A főpolgármester elfogadta az új budapesti klímastratégiát, valamint a fenntartható energia- és klíma akciótervet.
Karácsony Gergely elfogadta az új fővárosi klímastratégiát, valamint a fenntartható energia- és klíma akciótervet, amelyekben Budapest a szén-dioxid kibocsátásának legalább negyven százalékos csökkentését tűzte ki célul 2030-ig a 2015-ös évhez képest.
Egy százalékkal növelnék az egy főre jutó zöldterületeket
Karácsony Gergely a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetre vonatkozó törvényi rendelkezés értelmében a Fővárosi Közgyűlés feladat- és hatáskörében eljárva hozta meg döntéseit és ezek között hagyta jóvá a klímastratégiát és az akciótervet. A budapest.hu oldalon közzétett, a klímastratégiát és az akciótervet magába foglaló 89 oldalas dokumentum szerint Budapesten 2015-ben az összes energiafelhasználáshoz kapcsolódó szén-dioxid kibocsátás 6.109.183 tonna volt. A legnagyobb szén-dioxid kibocsátás az épületek energiafelhasználásához köthető, a második legnagyobb kibocsátó a közlekedés.
A dokumentum az akciók között jelöli ki az épületek, az ipari termelő és szolgáltató létesítmények energiahatékonyságának javítását, valamint a megújuló energiaforrások részarányának növelését; a közlekedési infrastruktúrák energiahatékonyságának javítását és a környezetbarát közlekedési módok támogatását, fejlesztését; a zöldfelületek növelését és minőségének javítását; az adaptív csapadékvíz-gazdálkodást és a szélsőséges időjárási eseményekre, az éghajlatváltozás egészségügyi hatásaira való felkészülést; valamint a szemléletformálást és klímatudatosságot.
emellett a közösségi és a kerékpáros közlekedés fejlesztésével a közlekedésből származó kibocsátáscsökkentési lehetőség is jelentős – olvasható. Mint írták, az összes intézkedés finanszírozási, illetve beruházási igénye körülbelül 2500 milliárd forintra becsülhető. Ez csak részben terhelné a fővárosi önkormányzat költségvetését, hiszen számos intézkedés – például lakóépületek energetikai korszerűsítése – csak különböző szereplők – lakosság, kerületek, pénzintézetek, kormány – együttes szerepvállalásával valósítható meg, különféle finanszírozási eszközök bevonásával – emelték ki.
A Fővárosi Közgyűlés 2018-ban fogadta el a Budapesti Klímastratégiát. Ezt az új dokumentumban frissítették és összehangolták a Budapest Fenntartható Energia és Klíma Akciótervvel, amely a korábbi terv átdolgozott, adaptációs résszel kiegészített 2030-as célévre kiterjesztett változata. A főpolgármester a közgyűlés hatáskörében eljárva elfogadta a főváros zöldinfrastruktúra fejlesztési és fenntartási akciótervét is, amelyet a Fővárosi Kertészeti Vállalat 1962 és 1984 közötti vezetőjének, a Levegő Munkacsoport és a Budapesti Városvédő Egyesület egykori szakértőjének tiszteletére Radó Dezső Terv nevet viseli. A terv átfogó céljai között szerepel az egészséges várost segítő zöldinfrastruktúra fenntartása; a klímatudatos zöldinfrastruktúra üzemeltetés; a biodiverzitás szinten tartását és lehetőség szerinti növelését segítő városi zöldinfrastruktúra fenntartása és fejlesztése,
Kiemelt célként fogalmazták meg, hogy 2030-ig az egy főre jutó zöldterületek mennyiségét a jelenlegi 6 négyzetméterről 7-re növeljék. Ez a vállalás 2020. évi lakossági adatokkal számolva összvárosi szinten 226 hektár új parkterület, azaz több, mint két Margitszigetnek megfelelő új közparkot jelent - olvasható az elfogadott javaslatban. A terv célkitűzése szerint 53 projekten keresztül 115 milliárd forintnyi zöldfejlesztést hajtanának végre Budapesten a következő hét év során. A projektek között szerepel a Népliget felújítása, a belvárosban a Városháza park kialakítása és a Jókai tér komplex megújítása is.
A BKK üzleti terve is elfogadva
A tervben szerepel az alternatív temetkezési módok ösztönzése is, amelyhez erdei temetkezésre vagy fával temetkezésre alkalmas fővárosi területek kijelölése szükséges. A 300 millió forintos projektként megjelölt Budapest Emlékerdő alternatív - ökologikus – temetkezési módok számára biztosítana helyszínt miközben a terület a hely méltóságát szem előtt tartó rekreációs funkciók számára is helyet biztosíthatna.
A főpolgármester döntött arról, hogy létrehozzák a „TRAMBULIN” Fővárosi Tehetséggondozó Ösztöndíj Programot középiskolások számára. A pályázat keretösszege a 2021/2022-es teljes iskolai tanévben összesen 50 millió forint. Karácsony Gergely engedélyezte a BKV-nak, hogy 30 milliárd forint fejlesztési hitelt vegyen fel az autóbuszflotta-megújítási programjára azzal, hogy megkötendő hitelkeretszerződések hatályba lépésének feltétele a kormány előzetes hozzájárulása.
A főpolgármester elfogadta a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a BKV 2021-es üzleti tervét. Ez utóbbi az idei évre vonatkozóan bérfejlesztést nem tartalmaz. A főpolgármester döntött arról is, hogy a 3-as metró Göncz Árpád városközpont és a Határ út metróállomáshoz kapcsolódó gyalogos aluljáró felújítására és felszíni akadálymentesítésre feltételes közbeszerzési eljárást indítson a BKK. Karácsony Gergely elfogadta továbbá az új területfejlesztési programot, valamint a Gellért-hegyre vonatkozó stratégiai tervet, amely szerint a fejlesztési koncepció iránya elsősorban a minőségi fejlesztés és nem a funkcióbővítés. határozatok között szerepel az is, hogy a Váci útnál lévő, a Nyugati pályaudvar melletti tér Puczi Béla nevét veszi fel. Puczi Béla az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes pogrom idején a magyarok védelmére kelő cigányokat vezette.
(MTI)
A HVG információi szerint Karácsony Gergely hiába hívott össze frakcióközi egyeztetést, a képviselők szinte egyetlen kérdésben sem jutottak megállapodásra, csupán irányokat szabtak meg, amelyek mentén szerintük a város működőképes marad.
A CNN idei válogatásába olyan „nagyágyúk” is bekerültek, mint a chicagói Christkindlmarket, vagy a bécsi Christkindlmarkt.
Karácsony Gergely ma koradélutánra egyeztetésre hívta a fővárosi frakcióvezetőket, a Városházára.
Az országos múzeumokról való döntés a kormány kompetenciája.
A Hegyvidéken mégsem lesz ingyenes a parkolás.
Több baloldali vezetésű kerületben is emelkednek a parkolási díjak.
Előretartalékolt a kormány az év utolsó hónapjaira. A jókora mozgástérből pedig akár a gazdaságélénkítő programokat vagy új beruházásokat is finanszírozhat.
Az Egyesült Királyságban ehhez még embercsempésznek sem kell lenni.
