünk, hogy a fejlesztések révén legyen mihez nyúlni, azaz már előzőleg felhalmozzuk a megfelelő emberi, anyagi és technikai készleteket azért, hogy senki ne akarjon belénk kötni” – fejtette ki Ruszin-Szendi Romulusz. 

A parancsnok elmondta: „A veszélyt mi állandóan elemezzük, és időben fogunk szólni, ha érzékeljük a lehetséges konfliktust. Vagy ha beüt a krach – teszem föl – egy pandémia formájában, akkor rögvest képesek leszünk cselekedni.”  A NATO-n belüli együttműködésről Ruszin-Szendi Romulusz úgy vélte, hogy „a szövetségi érdekek nem feltétlenül egyeznek meg a nemzetállamokéval”, és „a nap végén minden kormány a saját állampolgáraiért tartozik elszámolással, nem máséért”.   

A szövetségi tagság nem jelenti nemzeti érdekeink feladását

Megfogalmazása szerint „a klasszikus felállás szerint bármelyik ország védelmi stratégiája négyféle összetevőből áll. Az első a semlegesség, amit vagy ő maga vagy mások garantálnak. Lehetnek tömegpusztító fegyverei – látható, hogy az az exkluzív klub, aki ebbe tartozik, nem nagyon akar mást beengedni a körbe. Lehet nagy hadereje, és lehet valaki egy szövetség tagja, illetve ezek bármelyik kombinációja. Mi az utóbbi utat választottuk, de ettől még a nemzeti érdekeinket nem adtuk, adhatjuk föl.” 

Emlékeztetett a parancsnok arra is, hogy a NATO-t alapító washingtoni szerződés sokat idézett ötödik cikkelye a kollektív védelemről szól, „ám ezt megelőzi a hármas paragrafus. Utóbbi azt írja elő, hogy

A NATO támogatása nem lesz itt három perc alatt, nekünk viszont addig is kezdeni kellene magunkkal valamit” – szögezte le. „A társadalom felé pedig újra és újra azt üzenjük, hogy a magyar katona mindenkor és mindenben helytáll, megoldja, amire emberileg képes” – hangoztatta Ruszin-Szendi Romulusz.

(MTI)

Fotó: MTI/Ujvári Sándor