Az Alapjogokért Központ a nemzeti szuverenitás elleni újabb támadásként értékeli azt a törekvést, amely arra irányul, hogy az Európai Unió külpolitikai döntéshozatalában elvegyék a tagállamok vétójogát.
Kovács István, a jogi elemző intézet stratégiai igazgatója szerdán sajtótájékoztatón az EU jövőjéről szóló párbeszéd kapcsán arról beszélt, hogy a külpolitika klasszikusan tagállami hatáskör. Az unió csak úgy cselekedhet, ha minden ország konszenzussal hozzájárul a döntéshez – tette hozzá.
A valódi közös külpolitika helyett gesztuspolitika folyik
Kovács István példaként említette, hogy Magyarország megvétózta az EU palesztin-izraeli konfliktussal kapcsolatos, „ezer sebből vérző” közös uniós nyilatkozatát, amely – mint fogalmazott – teljesen egyoldalú agresszorként állította be Izraelt. Mint közölte, e vétó nyomán uniós vezetésben újra felmerült, hogy „a valódi közös külpolitika érdekében meg kell haladni a konszenzusos döntéshozást”. Kovács István álláspontja szerint ez rendkívül veszélyes, ugyanis azt a tagállami szuverenitás további lerontására használnák fel.
Olyan bástyája esne el a tagállami szuverenitásnak, ami mindeddig elképzelhetetlen volt”
– hangoztatta. A stratégiai igazgató egyúttal úgy vélte, hogy a „vétójog nem ördögtől való”, hiszen azt számos tagállam alkalmazza, ugyanakkor vétózó országok megítélésében is tapasztalható a kettős mérce. Kovács Attila uniós projektvezető szólt arról, hogy az elmúlt hét évben az EU külpolitikájának irányítói „mindig a baloldalról jöttek” és kisajátították az uniós diplomácia irányítását. Álláspontja szerint ahelyett, hogy „a hétköznapi európai érdekek”, az európai polgárok, családok és vállalkozások érdekeit képviselnék, ideológiai alapú külpolitikát folytatnak az emberi jogok és demokrácia-export témái mentén.
Az önálló külügy a szuverenitás záloga
Kovács Attila úgy látja, ha áttérnek az EU külpolitikai döntéshozatalában a minősített többségre, az a nagy tagállamoknak, elsősorban Németországnak és Franciaországnak kedvez. Ezek az államok népességszámukból fakadóan könnyen „blokkoló kisebbséget” alakíthatnak, így indirekt megakadályozhatják, hogy az uniós külpolitikai számukra kedvezőtlen irányokba forduljon – jegyezte meg.
Értékelése szerint az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság másfél év alatt mélypontra juttatta az EU Oroszországgal és Kínával ápolt kapcsolatát, mert – jegyezte meg – az unió olyan emberi jogi és belpolitikai kérdésekbe akar beleszólni, ami „nem az ő asztala”. A legutóbbi palesztin-izraeli konfliktus kapcsán pedig arról beszélt, hogy azon államok vezetői, amelyek milliós számban engedtek be migránsokat, számítanak a muszlimok szavazataira, amelyeket Izrael-ellenes és palesztin- és Hamász-párti szólamokkal lehet megszerezni. Ez elfogadhatatlan, Európának a zsidó-keresztény értékeket kellene a mai napig képviselni – hangsúlyozta.
(MTI)
Fotó: Kovács István, Alapjogokért Központ
Keith Self texasi republikánus képviselő élesen bírálta a Biden-kormányzat Ukrajna politikáját.
A korábbi lengyel elnök a migrációval szembeni fellépése miatt méltatta a magyar miniszterelnököt.
Orbán Viktor győzelmét harsogja a francia Libération.
Nem biztos, hogy a szerző alaposan átgondolta, kiket sérteget.
Strasbourgban a 2004-es Big banget ünnepelte az EU, a felszólalók pedig Európa húsz évvel ezelőtti újraegyesítését méltatták, emellett az egyenlőség és összetartozás fontosságát hangsúlyozták.
Nem, nem a háború. És még a klímaváltozás sem.
Eljött a pillanat, Dopeman végre keményen kiütötte a nagyszájú megmondóembert.
Az antifák a mostani „kulturális elit” rohamosztagosai lettek a világhírű szociológus szerint.
