„A normális melegek Trumpra szavaznak” – áll a bál J. D. Vance kijelentése miatt
A közösségi médiában megindult a találgatás, hogy ki számít bele a „normális meleg pasi” kategóriába.
Az uniós testület egy héten belül vár választ a magyar kormánytól, és jelezték, ha a törvény életbe lép, cselekedni fognak az állampolgárok érdekében.
Az uniós piac belső működését is sértheti – nem csak az EU Alapjogi Chartájában foglalt elveket – a kiegészített pedofilellenes törvény – olvasható Dana Spinantnak, az Európai Bizottság szóvivó-helyettesének levelében, amelyet Varga Judit magyar igazságügyminiszternek címzett.
Sérülnek az alapjogok és a piac
A levél szerint az új magyar jogszabály sérti a magán- és családi élethez való jogot, a szólás-, és információszabadsághoz való jogot, illetve a vállalkozás szabadságát. Mint írják, a szabályozás megbélyegzi az LMBTQI-embereket, korlátozza a médiaszolgáltatások tartalmait, nem utolsósorban pedig változtatásra kötelezi a magyar szolgáltatókat.
Az utóbb említett érv alapján a kiegészített pedofilellenes törvény az Unió belső piacának a működését is veszélyezteti. Az Európai Bizottság szerint ugyanis a törvény sérti az médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó uniós irányelvet. Bár kiskorúak védelmének érdekében hozhat a tagállam olyan törvényeket, amely alapján bizonyos korlátozások vezethetők be, de a Bizottság szerint a szóban forgó magyar szabályozás aránytalanul és szükségtelenül szigorú, és nem is szolgálja ezt a célt.
Cselekedni fognak
Kiemelték továbbá, hogy a Magyarországon bejegyzett cégek jogait is sértheti a jogszabály, hiszen azok, amennyiben betartanák a kiegészített pedofilellenes törvény rendelkezéseit, nem tudnák Magyarországon értékesíteni a szolgáltatásaikat.
Az Európai Bizottság egy héten belül kéri a választ a magyar kormánytól. Zárásképpen leszögezik: amennyiben életbe lép a magyar törvény a kifogások ellenére, úgy megteszik a szükséges lépéseket.
A HVG szerint ha a kormány nem változtat a törvényen, a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat , és végső esetben az Európai Unió Bíróságától kérheti a törvény megsemmisítését. Azzal, hogy a Bizottság megtalálta a kapcsolatot azzal, hogyan sérti a magyar törvény az EU szent tehenét, az uniós belső piac működését, gyakorlatilag el is dőlt: a magyar kormánynak alig lesz esélye a jogvitában – írják.