Egész országra kiterjedő előválasztási showműsort terveznek az ellenzéki pártok, állítván, a népre bízzák, kik legyenek az egyes választókerületekben a közös jelöltjeik. A Mandiner sok helyi példa és értesülés segítségével tekinti át, mi sülhet ki ebből idén ősszel.
Bár az eredeti tervek szerint éppen most, tavasszal kellene vagy kellett volna lezajlania az ellenzéki közös parlamenti jelöltek és a miniszterelnök-jelölt személyéről döntő előválasztásnak, erre végül csak az ősszel kerül sor.
Ugyan akadtak a baloldalon hangok, amelyek szerint a kormány azzal, hogy az őszig meghosszabbította a koronavírus miatti veszélyhelyzetet, valójában meg akarja akadályozni a vetélkedést, arra bizonyosan sor kerül majd.
Azért, mert ez az ellenzéki pártok számára szükségszerűség.
nem utolsó sorban pedig áramoltatni kell saját politikai üzeneteiket. Cél lehet még a regisztráló emberek adatainak megszerzése, de még inkább az, hogy az egymás között előre kialkudott közös jelöltjeiket a valamiféle demokratikus legitimáció látszatával ruházzák fel.
Üres baloldali populizmus
Minden jel arra mutat ugyanis, hogy az ellenzéki összefogásban résztvevő hat párt nem a természetes szelekció elve alapján akarja eldönteni, kit állít szembe a 2022-es parlamenti választásokon induló kormánypárti jelöltekkel, illetve – miniszterelnök-jelöltként – Orbán Viktorral. Ez annak ellenére így van, hogy ezek a pártok – a DK, a Jobbik, a Momentum, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd –
Hogy miért tűnik ez üres baloldali populizmusnak? Ha tényleg pusztán az ellenzéki érzelmű választókra bíznák a döntést országszerte, felborulhatnának a körülbelül mindenki által vállalható arányok. Ez esetben azt a – sok szivárványkoalíciós önkormányzat láttán kialakult – benyomást erősítenék meg 2022 tavaszára a választópolgárokban, hogy az Orbán Viktor leváltására szövetkezők képtelenek a tartós összefogásra, mélyreható együttműködésre, közös, hatékony hatalomgyakorlásra.
Ennél sokkal jobb, ha együttesen, idejekorán belehajtják fejüket abba az igába, amellyel a legerősebb ellenzéki párt, a DK elnöke, volt miniszterelnök közelít feléjük.
Így is lett. „Minden párt elképesztő fontos pontokon föladta a saját álláspontját, hogy a végén egyetértés legyen – mesélte Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke az ATV-ben egy előválasztásról szóló pártelnöki találkozóról még februárban. – Olyan szépen viselkedtek. Mindenki, a DK is feladott valamit a saját álláspontjából, hogy a végén győzzünk.”
A fegyelem, mint látni fogjuk, persze nem tökéletes, de jól kirajzolódik a tendencia.
amely információnk szerint ameddig csak lehetett, ódzkodott a (Magyarországon egyébként is hagyomány és kultúra nélküli) országos előválasztástól. A DK ösztönösen a kamarillapolitika híve. Miután azonban nem tudta megakadályozni az előválasztást, az élére állt, és most ennek a hátterében és keretében folytatja, irányítja tovább a fülbesúgásos egyezkedést, alkudozást.
Beszédes példa: a parizerrel pózoló Jakab Péter Jobbik-elnökkel szemben a Borsod 2. választókerületben csak a miskolci DK-s önkormányzati képviselő, a nem sokak által ismert Hegedűs Andrea indul. Nyilván az esélytelenek nyugalmával.
Tegyük hozzá, a lényegében vidékre vezényelt Jobbik vezetője jelenleg még tündökölhet mint legnépszerűbb miniszterelnöjelölt-aspiráns is. Jakab egy űrnek az időleges betöltője, amely annak okán alakult ki, hogy Karácsony Gergely és Dobrev Klára halogatták, illetve halogatják indulásuk bejelentését.
Ezért beszél kevésbé úgy, mint Orbán Viktor lehetséges kihívója. Ezt még akkor sem teszi, ha vidéken népszerűbb Karácsonynál. Jakab valahogy inkább a Jobbik küldetéséről beszél, arról, hogy úgynevezett szoros választókerületekben, kisvárosias helyeken elsősorban az ő pártjának kell elhoznia az ellenzéki összefogás győzelmét, amiben az ő ismertsége és „szókimondása” is segíthet.
Egy ízben a HVG-nek elfecsegte, hogy bár nem adna közös interjút Gyurcsánnyal, azért „a háttérben folynak beszélgetések”. Ebből is arra lehet következtetni: van karmester, van központi forgatókönyv.
Selejtezők a füstös szobákban
Bár azt, hogy az előválasztásokat koncepció mentén rendezik, főleg jobboldali elemzők és orgánumok pedzegetik, úgy látszik, a balliberális zászlóshajónak számító 24.hu-nál sem látják nagyon másként. Április 19-én arról írtak, hogy „csak a hivatalos kommunikáció szerint dől el előválasztáson az ellenzéki jelölt személye mind a 106 egyéni választókerületben: ha lesz is 106 előválasztás (mivel a miniszterelnök-jelölt személyéről is így terveznek dönteni, logikus, hogy minden körzetben szervezzenek selejtezőt), sok helyen csak egy valóban esélyes jelölt marad a pályán addigra. Ezért is tárgyalnak egymással intenzíven a pártok.”
Az előválasztási színjáték alapképlete az a fajta szereposztás, hogy lehetőleg mindenütt egyetlen erős – biztos befutóként kiszemelt – jelölt induljon, a többiek (már ha egyetlen álriválisnál több fog indulni) jóval kevésbé legyenek fajsúlyosak. Említsünk csak pár győzelemre predesztinált DK-s jelölt-jelöltet!
Újpesten – Budapest 11. egyéni választókerülete (evk) –
Hasonló a helyzet Rákospalotán (Budapest, 12. evk). Ott sem ismernének tréfát Gyurcsányék, ha valamely más párt érdemi vetélytársat „indítana rá” Barkóczi Balázs szóvivőre. De ragaszkodik a Gyurcsány-párt a már rég szárnyai alá fogadott Bősz Anett liberális pártelnök esélyes jelöltként való indításához is, tudniillik az érdi (Pest megye 1.) előválasztáson.
Sok-sok olyan esetet lehetne említeni, ahol eleve a DK-s induló tűnik befutónak, és semmi jele akárcsak egyetlen erős ellenfél föltűnésének. A Demokratikus Koalíció a legtöbb, az előválasztási színjátékon győztesnek kihozható jelöltet követeli magának. Hogy mennyit, azt pontosan még nem tudni, mindenesetre februárban olyan négyoldalas előválasztási kampánykiadvánnyal rukkoltak elő, amelynek mind a nyolcvan változata címlapján más-más, körzeti jelöltnek látszó politikus díszelgett.
Gyurcsány sakkozik a pártkatonáival
Az mindenesetre senkit ne tévesszen meg, hogy – egy szintén februári elnöki ígéret szerint – mind a 106 választókerületben állít jelöltet a DK (és ezt nagyobb részt már meg is tette). Ez nemcsak erőfitogtatásnak jó. Gyurcsány sokszor sakkozik a pártkatonáival. Hiszen
(Arató Gergely kőbánya-kispesti jelöltjelölt szóösszetétele, Facebook-oldaláról).
Ennek a gyurcsányi sakknak a legsajátosabb alesete, amikor értékes tisztjét parasztra cseréli. Veszprém megye 1-es számú választókerületében történt így. Bár ott Katanics Sándor, a helyi gimnázium népszerű tanára, egykori honatya a – közvélemény-kutatások által mérten is – legerősebb emberük, mégis félreállították váratlanul, hogy helyette Csonka Balázst, a közéletben ismeretlen büntetőügyvédet indítsák.
Ezzel Katanicsot olyannyira megbántották, hogy helyi DK-elnöki és választókerületi elnöki posztjáról egyaránt lemondott. Felmerül: a DK-vezető azért cserélte esélytelenre esélyes hívét, hogy (az egyik utolsó megjegyezhető arcú) Mesterházy Attila egykori országos MSZP-elnököt favorizálja. Nem mond ennek ellent, hogy amint rebesgetik, a független Kész Zoltán, a Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom elnökségi tagja is elindul a veszprémi körzetben.
Kész 2015-ben egy időközi választáson függetlenként nyert, majd 2018-ban, az országos parlamenti választáson elbukott Ovádi Péter fideszes képviselőjelölttel szemben. Kész Zoltánt a fáma szerint esetleg nemcsak az MMM támogatná, hanem – a pártok többségi megállapodásával néhol szembehelyezkedő – Momentum is. A Momentum veszprémi fészkelődésére nincs bizonyíték. De akár erre utalhat, hogy – a 2014 óta nem pártelnök
Szarkándiné jön és segít
Másutt egyszerűbben (és viccesebben) gyakorolhat önmérsékletet szövetségesei érdekében a DK. A párt Szarkándi Lajosnét, a megyei közgyűlés DK-s tagját benevezte a szigetvári (Baranya megye 4. evk) előválasztásra, de alighanem csak azért, hogy helyzetbe hozza a sokkal rátermettebb Koltai Péter MSZP által támogatott jelöltet, aki már huzamosabb ideje Szentlőrinc kisváros független polgármestere is.
Szarkándiné segítő attitűdje Koltai iránt nem új keletű. A 2019-es helyhatósági választáson, az ellenzéki összefogás kampányában biztosította Koltait a támogatásáról, hogy újraválasszák polgármesternek. Most szemlátomást azzal segít neki, hogy esélytelenül indul el „ellene”.
Nyugodjon meg mindenki: a Hódmezővásárhely központú (Csongrád-Csanád 4.) választókerületben is került kellően súlytalan „jelöl-jelöltje” a DK-nak: Mucsi Tamás makói önkormányzati képviselő. Itt láthatóan Márki-Zay Péter polgármestert engedi előzékenyen maga elé a vezető baloldali párt – más bejelentett vetélytárs egyelőre nincs is. Ebben a választókerületben tehát rendkívüli egyenlőtlen (ál)küzdelem várható; a polgármester mind ismertség, mind külső megjelenés tekintetében sokkal jobb helyzetben van.
Márki-Zay egyébként miniszterelnökjelölt-aspiráns is, éppen a múlt heti Mandiner-hetilapban erősítette meg, hogy hajlandó a visszalépésre, ám csak miután a közös ellenzéki kormányfőjelöltség eldöntésére tervezett előválasztás első fordulójában már részt vett. Vissza pedig akkor lép ezután, ha – mint állítja – Orbán Viktor leváltására önmagánál esélyesebb jelöltet lát az első megmérettetésen.
Mindenesetre úgy tűnhet, az általa olykor kartellezőnek bélyegzett pártok neki hagyják a parlamenti választókerületet – annál is inkább, mivel mind 2018-ban időközi, mind ’19-ben „rendes” önkormányzati voksoláson bizonyított már. De talán ennél is fontosabb, hogy ne nagyon ártsa magát a miniszterelnök-jelöltségbe.
Tovább sorolva tetszőlegesen a példákat, megállapodás tapintható ki a Nagykáta központú (Pest megye 9.) választókerület ellenzéki előválasztása kapcsán is. Hiszen oda váratlanul Schmuck Erzsébet, az LMP országos társelnöke jelentkezett be, aki bár Nagykátán született, helyben sosem politizált. Korábban a jobbikos ifjabb Bozsik József fogathajtó világbajnok esetleges elindulását hírelték errefelé, ám az LMP-vezető „becsapódása” óta elhalt ez a szóbeszéd. Schmuckkal szemben bejelentett jelöltként megint egy gyurcsányista névtelen, Gyüre Károlyné, a nagykátai önkormányzat képviselője indul.
Fekete-Győr András és Hadházy Ákos Zuglóban (is) „lökdösődnek” (MTI)
Lökdösődik a Momentum
Szintén LMP-s, de cifrább, részleteiben is tanulságos történet a Belvárost, Várnegyedet, Belső-Ferencvárost és a józsefvárosi Palotanegyedet magában foglaló Budapest 1. választókerületé. Itt is meg van írva a darab, de kerültek olyanok, akik átírnák.
Baloldali informátorainktól úgy tudjuk, öt párt egymás között már lejátszotta a „selejtezőt”, s az LMP-s Csárdi Antalt, a jelenlegi egyéni parlamenti képviselőt támogatja. S bár bejelentkezett Nagypál Anikó, a Gyurcsány-párt budavári önkormányzati képviselője is, személyének aligha van jelentősége a helyiek szemében. Csárdi súlyát jelzi, hogy ő az egyetlen egyéniben bejutott LMP-s képviselő az Országgyűlésben.
s ők már egyáltalán nem statisztaként indítják Csárdival szemben Gelencsér Ferenc budavári alpolgármestert, akinek az érdekében kétszer már szórólapoztak is.
Gelencsér feltűnése nem kis feszültséget okoz az LMP-sekkel, hiszen a Lehet Más a Politikának kevés a konszenzusos választókerülete. Minapi fejlemény, hogy az LMP-vel manapság gyakran párban haladó Jobbik a Momentum helyi akciója láttán kinyilvánította: Csárdi Antalt támogatja. Igaz, ezzel kellemetlenséget zúdított a parlamenti képviselő nyakába, akit a fideszes Böröcz László Facebook-videóban szembesített azzal, hogy durva antiszemita megnyilvánulásokat produkáló párt támogatását fogadja el.
Hajszálpontosan így tesz a Momentum Zuglóban is, ahol
Utóbbi a szocialisták egyik utolsó bölénye, két ciklus óta egyéni képviselője a Budapest 8. választókerületnek. Hadházy mégis a korrupcióellenesség arkangyalának jól bevált szerepében már februártól kampányol Tóth ellen, mondván, tűrhetetlenül szemet hunyt a zuglói korrupciók felett.
E két utóbb említett választókerület annak bizonyítéka, hogy a hat közül az egyik ellenzéki erő, a Momentum vezérkara hajlamos úgy gondolni: a neki átengedett helyek számánál erősebb. Annyi bizonyos, Budapesten egyforma az erejük a DK-éval, Pest megyében meg is előzik a Gyurcsány-pártot. Megvan tehát a késztetésük, hogy néhol fölrúgják a befutó jelölt kilétéről körvonalazódott titkos megállapodásokat.
Online szavazással koppintanak a DK orrára?
Tovább erősíthetné a momentumosokat az online szavazás intézménye, hiszen a párt fiatalabb és nem kis részt külföldön található szavazóbázisa erre a fajta voksolásra kapható inkább. Ahogy korábban megírtuk, az elképzeléssel Fekete-Győrék lényegében egyedül maradtak, a DK-val szemben különösen, a járvány elhúzódása azonban kedvez a digitális megoldás beépítésének. Hiszen mind a megfertőződéstől való félelem, mind a nagyobb gyűlések tiltása a rendkívüli jogrendben nehezíti a hagyományos szavazást.
Ám az online módszer csak akkor tud megfelelni a demokratikus választójog szükségszerű titkosságának, ha nem ellenőrzik a szavazatokat. Ellenkező esetben beazonosíthatók lesznek a szavazók. Mivel nyilván a titkosság élvez majd elsődlegességet, fölmerül, ki lesz az új Sztálin, aki eldörmögheti:
„Nem az a lényeg, hogy hányan szavaznak az emberre, hanem hogy ki számolja a szavazatokat.”
Szocialista túlélők megfontolásai
Manapság úgy látszik, a Momentummal ellentétben a többi párt fegyelmezetten elfogadja azt a helyet, amelyet a Szemlőhegy utcai Apró-villában kijelöltek neki. Kétszeresen igaz ez az MSZP-re, amelynek részvétele a választókerületi előválasztási hacacárékban szinte csak a mind arctalanabb és mindinkább talpasok nélkül maradó vezetők színészi alakítása a túlélésért.
Akkor is, ha 60-70 jelölt-jelölt majdani felállításával dicsekednek a szocialisták (a Momentumhoz hasonlóan). Ugyanezt szolgálja esetükben és a Párbeszéd esetében Karácsony Gergely közös futtatása a miniszterelnökjelölt-jelölti előválasztáson. Szintén a túlélést szolgálja, hogy bár még nem erősítette meg Karácsony az indulását, mindenki tudja, hogy megméretteti magát a főpolgármester – és befutó is lesz. Miközben a szocialisták és a párbeszédesek támogatottsága együttesen is csak egyszámjegyű, még Budapesten is.
A parizerpárt vidéki missziója
A Jobbik pártvezetése sem fog eltérni a nyilvánosság kizárásával történt megállapodásoktól, legalábbis semmi jele ennek. Jakab Péter az ő Alfahírjének az előválasztásról szólva elárulta: a „fő mocskolódó Fidesz nem indul”, így „pozitív kampányra” van kilátás. Azt, hogy ők sem főleg az ellenzéki szavazóközönségre bízzák a közös jelölt kiválasztását, mutatja ez a nyilatkozatrészlet is: „Csak ott indítunk jobbikos jelöltet, ahol meggyőződésünk, hogy ő a legalkalmasabb a Fidesz legyőzésére, mert képes azokat is megszólítani, akik nem jobbikosok.”
Jakab persze a – pártja szervezeti korlátjaiból, káderhiányából, fővárosi elutasítottságából, illetve a DK-tervvel szembeni alávetettségéből fakadó – mérsékelt jelöltszámot küldetéses színezettel indokolja: „Nekünk kell kiharcolni a legnehezebb, de a kormányváltás szempontjából nélkülözhetetlen vidéki győzelmeket.” Ezt azzal toldotta meg: „Máshol meg mást kell győzelemre segítenünk. Erről szól az összefogás.”
például olyan kisvárosias választókerületekbe, ahol hosszú ideje erősek a kormánypártok. Persze előzőleg megyénként is nagy volt az osztozkodás. Ennek eredményként például Somogy megye négy választókerületéből háromban (Marcali, Barcs, Siófok) a Jobbik jelöltje lesz a befutó. Ám ennek ára volt: más dél-dunántúli körzetekben általában nem részesülnének annyi kényeztetésben, ha el akarnának indulni.
Az egykor radikális párt egyébként késlekedik bejelenteni aspiránsait, elemzők szerint félszáznál többet aligha tudnak kiállítani. Ez azt is jelenti, hogy a 106 körzet nagyobbik felében szegényesebb lesz a választók számára az ellenzéki svédasztal. De hát a választékhiány is azt szolgálja, hogy szabályozni, előirányozni lehessen az előválasztási eredményeket.
Kulcskérdés az erőforrás
De mi az, ami biztosíthatja még az egyezményesen befutónak szánt jelöltek személyét az itt-ott önállóskodókkal (például Momentum, vagy éppen a civileket tömörítő Mindenki Magyarországa Mozgalom) szemben? Például hogy a favorizáltak kapják az érdemi, egyesített erőforrást a kampányukhoz. Ez jelenthet erkölcsi támogatást: kinyilvánítja egy nem induló párt, hogy ki mellé áll, egy induló párt indítottja ha szükséges, az utolsó pillanatban színpadiasan visszalép a másik javára.
Az erőforrás még inkább jelenthet anyagiakat, eszközöket, például plakátot, szórólapot vagy éppen regisztrációs listák másolatait a központtól.
Hiszen azok a cégek, amelyek az önkormányzattól megbízásokat, azok a személyek, akik „fal” álláshelyeket kaptak, szponzorokként, aktivistákként felpörögnek majd a „haverok” kampányában.
Utóbbi sajtósok, tanácsnokok és egyéb fölvett elvtársak a gazdájuk mint erős jelölt érdekében kopogtatnak, mozgatnak szavazókat. Gondoljunk bele, mekkora előnye lehet Érden a már említett Bősz Anett DK-védnökséget élvező jelöltjelöltnek is, hogy történetesen a férje Csőzik László, az érdi szivárványkoalíciós polgármester.
Lesznek persze olyan helyszínek, ahol műtüzek helyett valódibbnak tűnő választási tüzek lobbanhatnak fel. Vagyis ahol mindenki összecsap, akinek jól esik. Budapest 4-ik választókerületében például Kálmán Olga (DK), Berg Dániel (Momentum) és Tordai Bence (Párbeszéd) egyaránt elindul, hogy ő lehessen a majdani "komoly" közös ellenzéki jelölt.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
Deutsch Tamás kemény választ adott Lakos Eszternek az Európai Parlamentben.
Pindroch Tamás elmondta, hogy miért gyurcsányosodik a Tisza elnöke.
„Mintha büdös koldusok lennének, akik betévedtek egy menő bulira, ahonnan nem merik őket kidobnii”– Rod Dreher egyedüli konzervatívként a Nexus Intézet amszterdami fórumán járt.
Nagy Bandó mesélt a Fidesz iránti rajongásáról.
Gyurcsány Ferenc tiszteletdíja négyhavi összegével megegyező mértékben, 14 138 736 forinttal csökkenhet.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
A trágár „túszejtő” Magyar Péternek nagyon tetszik a szitu – kérdés, hogy a „túszok” meddig bírják még a strapát. Kacsoh Dániel írása.
