Bereményi Géza, lakástörvény, Abascal, Japán és magyar agrárium – itt az új Mandiner!

„Babonásan hittem abban, hogy amit vissza tudok idézni, az a fontos” – mondja címlapos interjúnkban Bereményi Géza arról, miként emelte át gyerekkori emlékeit önéletrajzi regényébe A hetvenöt éves íróval a Libri irodalmi díj elnyerése apropóján beszélgettünk filmekről, gyerekkori emlékek felfedezéséről, az aczéli kultúrpolitikáról és a Cseh Tamással való barátságról.

„Van egy műfaj, talán úgy lehet magyarul hívni, hogy tanulási regény – az én könyvem az; amikor az életet tanulja az ember” – fogalmaz interjúnkban. 

Trianon 101. évfordulójára emlékezve Constantinovits Milán írja az Első karakterben:

Közélet

Zéró toleranciát hirdetne a Fidesz a pedofília ellen: szigorítaná a büntető törvénykönyvet és a munka törvénykönyvét, nyilvántartást vezetne a bűnelkövetőkről, és duplájára emelné az egyes büntetési tételeket. Közélet rovatunkban Selmeczi Gabriella fideszes képviselőt és gyermekvédelmi szakértőket kérdeztünk arról, milyen hatása lehet a minap benyújtott jogszabály-módosításnak.

„A cél, hogy nulla esélye legyen gyerekek közelébe kerülniük azoknak, akik pedofil bűncselekményt követtek el” – mutat rá Selmeczi Gabriella.

Június közepén módosulhat a lakástörvény, és bár az eredeti javaslattal szemben az önkormányzati lakások bérlőinek csak egy szűk köre élhet majd a vásárlási lehetőséggel, az ő igazságtalan helyzetük legalább rendeződhet. Utánajártunk a bérlakáshelyzetnek és megnéztük, kik járnának jól a módosítással.

Magyarország néhány tollvonással elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát, a rendkívül súlyos békefeltételek következtében több mint hárommillió magyar került kisebbségi sorba az utódállamokban – írja Gali Máté, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa, a Mathias Corvinus Collegium kutatótanára a Trianonhoz vezető útról szóló írásában. 

Miért kellett hazajönnie a kádári Magyarországra Aczél Endrének? Kik látogatták meg az ötvenes években az ifjú Vitray Tamást, és miért? Hol tanult Vágó István? Mit kerestek a német médiabefektetők a rendszerváltozás idején hazánkban? Mező Gábor újságírót ezekről, illetve a témában megjelent új könyvéről kérdeztük.

– fogalmaz interjúnkban. 

L. Simon László író, országgyűlési képviselő publicisztikájában ugyancsak Trianonra emlékezve hívja fel a figyelmet: meg kell újulnunk és erősödnünk erkölcsi értelemben, mert ez lehet a magyar feltámadás, a határokon átívelő valóságos nemzetegyesítés záloga.

Szinkron kisrovatunkban Karolina Pawlowska, az Ordo Iuris lengyel jogi intézet nemzetközi jogi központjának igazgatója ír az alapjogok és az alapértékek védelmében formálódó új közép-európai, civilekből álló nemzetközi hálózatról, amely jelentősen felerősítheti a jobboldal hangját a nemzetközi porondon.

Külhon & Külföld

Ilie Bolojan, a Bihar Megyei Tanács elnöke közös intézménnyé vonná össze a nagyváradi Szigligeti Színházat, a román Mária Királyné Színházat és a Nagyváradi Állami Filharmóniát, valamint határozott időtartamúra módosítaná az alkalmazottak munkaszerződését. A szakma tiltakozik – Biró Árpád Leventét, a Szigligeti Színház kommunikációs felelősét kérdeztük Külhon rovatunkban.

A magyar miniszterelnök megvédi országa szuverenitását, és támogatja a családokat, ez a politika garantálja Európa túlélését – mondja Santiago Abascal, a spanyol jobboldali Vox párt elnöke. A Fidesszel való együttműködésről, az eltörléskultúráról és a spanyol erőviszonyokról is beszélgettünk vele Külföld rovatunkban. 

„Tiszteljük a Fidesz határon túli magyarokkal kapcsolatos álláspontját, és ő is tiszteli a mi álláspontunkat” – fogalmaz interjúnkban.

Japánban a járványhelyzetet a lakosságot kevéssé lelkesítő olimpiarendezés és a kormányfő népszerűtlensége tetézi, s akkor a strukturális gazdasági problémákról és a Kínával való versengésről még nem is beszéltünk. Körképünket olvashatják a nehéz éveit élő szigetországról.

A George Floyd halálától a régóta várt Jóbarátok-különkiadás bemutatójáig tartó, majdnem napra pontosan egy esztendő bizonyította:

írja Leimeiszter Barnabás véleménycikkében Amerika elmúlt egy évét értékelve. 

Precedens & Makronóm

Precedens rovatunkban kormányfüggetlen vagy éppen ellenzéki jogtudósok és értelmiségiek véleményét idézzük a Vörös Imre, Fleck Zoltán és mások által erőltetett, a magyar jogrendet felrúgó „forradalmi alkotmányozás” gondolatáról – a mérleg alapján egyértelműen veszélyesnek tartják az egyre inkább kampányfogásnak tűnő kezdeményezést.

„Az egyén szabadsága néha nem távolmaradást, hanem szabályozói beavatkozást vár el az államtól” –  fogalmaz Török Bernát, az NKE docense publicisztikájában a digitális világ szabályozása kapcsán. 

Kevés recepciósból lett spárgaszedő a járvány alatt, de a gyors állami beavatkozások több területet megmenthettek a mezőgazdaságban – mondja Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke Makronóm rovatunkban, akivel a válságkezelésről és a szektor jövőjéről beszélgettünk. 

Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés

Böszörményi Nagy Gergely ezen a héten Simon Winchester könyvét ajánlja, akitől megtudhatjuk: ugyan a világsajtó csak a hi-tech-milliárdosokról cikkez, a földbe fektető üzletemberek aktívabbak, mint valaha. 

A Feminens oldalán Maksa Henriettát, a Folkpédia megalkotóját ismerhetik meg. 

Az ország közel kétharmada küzd több-kevesebb többletkilóval, ezért ideje lenne az életmódváltásra, első körben a több mozgásra  – erre hívja fel jegyzetében a figyelmet Máthé Zsuzsa.

Élet rovatunkban a badacsonyi Hableányban nyílt, a Balaton atmoszféráját megidéző műalkotásokat bemutató kiállítást ajánljuk. 

A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban Skrabski Fruzsina szorgalmaz párbeszédet az eltérően gondolkodó emberek között, hangsúlyozva, igenis van igény arra, hogy meghallgassuk a másik oldalt.