Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön Kigaliban a ruandai népirtás emlékművénél közölte: elismeri országának a történtekben játszott szerepét, és reméli, hogy bocsánatot nyer.
Macron a kapcsolatok helyreállításának szándékával utazott a kelet-afrikai országba, amely hosszú évek óta azzal vádolta Franciaországot, hogy bűnrészes vont a több 800 ezer ember – többségükben a tuszi nemzetiséghez tartozók – életét követelő 1994. évi atrocitásokban.
Franciaországnak feladata van
A Kigali Gisozi nevű városrészében álló emlékműnél – ahol a népirtás több mint 250 ezer áldozatának a maradványai nyugszanak – mondott beszédében a francia elnök kijelentette, hogy „Franciaországnak feladata van a történtek kapcsán, és elismeri a szenvedés nagyságát, amelyet a népírtás okozott a ruandai népnek”. Emlékeztetett, hogy
amelyben a hutu többséghez tartozók mészárolták le a tuszi kisebbség tagjait és a mérsékelt hutukat. Franciaország meg akarta ugyan akadályozni a regionális konfliktust, illetve polgárháborút az 1993. évi nemzetközi tárgyalásokon – mondta Macron –, de nem vett tudomást a megfigyelők figyelmeztetéseiről, nem szándékosan támogatva ezzel a népirtást hónapokkal később elkövetőket.
Vendéglátójával, Paul Kagamé elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján Macron bejelentette, rövidesen francia nagykövetet neveznek ki Kigaliba, ahol ez a poszt betöltetlen volt a két ország között a 2015 óta a népirtásan játszott francia szerep kapcsán kiéleződött feszültségek miatt. „Kapcsolataink rendezése e nélkül a szakasz nélkül nem indulhat el” – közölte Macron. Jelenleg Franciaországot ügyvivő képviseli Ruandában – tette hozzá a francia elnök.
Kagame szerint bátor volt Macron tette
Paul Kagamé a sajtótájékoztatón hatalmas bátorságról tanúskodó, a bocsánatkérésnél értékesebb cselekedetnek nevezte Emmanuel Macronnak a népirtás emlékművénél mondott szavait. „Beszéde maga volt az igazság” – fogalmazott. „Röviddel korábban a francia elnök közölte: elismeri Franciaország felelősségét a tuszik elleni ruandai népirtásban, hozzátéve, hogy Párizs nem volt cinkos”.
A történészek egyik megállapítása az volt, hogy Párizs nem vett tudomást a népirtás előkészületeiről. A bizottság ugyanakkor leszögezte, hogy nincs bizonyíték Franciaország bűnrészességére a halálesetekben. 2010-ben Nicolas Sarkozy akkori francia elnök járt Ruandában, első francia államfőként a népirtás óta, és beismerte a francia hatóságok „súlyos hibáit és egyfajta vakságát, amelyeknek drámai következményei lettek”.
Macron, aki hivatalba lépése óta most először látogatott a kelet-afrikai országba, csütörtökön érkezett Ruandába, és onnan pénteken a Dél-afrikai Köztársaságba utazik tovább, ahol a koronavírus-világjárványról és a vakcinagyártásról tárgyal az afrikai kontinensen.
(MTI)
Fotó: MTI/AP/Muhizi Olivier
Alacsonyan repülnek a pofonok manapság Franciaországban: Emmanuel Macron elnök személyesen kapott egyet a becses nejétől, és a belpolitika is magas hőfokon izzik, a Paris Saint-Germain első Bajnokok Ligája-győzelme pedig halálos zavargásokba torkollott.
A jobboldali vezetőkön kívül senki más mosolya nem tűnt őszintének.
„Nagyon régóta ismerem Macront, nem tudom pontosan, mi volt ez az egész” – mondta Donald Trump.
A miniszterelnök azt írta, egy csapásra szerette meg az ország, most egy ország köszöni a szolgálatát.
Szakértők szerint valami nagyon nincs rendben a francia elnöki házaspár kapcsolatában.
A parlament döntésének következtében.
„Ha Magyarország ebbe beleáll, akkor meg tudjuk védeni magunkat.”
