A történelemtudomány művelői számára első ízben kiírt felhívásra több mint száztíz pályamű érkezett.
Kihirdették a Rubicon Intézet „A 20. századi magyar történelem új szemszögből” című, 1 millió forint összdíjazású pályázatának nyerteseit – írja az intézet sajtóközleménye.
A Rubicon Intézet év elején közzétett pályázatára olyan tanulmányokat vártak, amelyek új nézőpontból mutatják be a 20. századi magyar történelem eseményeit, ismert vagy ismeretlen személyiségeit. Több szempontot is megfogalmaztak a szervezők, ami alapján az elbírálásnál előnyben részesülhet egy pályázat. Így többek között azok a tanulmányok, amelyek tudományos alapon megkérdőjelezik a kiválasztott esemény következményeinek hagyományos értelmezését, eddig széles körben nem ismert történést vonnak be a történeti látókörbe, a Trianon-traumát családi sorsokba ágyazva jelenítik meg, vagy az egyházüldözések hétköznapi gyakorlattá váló politikáját tárják fel.
– emeli ki dr. Hahner Péter, a Rubicon Intézet főigazgatója, a szakmai zsűri tagja. A témákat illetően hozzátette: több kiváló tanulmány ismertette a trianoni sorsokat, az 1950-es évek terrorját, a családok megaláztatását, a „kulákcsaládokkal” szembeni eljárásokat. Továbbá a pályaművek között szerepeltek világháborús emléknaplók és visszaemlékezések, valamint néhány értekezés a magyar külpolitika kérdéskörét is érintette, de megtalálhatók voltak a sport- és a helytörténeti témafeldolgozások is a munkák között. Külön említést érdemel, hogy több pályamű, nagyon alapos kutatótevékenység eredményeként egy-egy személyiség életútját is bemutatta.
Az 1 millió forint összdíjazású pályázat első 10 helyezettje részesül pénzjutalomban, valamint a bírálóbizottság döntése alapján különdíjakat is kiosztanak a résztvevők között. A legjobb pályaművek a Rubicon Intézet honlapján is hamarosan olvashatóak, amelyek közül egy válogatást a Rubicon Történelmi Magazin is megjelentet.
Nyitóképen: A Trianon 100 nevű virágkocsi az 51. Debreceni Virágkarneválon 2020. augusztus 20-án. Illusztráció. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A legmagyarabb Habsburg személyéről, csodálatos örökségéről a Habsburg Történeti Intézet könyv és kisfilmek formájában is megemlékezik.
Titkos napló leplezi le, hogyan bántak 1919-ben a védtelenül maradt többségi nemzettel az ukrán soviniszták az első világháború után.
Egy választási győzelem normális esetben a jövőről szól: reformokról, gazdaságról, fejlődésről. De mi történik, ha a hatalom másnap már nem kormányozni akar, hanem elszámoltatni? A történelem azt mutatja, hogy a bosszú logikája gyorsan felülírja a jogot – és ezzel nemcsak a politikát, hanem a gazdaságot is megrendíti. A kérdés nem elméleti: minden demokrácia életében újra és újra felmerül.
Érdemes lenne felvenni egy új kategóriát az újságírói díjak közé, például a tényfeltáró újságíró mellett simán elférne a „külföldi külügyi szervektől kapott aktákból legszebben legépelt riport” díj.
Hiába taszította le a Titanicot a trónról, ez sem volt elég a legjobb film díjához. Átadták az idei Oscar-díjakat: mutatjuk a nyerteseket, és azt is, mely világsztárok maradtak idén hoppon az Akadémiánál.
Az egyenlő felek közötti tárgyalást nem értik. Számukra a jólét és a siker forrása az, ha valakire rákényszeríthetik az akaratukat, ha győznek.
Heorhij Tihij szerint nem azt a kérdést kell feltenni, hogy mikor indul újra az olcsó orosz energia a vezetéken, hanem hogy „hogyan szabaduljunk meg az orosz olajtól Európában, amely fenyegeti a kontinens biztonságát”. Az ukránok is derékba törnék a magyar rezsicsökkentést, és a védett üzemanyagárakat.
