Megfejtették Európa kudarcának legfőbb okát – a baj nagyobb, mint bárki hinné
Fokozódik a bizonytalan, kiszolgáltatott helyzet.
Új platform a tudománynak, új intézmény az akadémiai életnek – a lengyel Ordo Iuris az Alapjogokért Központtal közösen indítja útjára európai szintű projektjét, amely a konzervatív ébredés motorja lesz. Interjúnk Tymoteusz Zych-kel, az Ordo Iuris alelnökével.
A budapesti Alapjogokért Központtal 2020 óta működik együtt az Ordo Iuris. Az Alapjogokért Központ igazgatója nemrég az európai ébredésről beszélt, egyre többet hallani ezt a kifejezést. Ön mit ért alatta?
Biztos vagyok benne, hogy az európai politikai színtér hamarosan megváltozik, ez a változás pedig nemcsak a politikára, hanem annak hátterére is nagy hatással lesz. Sok éve figyeljük és tapasztaljuk, hogy a konzervatív Európa épül és erősödik, az igazi civilek és szervezeteik keményen dolgoznak –
Azonban azok a civilek, azok a szervezetek, amelyek a konzervatív, értékeken és örökségen alapuló Európa koncepcióján dolgoznak nem rendelkeznek nemzetközi hálózattal, ez pedig hamarosan megváltozik az együttműködésünk nyomán. Túl régóta uralják a politikai és társadalmi terepasztalt Soros György külföldről finanszírozott szervezetei.
Létrejön a konzervatív ellenzék a civil életben is?
Egy konstruktív ellenzék van születőben. Napjainkban a civil szervezetek és NGO hálózatok nagyrésze nem képviseli az egész társadalmunkat, csak egy szélsőséges narratívát építenek, ennek véget kell vetni.
Közép-Európában könnyű konzervatív szervezeteket találni, önök azonban európai szintű együttműködést hoznak létre. Tudna pár nevet említeni a kontinens nyugati feléről?
Nagyon sok szövetségest találtunk mind Nyugat-Európában, mind Közép-Európában, a következő hetekben nyilvánosak lesznek a nevek. Általánosságban elmondható, hogy nyugaton nagyon sokan vallják a konzervatív értékeket, sok a szervezet és a tömörülés, azonban eddig nem volt példa európai szintű együttműködésre közöttük – ezt a szintet kell meglépni, nem hagyhatjuk egyedül egymást.
most azonban eljött az idő, hogy egy olyan párhuzamos politikai hálózatot építsünk ki, amely egyesíti a konzervatív Európa erejét és értékeken alapszik. Az ébredés megkezdődött, mindenki szeretne együttműködni, közösen építkezni – a legfontosabb pedig ennek az építkezésnek az akadémiai, tudományos háttere.
Mire gondol ezalatt?
Tudományos együttműködésre, egy értelmiségi háttérországra. Jelenleg is dolgozunk azon, hogy a tudományos életben új platformot teremtsünk, egy olyan közeget, amely nagyrészt az intermarium (tengerköz – a szerk.) térségre fókuszál, de új nemzetközi határokat is megnyit az eddig erősen cenzúrázott akadémiai életben. Manapság a szólásszabadságot korlátozzák, nincs helye a vitáknak, az akadémiai világot elhallgattatják, ha eltérnek a mainstream áramlatoktól, elég Sir Roger Scruton munkásságára gondolni. Egy teret kell, hogy alkossunk, amely helyet ad a vitáknak, amely segíti civilizációnk fejlődését, és ennek a kezdeményezésnek a fő vezetői Lengyelország és Magyarország lesznek.
Az Ordo Iuris vezetősége Budapesten (Purger Tamás, Magyar Hírlap)
Az európai ébredés kérdése a Salvini-Morawiecki-Orbán találkozón is felmerült. Az Alapjogokért Központ és az Ordo Iuris most egy szövetségen dolgozik. Ez valójában nem egy politikai háttérprojekt?
A modern értelmezésben nem politikai, felejtsük el a Machiavelli-féle politika fogalmát, amelynek a hatalom megszerzése és megtartása a célja. Ennek a szövetségnek az alapja nem a hatalom, hanem a közjó, az értékek, a közös örökségünk, ebben az értelemben pedig részben igaz, hogy politikai, hiszen mindannyiunk érdekét, a nemzeteink érdekeit fogja szolgálni. Pártpolitikának nincsen helye, azonban ez egy értelmiségi ernyő lehet, inspirálva az új Európa politikai projektjét.
A pártpolitikai változások mennyiben tudnak befolyásolni egy ilyen szövetséget?
A pártpolitikában bármikor jöhetnek változások, nekünk a célunk azonban az, hogy intellektuális keretet adjunk a politikának. A baloldali posztmodern neomarxizmus intézményi háttere nagyon stabil, szoros szövetségben dolgozik az aktuálpolitika pártjaival, szinte minden területet meghódított. Ezt kell ellensúlyozni, stabilitást kell teremteni a konzervatív politikának és nyomást kell helyezni a politikusokra, hogy az értékek és a közérdek mentén munkálkodjanak.
A konzervatív akadémiai együttműködés ötlete a V4-ek esetében is felvetődött, azonban Csehország és Szlovákia visszalépett a kezdeményezéstől, elbukott a javaslat. Van reális igény egy ilyen együttműködésre? Mint mondta, az akadémiai életen nagy a politikai és ideológia nyomás, a résztvevők könnyen célponttá válhatnak.
Pont ezt szeretnénk kihangsúlyozni, hogy hatalmas nyomás van a tudományos életen: ha napjainkban valaki a genderelméletről ír, kizárólag szakmai érvek mentén, kritikai alapon, ellehetetlenítik. Létre kell hozni egy olyan platformot, amely a tényleges, racionális viták helye – Lengyelországban voltak olyan esetek, amikor egyetemi oktatókat bocsájtottak el vagy vontak eljárás alá azért, mert családpárti vagy életpárti véleményüket fejezték ki, teljesen függetlenül, tényekre alapozva. A lengyel kormány elkötelezett az akadémiai szabadság mellett, mi pedig gyakorlatban is megvalósítjuk a tényleges szólás- és akadémiai szabadság platformját! A közép-európai értelmiség a kezdeményezés mellett áll, nagyon sok nyugati támogató is van: Adrian Vermeule és Gladen Pappin az Egyesült Államokból, Chantal Delsol és Gregor Puppinck Franciaországól vagy Andreas Kinneging Hollandiából csak, hogy pár nevet említsek. Különösen jó példaként szolgál számunkra a Mathias Corvinus Collegium: a tudományos projektünk nyomán pedig
specializálódva az emberi jogokra, Közép-Európára, a politikai tudományokra vagy éppen a klasszikus építészetre. A lengyel állami szereplők is részt vesz a projektben, a magyar támogatás is jelentős – új platform a tudománynak, új intézmény az akadémiai életnek! Hosszútávon az ilyen kezdeményezések fogják alakítani Európát, az életünket, ezek határozzák meg társadalmunk alapjait.
A klasszikus építészet lenne a konzervatív ébredés új formája?
Minden egy nagy rendszernek része, amelynek alapját a filozófiai alapfeltevések, a világról alkotott felfogásunk adja. A kérdés az, hogy az „igaz, a jó és a szép” klasszikus fogalmait elfogadjuk-e, vagy elutasítjuk. A valóság anyagi és nem anyagi dimenziói közvetlenül összefüggenek egymással. A jogtudomány fontos, de ugyanilyen kiemelkedő szereppel bír a klasszikus építészet, amelyet kevés helyen lehet már megtalálni, mint oktatott tudományt. Nagyon sokan vágynak a szépre, az embereknek hiányzik a gyönyör, a modernizmus ezt pedig sokszor nem tudja megadni. A társadalmunknak szüksége van a szépre, a hagyományosra, egy klasszikus épület pedig szintén része az új kurzusnak – új teret kell teremtenünk. Úgy nem fejlődhetünk, hogy az ügyünket csak egyetlen területen mozdítjuk elő és más szempontokat figyelmen kívül hagyunk.
Nyitókép: Purger Tamás, Magyar Hírlap