Hegedűs Dániel szerint az Alaptörvény egyszerű többséggel történő átírásáról szóló vita figyelmen kívül hagyja a nemzetközi reakciókat.
Hegedűs Dániel külpolitikai szakértő volt a Klubrádió Megbeszéljük című műsorának vendége.
A German Marshall Fund elemzője a legutóbbi Magyar Narancsban arról írt hogy mit szólna Európa és a világ ahhoz, ha a 2022-es választásokat adott esetben nem kétharmaddal megnyerő ellenzék valamilyen módon felülírná az Alaptörvényt.
Ebben a cikkben úgy érvelt, hogy alapvetően szükség van radikális változásra, mert a „megszállt” alkotmányos intézmények visszavétele nélkül nincs lehetőség demokratikus kibontakozásra. Azonban felhívta a figyelmet arra,
Hegedűs úgy látja, az erről szóló magyarországi vita figyelmen kívül hagyja a nemzetközi közösség reakcióját. Úgy fogalmazott: szerinte is „elkerülhetetlen, hogy ez az alkotmányos átmenet valamilyen formában a jogállamiság sérelme árán történjen meg”, csak nem mindegy, hogy mi jelenti a jogállamiság sérelmét. Ebben a vitában sokan a jogállamiság tartalmi elemeit tekintik fontosnak, szerintük Magyarországon nincs hatalommegosztás, alapvetően egy párt kezében összpontosul szinte az összes állami, alkotmányos intézmény, amelynek az Alaptörvény szerint is függetlenül kellene működnie, és mindez sérti a jogállamiság elvét.
Azonban az a probléma, hogy az EU az elmúlt tíz év tapasztalatai alapján nem ezt a jogállamiság-fogalmat követte a magyar és a lengyel kormány megítélésében, hanem sokkal inkább egy procedurális értelmezést. Tehát, hogy a jogszabályalkotásnak, az Alaptörvény-módosításnak az eljárási szabályait be kell tartani, és az Orbán-kormány azon végig igyekezett, hogy ezeket formálisan betartsa.
Ezért írta azt Hegedűs Dániel, hogy
Az ellen érvelt, hogy a Parlamentben egyszerű feles többséggel módosítsák az Alaptörvényt, mert azt alkotmányos puccsként értelmeznék az EU-ban, legalábbis, ha minden előkészítés nélkül történne. Ezért a szakértő szerint elengedhetetlen az alkotmányos átmenet folyamatos letárgyalása a meghatározó nemzetközi partnerekkel, uniós intézményekkel, miközben „minimalizálni kellene az eljárási alkotmánysértések számát”. „A legitimitást úgy lehet legegyszerűbben megteremteni, ha népszavazással megerősített, új alkotmányozási folyamat veszi kezdetét” – vélekedett.
Hozzátette: nagyon fontos lenne minden partnert tájékoztatni erről, és begyűjteni a sorok közötti visszajelzéseket arról, hogy milyen határokat nem léphetne át az ellenzék. Azt mondta: annak ellenére, hogy például a hetes cikkely szerinti eljárás nem halad sehova, a legtöbb uniós döntéshozó tisztában van „a magyarországi helyzet súlyosságával”. Ha esetleg nyerne jövőre az ellenzék, az EU-nak menedzselnie kell az első rendszerváltást is az Unión belül, ami egyébként alkotmányos dimenzióban mélyebb lehet, mint az 1989-es, mert ott folyamatos jogállamisági kontinuitás állt fenn, míg itt nagyon erős szakítás következne.
Az uniós partnereknek is érdeke, hogy ebbe valamilyen szinten be legyenek vonva” – vélekedett.
Hegedűs szerint nagy feladatban kell gondolkodni, nemcsak a legfontosabb partnerekre kellene koncentrálni az EU-n belül és transzatlanti vonalon, hanem azokra az országokra is, amelyek véleményformáló erővel bírnak, és hangot adtak kritikáiknak az Orbán-kormányokkal szemben, mint például Hollandia, Svédország, Finnország, Dánia, mert ők jogállami elköteleződésük miatt nem biztos, hogy támogatnának egy új politikai berendezkedést, amely „nyílt alkotmánysértés talaján jön létre”.
Nyitókép: MTI Fotó, Kovács Tamás
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Az Europol felhatalmazást kap arra, hogy a tagállamokat bűnügyi nyomozásokra ösztönözze.
„Ez nem ígéretpolitika — ez valódi, komoly, európai forrás, amely közvetlenül a parajdiakat segíti. Most a bukaresti kormányon a sor” – fogalmazott Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő.
Hiába akar a britek jelentős része visszatérni az EU-ba, az unió urai nem olyan lelkesek.
A felmérések szerint a 18–28 évesek 60%-a támogatná az uniós tagság visszaállítását.
Kicsit zajosan, kicsit színpadiasan, de megérkeztünk a fősodorba. Kohán Mátyás írása.
Pedig mindannyian tudják, hogy valójában legalább annyira versenyképességi, mint amennyire Kína-problémájuk van.
Iráni drón támadott meg egy hajót, pár nappal a szoros megnyitását meghirdető megállapodás után.
A miniszterelnök úr talán nem veszi tiszteletlenségnek, ha a Pride előtti napon innen, a fővárosi közgyűlésről intézem hozzá a szavaimat – fogalmazott a korábban coming outoló, baloldali politikus.
