Azonban az a probléma, hogy az EU az elmúlt tíz év tapasztalatai alapján nem ezt a jogállamiság-fogalmat követte a magyar és a lengyel kormány megítélésében, hanem sokkal inkább egy procedurális értelmezést. Tehát, hogy a jogszabályalkotásnak, az Alaptörvény-módosításnak az eljárási szabályait be kell tartani, és az Orbán-kormány azon végig igyekezett, hogy ezeket formálisan betartsa.
Ezért írta azt Hegedűs Dániel, hogy
tragikus lenne, ha a jelenlegi ellenzék kormányra kerülve rögtön beleesne abba a csapdába, hogy áthágja ezt a korlátot.
Az ellen érvelt, hogy a Parlamentben egyszerű feles többséggel módosítsák az Alaptörvényt, mert azt alkotmányos puccsként értelmeznék az EU-ban, legalábbis, ha minden előkészítés nélkül történne. Ezért a szakértő szerint elengedhetetlen az alkotmányos átmenet folyamatos letárgyalása a meghatározó nemzetközi partnerekkel, uniós intézményekkel, miközben „minimalizálni kellene az eljárási alkotmánysértések számát”. „A legitimitást úgy lehet legegyszerűbben megteremteni, ha népszavazással megerősített, új alkotmányozási folyamat veszi kezdetét” – vélekedett.
Hozzátette: nagyon fontos lenne minden partnert tájékoztatni erről, és begyűjteni a sorok közötti visszajelzéseket arról, hogy milyen határokat nem léphetne át az ellenzék. Azt mondta: annak ellenére, hogy például a hetes cikkely szerinti eljárás nem halad sehova, a legtöbb uniós döntéshozó tisztában van „a magyarországi helyzet súlyosságával”. Ha esetleg nyerne jövőre az ellenzék, az EU-nak menedzselnie kell az első rendszerváltást is az Unión belül, ami egyébként alkotmányos dimenzióban mélyebb lehet, mint az 1989-es, mert ott folyamatos jogállamisági kontinuitás állt fenn, míg itt nagyon erős szakítás következne.